Back to top

A muraközi ló és a magyartarka

A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje.

A múlt századi szövetkezetesítés előtt sok marhatartó kisgazdaságban elképzelhetetlen volt a gazdálkodás lovak nélkül. Megkönnyebbülés volt a gazdának, ha lovat tudott vásárolni és nem kellett a teheneit igázni. Így több tejet tudott fejni, a ló pedig a mezőgazdasági munkákban és a szállításban is gyorsabb volt a teheneknél, ökröknél. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebb fajta a muraközi ló volt. A hidegvérű fajtacsoportba tartozó fajtára a legnagyobb hatást az alpesi hidegvérű lovak (nóri, freibergi) gyakorolták, de melegvérű, elsősorban arab lovak génjei is keveredtek a fajtába.

A muraközi egy nyugodt vérmérsékletű, sokoldalúan használható gazdasági ló. Legfontosabb küllemi jegyei a következők:

600 kg körüli élő súly, bottal mérve 150-155 cm-es marmagasság, 22-24 cm-es szár körméret, kicsi tetszetős fej, egy oldalra fésülhető sörény, jól izmolt nyak, mar, hát és far. Kevésbé szőrös bokák, kedvező lábalakulás, közepes nagyságú szabályos, kemény paták. A többi hidegvérű fajtánál könnyedebb mozgás, jó ügető készség jellemzi. A kisgazdaságokban azért is kedvelt volt, mert jól értékesítette a tömegtakarmányt, abrakot (főleg zabot) csak akkor igényelt, ha nehezebb munkát végzett, vagy csikót szoptatott. Jó anyai tulajdonságai következtében szép csikókat nevelt. A csikók súlya 6 hónapos korra elérte az anyja súlyának 50%-át. Nem szerette a gazda, ha a lova patája nem fért el a barázdában, vagy ha letaposta az eke-kapázott növényt. Nem szívesen ostorozta lovait, fürgén kellett azoknak mozogni szóra is. Büszke volt a gazda, ha valamilyen ünnep (búcsú, szüreti felvonulás) alkalmából hintóba tudott fogni, vagy esetleg nyereg alatt is jól viselkedett, ha a gyerek lovagolni akart. Télen erdei munkákban is helyt kellett állniuk lovainak.

Fotó: Silverije/Wikipedia
A szövetkezetesítés elején a vonóerő döntő többségét a lovak adták.

A gépesítés azonban lassan kiszorította őket a munkából. A legtovább az állattartó, elsősorban szarvasmarhatartó telepeken maradtak takarmányos lóként.

Városokban fuvarozásra is kedvelt volt a muraközi ló, de itt is kiszorították a teherautók. Így a ló létszám, ezen belül a muraközi lovak száma is csökkenni kezdett. Egy részét átkeresztezték belga, ardeni és perseron lovakkal, amelyből kialakult a magyar hidegvérű fajta. A muraközit kétszer is megpróbálták regenerálni, kevés sikerrel. A tenyésztőegyesületek megalakulásakor fajtafenntartói jogot nem kért rá egyetlen egyesület sem. Ezért a muraközi beolvadt a magyar hidegvérűbe és csak a fajta egy típusaként tartják nyilván. Az ezredforduló tájékán néhai Fitos István a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnökségi tagja tartott muraközi egyedeket. A nyőgéri magyartarka gulyák ellátásában kaptak nagy szerepet. A csikókat a húshasznú magyartarkákkal együtt a legelőkön nevelték. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása után Kovács-Mesterházy Zoltán irányításával folytatódott a nyőgéri példa.

Nyőgérből vásároltak magyartarka üszőket és muraközi típusú lovakat. Mindkét állomány évről-évre szépen szaporodott.

Néhány egyedet felkutatott Kovács-Mesterházy Zoltán is, amelyek még jelentősebb muraközi vérhányadot hordoztak, illetve küllemben megfeleltek a fajta tulajdonságainak. Így került Őriszentpéterre a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi nevű mén, amely nagy hatást gyakorolt a jelenlegi állományra. Mivel a ló már öreg volt, létkérdés lett megfelelő mének beállítása. Két lehetőség kínálkozott, tovább keresni olyan hidegvérű méneket, melyek beillenek a típusba, illetve visszanyúlni valamelyik alpesi hidegvérű fajtához, amelyik részt vett a muraközi kialakulásában. Mindkettő jónak látszik. Bodó Imre professzor tanácsára és közbenjárásával az utóbbi lehetőségre a megoldást a freibergi fajta kínálta, amelyet Svájcban, nagy létszámban (kb. 4000 kanca) tenyésztenek, és úgynevezett „családi lóként” tartják számon. Az elmúlt évtizedekben a fajta könnyebbé vált, de megtartották a csikók jó növekedési erélyét. Sokkal tetszetősebb mozgás, nyugodtság, tanulékonyság és kiváló láb szerkezet jellemzi. 2012-ben két freibergi mén került Őriszentpéterre, amelyek utódai már mutatják, hogy jó megoldás lesz, ha cseppvér keresztezés formájában ott lesz a muraközi fajtában.

