Back to top

A muraközi ló és a magyartarka

A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje.

A múlt századi szövetkezetesítés előtt sok marhatartó kisgazdaságban elképzelhetetlen volt a gazdálkodás lovak nélkül. Megkönnyebbülés volt a gazdának, ha lovat tudott vásárolni és nem kellett a teheneit igázni. Így több tejet tudott fejni, a ló pedig a mezőgazdasági munkákban és a szállításban is gyorsabb volt a teheneknél, ökröknél. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebb fajta a muraközi ló volt. A hidegvérű fajtacsoportba tartozó fajtára a legnagyobb hatást az alpesi hidegvérű lovak (nóri, freibergi) gyakorolták, de melegvérű, elsősorban arab lovak génjei is keveredtek a fajtába.

A muraközi egy nyugodt vérmérsékletű, sokoldalúan használható gazdasági ló. Legfontosabb küllemi jegyei a következők:

600 kg körüli élő súly, bottal mérve 150-155 cm-es marmagasság, 22-24 cm-es szár körméret, kicsi tetszetős fej, egy oldalra fésülhető sörény, jól izmolt nyak, mar, hát és far. Kevésbé szőrös bokák, kedvező lábalakulás, közepes nagyságú szabályos, kemény paták. A többi hidegvérű fajtánál könnyedebb mozgás, jó ügető készség jellemzi. A kisgazdaságokban azért is kedvelt volt, mert jól értékesítette a tömegtakarmányt, abrakot (főleg zabot) csak akkor igényelt, ha nehezebb munkát végzett, vagy csikót szoptatott. Jó anyai tulajdonságai következtében szép csikókat nevelt. A csikók súlya 6 hónapos korra elérte az anyja súlyának 50%-át. Nem szerette a gazda, ha a lova patája nem fért el a barázdában, vagy ha letaposta az eke-kapázott növényt. Nem szívesen ostorozta lovait, fürgén kellett azoknak mozogni szóra is. Büszke volt a gazda, ha valamilyen ünnep (búcsú, szüreti felvonulás) alkalmából hintóba tudott fogni, vagy esetleg nyereg alatt is jól viselkedett, ha a gyerek lovagolni akart. Télen erdei munkákban is helyt kellett állniuk lovainak.

Fotó: Silverije/Wikipedia
A szövetkezetesítés elején a vonóerő döntő többségét a lovak adták.

A gépesítés azonban lassan kiszorította őket a munkából. A legtovább az állattartó, elsősorban szarvasmarhatartó telepeken maradtak takarmányos lóként.

Városokban fuvarozásra is kedvelt volt a muraközi ló, de itt is kiszorították a teherautók. Így a ló létszám, ezen belül a muraközi lovak száma is csökkenni kezdett. Egy részét átkeresztezték belga, ardeni és perseron lovakkal, amelyből kialakult a magyar hidegvérű fajta. A muraközit kétszer is megpróbálták regenerálni, kevés sikerrel. A tenyésztőegyesületek megalakulásakor fajtafenntartói jogot nem kért rá egyetlen egyesület sem. Ezért a muraközi beolvadt a magyar hidegvérűbe és csak a fajta egy típusaként tartják nyilván. Az ezredforduló tájékán néhai Fitos István a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnökségi tagja tartott muraközi egyedeket. A nyőgéri magyartarka gulyák ellátásában kaptak nagy szerepet. A csikókat a húshasznú magyartarkákkal együtt a legelőkön nevelték. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása után Kovács-Mesterházy Zoltán irányításával folytatódott a nyőgéri példa.

Nyőgérből vásároltak magyartarka üszőket és muraközi típusú lovakat. Mindkét állomány évről-évre szépen szaporodott.

Néhány egyedet felkutatott Kovács-Mesterházy Zoltán is, amelyek még jelentősebb muraközi vérhányadot hordoztak, illetve küllemben megfeleltek a fajta tulajdonságainak. Így került Őriszentpéterre a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi nevű mén, amely nagy hatást gyakorolt a jelenlegi állományra. Mivel a ló már öreg volt, létkérdés lett megfelelő mének beállítása. Két lehetőség kínálkozott, tovább keresni olyan hidegvérű méneket, melyek beillenek a típusba, illetve visszanyúlni valamelyik alpesi hidegvérű fajtához, amelyik részt vett a muraközi kialakulásában. Mindkettő jónak látszik. Bodó Imre professzor tanácsára és közbenjárásával az utóbbi lehetőségre a megoldást a freibergi fajta kínálta, amelyet Svájcban, nagy létszámban (kb. 4000 kanca) tenyésztenek, és úgynevezett „családi lóként” tartják számon. Az elmúlt évtizedekben a fajta könnyebbé vált, de megtartották a csikók jó növekedési erélyét. Sokkal tetszetősebb mozgás, nyugodtság, tanulékonyság és kiváló láb szerkezet jellemzi. 2012-ben két freibergi mén került Őriszentpéterre, amelyek utódai már mutatják, hogy jó megoldás lesz, ha cseppvér keresztezés formájában ott lesz a muraközi fajtában.

2016-ban kutatási program indult a muraközi fajta regenerálására és megmentésére. Több magántenyésztő, így a mi családunk is fantáziát lát ebben a fajtában és csatlakoztunk ehhez a programhoz.

