Back to top

A muraközi ló és a magyartarka

A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje.

A múlt századi szövetkezetesítés előtt sok marhatartó kisgazdaságban elképzelhetetlen volt a gazdálkodás lovak nélkül. Megkönnyebbülés volt a gazdának, ha lovat tudott vásárolni és nem kellett a teheneit igázni. Így több tejet tudott fejni, a ló pedig a mezőgazdasági munkákban és a szállításban is gyorsabb volt a teheneknél, ökröknél. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebb fajta a muraközi ló volt. A hidegvérű fajtacsoportba tartozó fajtára a legnagyobb hatást az alpesi hidegvérű lovak (nóri, freibergi) gyakorolták, de melegvérű, elsősorban arab lovak génjei is keveredtek a fajtába.

A muraközi egy nyugodt vérmérsékletű, sokoldalúan használható gazdasági ló. Legfontosabb küllemi jegyei a következők:

600 kg körüli élő súly, bottal mérve 150-155 cm-es marmagasság, 22-24 cm-es szár körméret, kicsi tetszetős fej, egy oldalra fésülhető sörény, jól izmolt nyak, mar, hát és far. Kevésbé szőrös bokák, kedvező lábalakulás, közepes nagyságú szabályos, kemény paták. A többi hidegvérű fajtánál könnyedebb mozgás, jó ügető készség jellemzi. A kisgazdaságokban azért is kedvelt volt, mert jól értékesítette a tömegtakarmányt, abrakot (főleg zabot) csak akkor igényelt, ha nehezebb munkát végzett, vagy csikót szoptatott. Jó anyai tulajdonságai következtében szép csikókat nevelt. A csikók súlya 6 hónapos korra elérte az anyja súlyának 50%-át. Nem szerette a gazda, ha a lova patája nem fért el a barázdában, vagy ha letaposta az eke-kapázott növényt. Nem szívesen ostorozta lovait, fürgén kellett azoknak mozogni szóra is. Büszke volt a gazda, ha valamilyen ünnep (búcsú, szüreti felvonulás) alkalmából hintóba tudott fogni, vagy esetleg nyereg alatt is jól viselkedett, ha a gyerek lovagolni akart. Télen erdei munkákban is helyt kellett állniuk lovainak.

Fotó: Silverije/Wikipedia
A szövetkezetesítés elején a vonóerő döntő többségét a lovak adták.

A gépesítés azonban lassan kiszorította őket a munkából. A legtovább az állattartó, elsősorban szarvasmarhatartó telepeken maradtak takarmányos lóként.

Városokban fuvarozásra is kedvelt volt a muraközi ló, de itt is kiszorították a teherautók. Így a ló létszám, ezen belül a muraközi lovak száma is csökkenni kezdett. Egy részét átkeresztezték belga, ardeni és perseron lovakkal, amelyből kialakult a magyar hidegvérű fajta. A muraközit kétszer is megpróbálták regenerálni, kevés sikerrel. A tenyésztőegyesületek megalakulásakor fajtafenntartói jogot nem kért rá egyetlen egyesület sem. Ezért a muraközi beolvadt a magyar hidegvérűbe és csak a fajta egy típusaként tartják nyilván. Az ezredforduló tájékán néhai Fitos István a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnökségi tagja tartott muraközi egyedeket. A nyőgéri magyartarka gulyák ellátásában kaptak nagy szerepet. A csikókat a húshasznú magyartarkákkal együtt a legelőkön nevelték. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása után Kovács-Mesterházy Zoltán irányításával folytatódott a nyőgéri példa.

Nyőgérből vásároltak magyartarka üszőket és muraközi típusú lovakat. Mindkét állomány évről-évre szépen szaporodott.

Néhány egyedet felkutatott Kovács-Mesterházy Zoltán is, amelyek még jelentősebb muraközi vérhányadot hordoztak, illetve küllemben megfeleltek a fajta tulajdonságainak. Így került Őriszentpéterre a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi nevű mén, amely nagy hatást gyakorolt a jelenlegi állományra. Mivel a ló már öreg volt, létkérdés lett megfelelő mének beállítása. Két lehetőség kínálkozott, tovább keresni olyan hidegvérű méneket, melyek beillenek a típusba, illetve visszanyúlni valamelyik alpesi hidegvérű fajtához, amelyik részt vett a muraközi kialakulásában. Mindkettő jónak látszik. Bodó Imre professzor tanácsára és közbenjárásával az utóbbi lehetőségre a megoldást a freibergi fajta kínálta, amelyet Svájcban, nagy létszámban (kb. 4000 kanca) tenyésztenek, és úgynevezett „családi lóként” tartják számon. Az elmúlt évtizedekben a fajta könnyebbé vált, de megtartották a csikók jó növekedési erélyét. Sokkal tetszetősebb mozgás, nyugodtság, tanulékonyság és kiváló láb szerkezet jellemzi. 2012-ben két freibergi mén került Őriszentpéterre, amelyek utódai már mutatják, hogy jó megoldás lesz, ha cseppvér keresztezés formájában ott lesz a muraközi fajtában.

