Back to top

A muraközi ló és a magyartarka

A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje.

A múlt századi szövetkezetesítés előtt sok marhatartó kisgazdaságban elképzelhetetlen volt a gazdálkodás lovak nélkül. Megkönnyebbülés volt a gazdának, ha lovat tudott vásárolni és nem kellett a teheneit igázni. Így több tejet tudott fejni, a ló pedig a mezőgazdasági munkákban és a szállításban is gyorsabb volt a teheneknél, ökröknél. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebb fajta a muraközi ló volt. A hidegvérű fajtacsoportba tartozó fajtára a legnagyobb hatást az alpesi hidegvérű lovak (nóri, freibergi) gyakorolták, de melegvérű, elsősorban arab lovak génjei is keveredtek a fajtába.

A muraközi egy nyugodt vérmérsékletű, sokoldalúan használható gazdasági ló. Legfontosabb küllemi jegyei a következők:

600 kg körüli élő súly, bottal mérve 150-155 cm-es marmagasság, 22-24 cm-es szár körméret, kicsi tetszetős fej, egy oldalra fésülhető sörény, jól izmolt nyak, mar, hát és far. Kevésbé szőrös bokák, kedvező lábalakulás, közepes nagyságú szabályos, kemény paták. A többi hidegvérű fajtánál könnyedebb mozgás, jó ügető készség jellemzi. A kisgazdaságokban azért is kedvelt volt, mert jól értékesítette a tömegtakarmányt, abrakot (főleg zabot) csak akkor igényelt, ha nehezebb munkát végzett, vagy csikót szoptatott. Jó anyai tulajdonságai következtében szép csikókat nevelt. A csikók súlya 6 hónapos korra elérte az anyja súlyának 50%-át. Nem szerette a gazda, ha a lova patája nem fért el a barázdában, vagy ha letaposta az eke-kapázott növényt. Nem szívesen ostorozta lovait, fürgén kellett azoknak mozogni szóra is. Büszke volt a gazda, ha valamilyen ünnep (búcsú, szüreti felvonulás) alkalmából hintóba tudott fogni, vagy esetleg nyereg alatt is jól viselkedett, ha a gyerek lovagolni akart. Télen erdei munkákban is helyt kellett állniuk lovainak.

Fotó: Silverije/Wikipedia
A szövetkezetesítés elején a vonóerő döntő többségét a lovak adták.

A gépesítés azonban lassan kiszorította őket a munkából. A legtovább az állattartó, elsősorban szarvasmarhatartó telepeken maradtak takarmányos lóként.

Városokban fuvarozásra is kedvelt volt a muraközi ló, de itt is kiszorították a teherautók. Így a ló létszám, ezen belül a muraközi lovak száma is csökkenni kezdett. Egy részét átkeresztezték belga, ardeni és perseron lovakkal, amelyből kialakult a magyar hidegvérű fajta. A muraközit kétszer is megpróbálták regenerálni, kevés sikerrel. A tenyésztőegyesületek megalakulásakor fajtafenntartói jogot nem kért rá egyetlen egyesület sem. Ezért a muraközi beolvadt a magyar hidegvérűbe és csak a fajta egy típusaként tartják nyilván. Az ezredforduló tájékán néhai Fitos István a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnökségi tagja tartott muraközi egyedeket. A nyőgéri magyartarka gulyák ellátásában kaptak nagy szerepet. A csikókat a húshasznú magyartarkákkal együtt a legelőkön nevelték. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása után Kovács-Mesterházy Zoltán irányításával folytatódott a nyőgéri példa.

Nyőgérből vásároltak magyartarka üszőket és muraközi típusú lovakat. Mindkét állomány évről-évre szépen szaporodott.