2016-ban kutatási program indult a muraközi fajta regenerálására és megmentésére. Több magántenyésztő, így a mi családunk is fantáziát lát ebben a fajtában és csatlakoztunk ehhez a programhoz.

A jelenleg muraközit tartók döntő többsége magyartarkát tenyésztő vagy tartó gazda. Úgy látjuk, hogy a kisebb-nagyobb marha állomány mellett jól megfér néhány ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de a mai világban már inkább, mint „családi” és „hobbi” ló jön számításba, hintózásra, lovaglásra, kikapcsolódásra. Jól megfér a marhákkal egy legelőn, sőt sok esetben a marha által otthagyott füvet még hasznosítja. Nagyon meghálálja az ember szeretetét, kifejezetten gyermekbarát. Több Őriszentpéterről származó lovat terápiás lóként használnak a beteg gyerekek gyógyítására. Mivel ennek a lónak a tenyésztésében nem a mindenáron történő teljesítménynövelés a cél, remélhetőleg megőrizhető lesz a jó idegrendszere. A melegvérű lovakkal ellentétben nem okoz gondot, ha csak hosszabb idő kihagyásával van lehetőség befogására, vagy felnyergelésére. Az idősebb, lovagolni kevésbé tudó emberek is felülhetnek a hátára.

A melegvérű fajták csikói, ha nem képviselnek jelentősebb tenyészértéket, nehezen értékesíthetők. Ezért, és a magas járulékos költségek (fedeztetési díj, jelölés, ló útlevél) miatt nagyon meggondolják a szaporításukat. Ha a kormányzat, a hatóságok és a tenyésztő szervezetek úgy gondolják, hogy a magyar „lovas nemzet” maradjon, akkor át kell gondolni az egész rendszer működését.

Kedvezőbb körülmények között a muraközi fajta újra élheti virágkorát. A tenyésztőknek össze kell fogni és erősíteni kell érdekérvényesítésüket.

A muraközi akkor lehet újra elismert és közkedvelt fajta, ha minél több állatot szerető gazda tenyészti néhány darabos kanca létszámmal. Így lehet arra ügyelni, hogy megtartsa előnyös tulajdonságait, a gazda, a család, a gyermek társa maradjon. Ebben döntő szerepet tölthetnek be a magyartarka tenyésztők. Mi a marhát is társként kezeljük, mégis levágatjuk. Elkerülhetetlen, hogy a ló szaporítása során is képződjenek olyan egyedek, amelyeket vágással lehet hasznosítani. Gasztronómiai élmény egy kiváló csikó steak, vagy egy jó lókolbász. Ha pedig egy évente született csikó ára befedi a kanca éves takarmány költségét, akkor már elértük azt, hogy a lótartás nem egy pénznyelő úri huncutság. A nálunk gazdagabb svájciak is hasonlóképpen gondolkodnak. Ezért tudott fennmaradni és szaporodni a freibergi is.

Ha pedig a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség fenntartójaként még, mint veszélyeztetett fajta támogatásban is tud részesülni a magyartarka fajtával társulva, akkor mindenképpen célszerű ezzel a lófajtával foglalkoznunk.

Remélem többeknek felkeltettem az érdeklődését és sikerül megmentenünk a jövő generációinak ezt az értékes lófajtát.

Rácz Károly

elnök

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

A kecsketartás csak távolról romantikus - Egy kezdő állattartó kalandjai

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A kezdők vakmerőségével ugrottunk fejest, és noha bicskánk eddig még nem tört bele az önként vállalt létformába, pár tanulságos pofont már kiosztott nekünk az élet.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.

eShepherd az intelligens jeladó

Az ausztrál fejlesztésű jeladó virtuális kerítésként is szolgál, és lehetővé teszi az állatok szinte állandó megfigyelését.

Takarékbank: kissé javuló várakozások, de jelentős bizonytalanság jellemzi az agráriumot

Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest, de továbbra bizonytalanság jellemzi az ágazatot, főként a koronavírus-járvány miatt beszűkült exportlehetőségek, és a tavaszi aszály miatt - közölte Hollósi Dávid a Takarékbank agrár üzletágának szűk körű elemzői sajtó-háttérbeszélgetésén hétfőn, Budapesten.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a sertéstartók

2020. június 29. és július 12. között adhatják be támogatási kérelmeiket a sertéstartók a miniszteri rendelet alapján kiírt átmeneti támogatásra.