2016-ban kutatási program indult a muraközi fajta regenerálására és megmentésére. Több magántenyésztő, így a mi családunk is fantáziát lát ebben a fajtában és csatlakoztunk ehhez a programhoz.

A jelenleg muraközit tartók döntő többsége magyartarkát tenyésztő vagy tartó gazda. Úgy látjuk, hogy a kisebb-nagyobb marha állomány mellett jól megfér néhány ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de a mai világban már inkább, mint „családi” és „hobbi” ló jön számításba, hintózásra, lovaglásra, kikapcsolódásra. Jól megfér a marhákkal egy legelőn, sőt sok esetben a marha által otthagyott füvet még hasznosítja. Nagyon meghálálja az ember szeretetét, kifejezetten gyermekbarát. Több Őriszentpéterről származó lovat terápiás lóként használnak a beteg gyerekek gyógyítására. Mivel ennek a lónak a tenyésztésében nem a mindenáron történő teljesítménynövelés a cél, remélhetőleg megőrizhető lesz a jó idegrendszere. A melegvérű lovakkal ellentétben nem okoz gondot, ha csak hosszabb idő kihagyásával van lehetőség befogására, vagy felnyergelésére. Az idősebb, lovagolni kevésbé tudó emberek is felülhetnek a hátára.

A melegvérű fajták csikói, ha nem képviselnek jelentősebb tenyészértéket, nehezen értékesíthetők. Ezért, és a magas járulékos költségek (fedeztetési díj, jelölés, ló útlevél) miatt nagyon meggondolják a szaporításukat. Ha a kormányzat, a hatóságok és a tenyésztő szervezetek úgy gondolják, hogy a magyar „lovas nemzet” maradjon, akkor át kell gondolni az egész rendszer működését.

Kedvezőbb körülmények között a muraközi fajta újra élheti virágkorát. A tenyésztőknek össze kell fogni és erősíteni kell érdekérvényesítésüket.

A muraközi akkor lehet újra elismert és közkedvelt fajta, ha minél több állatot szerető gazda tenyészti néhány darabos kanca létszámmal. Így lehet arra ügyelni, hogy megtartsa előnyös tulajdonságait, a gazda, a család, a gyermek társa maradjon. Ebben döntő szerepet tölthetnek be a magyartarka tenyésztők. Mi a marhát is társként kezeljük, mégis levágatjuk. Elkerülhetetlen, hogy a ló szaporítása során is képződjenek olyan egyedek, amelyeket vágással lehet hasznosítani. Gasztronómiai élmény egy kiváló csikó steak, vagy egy jó lókolbász. Ha pedig egy évente született csikó ára befedi a kanca éves takarmány költségét, akkor már elértük azt, hogy a lótartás nem egy pénznyelő úri huncutság. A nálunk gazdagabb svájciak is hasonlóképpen gondolkodnak. Ezért tudott fennmaradni és szaporodni a freibergi is.

Ha pedig a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség fenntartójaként még, mint veszélyeztetett fajta támogatásban is tud részesülni a magyartarka fajtával társulva, akkor mindenképpen célszerű ezzel a lófajtával foglalkoznunk.

Remélem többeknek felkeltettem az érdeklődését és sikerül megmentenünk a jövő generációinak ezt az értékes lófajtát.

Rácz Károly

elnök

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Örkénytáborban ünnepeltek a polgárőr lovasok

Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és Táborfalva Nagyközség Önkormányzata az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a Készenléti Rendőrség támogatásával, példaértékű civil összefogásra alapozva rendezte meg a hajdani lovas katonai hagyományok tiszteletére a lovas őrszolgálatok éves ünnepét Örkénytáborban.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

KSH: júniusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Júniusban a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A növénytermesztési és kertészeti termékek éves áremelkedése a májusi 3,5 százalékról 10,6 százalékra ugrott, az élőállatok és állati termékeké 10,8 százalékról alig észrevehetően 10,1 százalékra változott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján kedden megjelent adatokból.