Néhány egyedet felkutatott Kovács-Mesterházy Zoltán is, amelyek még jelentősebb muraközi vérhányadot hordoztak, illetve küllemben megfeleltek a fajta tulajdonságainak. Így került Őriszentpéterre a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi nevű mén, amely nagy hatást gyakorolt a jelenlegi állományra. Mivel a ló már öreg volt, létkérdés lett megfelelő mének beállítása. Két lehetőség kínálkozott, tovább keresni olyan hidegvérű méneket, melyek beillenek a típusba, illetve visszanyúlni valamelyik alpesi hidegvérű fajtához, amelyik részt vett a muraközi kialakulásában. Mindkettő jónak látszik. Bodó Imre professzor tanácsára és közbenjárásával az utóbbi lehetőségre a megoldást a freibergi fajta kínálta, amelyet Svájcban, nagy létszámban (kb. 4000 kanca) tenyésztenek, és úgynevezett „családi lóként” tartják számon. Az elmúlt évtizedekben a fajta könnyebbé vált, de megtartották a csikók jó növekedési erélyét. Sokkal tetszetősebb mozgás, nyugodtság, tanulékonyság és kiváló láb szerkezet jellemzi. 2012-ben két freibergi mén került Őriszentpéterre, amelyek utódai már mutatják, hogy jó megoldás lesz, ha cseppvér keresztezés formájában ott lesz a muraközi fajtában.

2016-ban kutatási program indult a muraközi fajta regenerálására és megmentésére. Több magántenyésztő, így a mi családunk is fantáziát lát ebben a fajtában és csatlakoztunk ehhez a programhoz.

A jelenleg muraközit tartók döntő többsége magyartarkát tenyésztő vagy tartó gazda. Úgy látjuk, hogy a kisebb-nagyobb marha állomány mellett jól megfér néhány ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de a mai világban már inkább, mint „családi” és „hobbi” ló jön számításba, hintózásra, lovaglásra, kikapcsolódásra. Jól megfér a marhákkal egy legelőn, sőt sok esetben a marha által otthagyott füvet még hasznosítja. Nagyon meghálálja az ember szeretetét, kifejezetten gyermekbarát. Több Őriszentpéterről származó lovat terápiás lóként használnak a beteg gyerekek gyógyítására. Mivel ennek a lónak a tenyésztésében nem a mindenáron történő teljesítménynövelés a cél, remélhetőleg megőrizhető lesz a jó idegrendszere. A melegvérű lovakkal ellentétben nem okoz gondot, ha csak hosszabb idő kihagyásával van lehetőség befogására, vagy felnyergelésére. Az idősebb, lovagolni kevésbé tudó emberek is felülhetnek a hátára.

A melegvérű fajták csikói, ha nem képviselnek jelentősebb tenyészértéket, nehezen értékesíthetők. Ezért, és a magas járulékos költségek (fedeztetési díj, jelölés, ló útlevél) miatt nagyon meggondolják a szaporításukat. Ha a kormányzat, a hatóságok és a tenyésztő szervezetek úgy gondolják, hogy a magyar „lovas nemzet” maradjon, akkor át kell gondolni az egész rendszer működését.

Kedvezőbb körülmények között a muraközi fajta újra élheti virágkorát. A tenyésztőknek össze kell fogni és erősíteni kell érdekérvényesítésüket.

A muraközi akkor lehet újra elismert és közkedvelt fajta, ha minél több állatot szerető gazda tenyészti néhány darabos kanca létszámmal. Így lehet arra ügyelni, hogy megtartsa előnyös tulajdonságait, a gazda, a család, a gyermek társa maradjon. Ebben döntő szerepet tölthetnek be a magyartarka tenyésztők. Mi a marhát is társként kezeljük, mégis levágatjuk. Elkerülhetetlen, hogy a ló szaporítása során is képződjenek olyan egyedek, amelyeket vágással lehet hasznosítani. Gasztronómiai élmény egy kiváló csikó steak, vagy egy jó lókolbász. Ha pedig egy évente született csikó ára befedi a kanca éves takarmány költségét, akkor már elértük azt, hogy a lótartás nem egy pénznyelő úri huncutság. A nálunk gazdagabb svájciak is hasonlóképpen gondolkodnak. Ezért tudott fennmaradni és szaporodni a freibergi is.

Ha pedig a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség fenntartójaként még, mint veszélyeztetett fajta támogatásban is tud részesülni a magyartarka fajtával társulva, akkor mindenképpen célszerű ezzel a lófajtával foglalkoznunk.

Remélem többeknek felkeltettem az érdeklődését és sikerül megmentenünk a jövő generációinak ezt az értékes lófajtát.

Rácz Károly

elnök

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.