A jelenleg muraközit tartók döntő többsége magyartarkát tenyésztő vagy tartó gazda. Úgy látjuk, hogy a kisebb-nagyobb marha állomány mellett jól megfér néhány ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de a mai világban már inkább, mint „családi” és „hobbi” ló jön számításba, hintózásra, lovaglásra, kikapcsolódásra. Jól megfér a marhákkal egy legelőn, sőt sok esetben a marha által otthagyott füvet még hasznosítja. Nagyon meghálálja az ember szeretetét, kifejezetten gyermekbarát. Több Őriszentpéterről származó lovat terápiás lóként használnak a beteg gyerekek gyógyítására. Mivel ennek a lónak a tenyésztésében nem a mindenáron történő teljesítménynövelés a cél, remélhetőleg megőrizhető lesz a jó idegrendszere. A melegvérű lovakkal ellentétben nem okoz gondot, ha csak hosszabb idő kihagyásával van lehetőség befogására, vagy felnyergelésére. Az idősebb, lovagolni kevésbé tudó emberek is felülhetnek a hátára.

A melegvérű fajták csikói, ha nem képviselnek jelentősebb tenyészértéket, nehezen értékesíthetők. Ezért, és a magas járulékos költségek (fedeztetési díj, jelölés, ló útlevél) miatt nagyon meggondolják a szaporításukat. Ha a kormányzat, a hatóságok és a tenyésztő szervezetek úgy gondolják, hogy a magyar „lovas nemzet” maradjon, akkor át kell gondolni az egész rendszer működését.

Kedvezőbb körülmények között a muraközi fajta újra élheti virágkorát. A tenyésztőknek össze kell fogni és erősíteni kell érdekérvényesítésüket.

A muraközi akkor lehet újra elismert és közkedvelt fajta, ha minél több állatot szerető gazda tenyészti néhány darabos kanca létszámmal. Így lehet arra ügyelni, hogy megtartsa előnyös tulajdonságait, a gazda, a család, a gyermek társa maradjon. Ebben döntő szerepet tölthetnek be a magyartarka tenyésztők. Mi a marhát is társként kezeljük, mégis levágatjuk. Elkerülhetetlen, hogy a ló szaporítása során is képződjenek olyan egyedek, amelyeket vágással lehet hasznosítani. Gasztronómiai élmény egy kiváló csikó steak, vagy egy jó lókolbász. Ha pedig egy évente született csikó ára befedi a kanca éves takarmány költségét, akkor már elértük azt, hogy a lótartás nem egy pénznyelő úri huncutság. A nálunk gazdagabb svájciak is hasonlóképpen gondolkodnak. Ezért tudott fennmaradni és szaporodni a freibergi is.

Ha pedig a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség fenntartójaként még, mint veszélyeztetett fajta támogatásban is tud részesülni a magyartarka fajtával társulva, akkor mindenképpen célszerű ezzel a lófajtával foglalkoznunk.

Remélem többeknek felkeltettem az érdeklődését és sikerül megmentenünk a jövő generációinak ezt az értékes lófajtát.

Rácz Károly

elnök

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egyes szintek bírálata a díjlovaglásban

A díjlovaglóprogramok a kiképzési skála felépítése nyomán fokozatosan és szintenként egymásra épülve tagolódnak alaposztálytól a nagydíjig. Ezek a szintek a helyes kiképzési elveket követve bizonyos mérföldköveket jelenthetnek a lovas számára, egyfajta kontrollt, amiben a sorrend betartása rendkívül fontos.

Nagy mezőnyök, technikás pályák

A szabadtéri díjugratószezon második hétvégéjén a kecskeméti Airvent Lovas Club – Pataki Ménes volt a legnépesebb verseny szervezője; a Bács-Kiskun megyei helyszín közel 600 startot regisztrált a háromnapos országos minősítőversenyen.

A mennyasszony segített világra egy borjút a saját esküvőjén

A hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető esküvőn a menyasszony az 1200 dolláros ruhájában sárba bukott, az esküvői fogadáson pedig 100 vendég előtt megszületett egy borjú.

Csak lánycsibéket keltetnek

Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új technológiája használatával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatározás.

"Állati" Baby boom a MATE-n

Igazi baby boom van a MATE Kaposvári Campus Vadgazdálkodási Tájközpontjában. A törpekecskét, bivalyborjút, hidegvérű ló és szamár csikót óvó figyelem veszi körül. Ennek köszönheti életét Teri gida is (akit nem táplált az anyja), ugyanis az állatgondozók cumisüvegből etetik az apró jószágot.

Tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott állatkínzás miatt egy érdi férfi

Az Érdi Járásbíróság állatkínzás bűntette miatt tíz hónap - végrehajtásában 2 évi próbaidőre - felfüggesztett börtönbüntetésre és négy év állattartói foglalkozástól eltiltásra ítélt egy érdi férfit.

Takarmánnyal a klímakatasztrófa ellen

Akár 38 százalékkal csökkentheti a tehenek metánkibocsátását a svájci Mootral takarmánykiegészítő terméke, a Mootral Ruminate, amit a tehenek Teslájának is neveznek.

Május 17-ig van lehetőség az egységes kérelmek beadására

Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.

Génmegőrzés és bivalyhústermékek

Szurdokpüspöki határában, a Mátra nyugati kapujának egyik legnagyobb fennsíkján bivalyok élnek szabadtartásban a Mátrai Bivalyrezervátumban, ahová nem vezet kiépített út. Egy turistaút és egy vízmosás mentén jutnak oda azok is, akik gondozzák az állatokat. A szélsőségek tanyájának nevezi a tulajdonos ezt a helyet, hiszen igazi kihívás a bivalyok megközelítése.

A cél, hogy működjön az ágazat

A tavaly óta tartó takarmányár-emelkedés már sajnos áldozatokat is követelt: vannak például olyan baromfihizlalással foglalkozó termelők, akik úgy döntöttek, egyelőre szüneteltetik ezt a tevékenységet. A folyamatos veszteségtermelés helyett inkább a munkásaikat a gazdaságukon belül átcsoportosítják, hogy ne kelljen őket elbocsátani. A helyzet mindenképpen valamiféle beavatkozást igényel.