Back to top

A muraközi ló és a magyartarka

A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje.

A múlt századi szövetkezetesítés előtt sok marhatartó kisgazdaságban elképzelhetetlen volt a gazdálkodás lovak nélkül. Megkönnyebbülés volt a gazdának, ha lovat tudott vásárolni és nem kellett a teheneit igázni. Így több tejet tudott fejni, a ló pedig a mezőgazdasági munkákban és a szállításban is gyorsabb volt a teheneknél, ökröknél. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebb fajta a muraközi ló volt. A hidegvérű fajtacsoportba tartozó fajtára a legnagyobb hatást az alpesi hidegvérű lovak (nóri, freibergi) gyakorolták, de melegvérű, elsősorban arab lovak génjei is keveredtek a fajtába.

A muraközi egy nyugodt vérmérsékletű, sokoldalúan használható gazdasági ló. Legfontosabb küllemi jegyei a következők:

600 kg körüli élő súly, bottal mérve 150-155 cm-es marmagasság, 22-24 cm-es szár körméret, kicsi tetszetős fej, egy oldalra fésülhető sörény, jól izmolt nyak, mar, hát és far. Kevésbé szőrös bokák, kedvező lábalakulás, közepes nagyságú szabályos, kemény paták. A többi hidegvérű fajtánál könnyedebb mozgás, jó ügető készség jellemzi. A kisgazdaságokban azért is kedvelt volt, mert jól értékesítette a tömegtakarmányt, abrakot (főleg zabot) csak akkor igényelt, ha nehezebb munkát végzett, vagy csikót szoptatott. Jó anyai tulajdonságai következtében szép csikókat nevelt. A csikók súlya 6 hónapos korra elérte az anyja súlyának 50%-át. Nem szerette a gazda, ha a lova patája nem fért el a barázdában, vagy ha letaposta az eke-kapázott növényt. Nem szívesen ostorozta lovait, fürgén kellett azoknak mozogni szóra is. Büszke volt a gazda, ha valamilyen ünnep (búcsú, szüreti felvonulás) alkalmából hintóba tudott fogni, vagy esetleg nyereg alatt is jól viselkedett, ha a gyerek lovagolni akart. Télen erdei munkákban is helyt kellett állniuk lovainak.

Fotó: Silverije/Wikipedia
A szövetkezetesítés elején a vonóerő döntő többségét a lovak adták.

A gépesítés azonban lassan kiszorította őket a munkából. A legtovább az állattartó, elsősorban szarvasmarhatartó telepeken maradtak takarmányos lóként.

Városokban fuvarozásra is kedvelt volt a muraközi ló, de itt is kiszorították a teherautók. Így a ló létszám, ezen belül a muraközi lovak száma is csökkenni kezdett. Egy részét átkeresztezték belga, ardeni és perseron lovakkal, amelyből kialakult a magyar hidegvérű fajta. A muraközit kétszer is megpróbálták regenerálni, kevés sikerrel. A tenyésztőegyesületek megalakulásakor fajtafenntartói jogot nem kért rá egyetlen egyesület sem. Ezért a muraközi beolvadt a magyar hidegvérűbe és csak a fajta egy típusaként tartják nyilván. Az ezredforduló tájékán néhai Fitos István a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnökségi tagja tartott muraközi egyedeket. A nyőgéri magyartarka gulyák ellátásában kaptak nagy szerepet. A csikókat a húshasznú magyartarkákkal együtt a legelőkön nevelték. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása után Kovács-Mesterházy Zoltán irányításával folytatódott a nyőgéri példa.

Nyőgérből vásároltak magyartarka üszőket és muraközi típusú lovakat. Mindkét állomány évről-évre szépen szaporodott.

Néhány egyedet felkutatott Kovács-Mesterházy Zoltán is, amelyek még jelentősebb muraközi vérhányadot hordoztak, illetve küllemben megfeleltek a fajta tulajdonságainak. Így került Őriszentpéterre a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi nevű mén, amely nagy hatást gyakorolt a jelenlegi állományra. Mivel a ló már öreg volt, létkérdés lett megfelelő mének beállítása. Két lehetőség kínálkozott, tovább keresni olyan hidegvérű méneket, melyek beillenek a típusba, illetve visszanyúlni valamelyik alpesi hidegvérű fajtához, amelyik részt vett a muraközi kialakulásában. Mindkettő jónak látszik. Bodó Imre professzor tanácsára és közbenjárásával az utóbbi lehetőségre a megoldást a freibergi fajta kínálta, amelyet Svájcban, nagy létszámban (kb. 4000 kanca) tenyésztenek, és úgynevezett „családi lóként” tartják számon. Az elmúlt évtizedekben a fajta könnyebbé vált, de megtartották a csikók jó növekedési erélyét. Sokkal tetszetősebb mozgás, nyugodtság, tanulékonyság és kiváló láb szerkezet jellemzi. 2012-ben két freibergi mén került Őriszentpéterre, amelyek utódai már mutatják, hogy jó megoldás lesz, ha cseppvér keresztezés formájában ott lesz a muraközi fajtában.

2016-ban kutatási program indult a muraközi fajta regenerálására és megmentésére. Több magántenyésztő, így a mi családunk is fantáziát lát ebben a fajtában és csatlakoztunk ehhez a programhoz.

A jelenleg muraközit tartók döntő többsége magyartarkát tenyésztő vagy tartó gazda. Úgy látjuk, hogy a kisebb-nagyobb marha állomány mellett jól megfér néhány ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de a mai világban már inkább, mint „családi” és „hobbi” ló jön számításba, hintózásra, lovaglásra, kikapcsolódásra. Jól megfér a marhákkal egy legelőn, sőt sok esetben a marha által otthagyott füvet még hasznosítja. Nagyon meghálálja az ember szeretetét, kifejezetten gyermekbarát. Több Őriszentpéterről származó lovat terápiás lóként használnak a beteg gyerekek gyógyítására. Mivel ennek a lónak a tenyésztésében nem a mindenáron történő teljesítménynövelés a cél, remélhetőleg megőrizhető lesz a jó idegrendszere. A melegvérű lovakkal ellentétben nem okoz gondot, ha csak hosszabb idő kihagyásával van lehetőség befogására, vagy felnyergelésére. Az idősebb, lovagolni kevésbé tudó emberek is felülhetnek a hátára.

A melegvérű fajták csikói, ha nem képviselnek jelentősebb tenyészértéket, nehezen értékesíthetők. Ezért, és a magas járulékos költségek (fedeztetési díj, jelölés, ló útlevél) miatt nagyon meggondolják a szaporításukat. Ha a kormányzat, a hatóságok és a tenyésztő szervezetek úgy gondolják, hogy a magyar „lovas nemzet” maradjon, akkor át kell gondolni az egész rendszer működését.

Kedvezőbb körülmények között a muraközi fajta újra élheti virágkorát. A tenyésztőknek össze kell fogni és erősíteni kell érdekérvényesítésüket.

A muraközi akkor lehet újra elismert és közkedvelt fajta, ha minél több állatot szerető gazda tenyészti néhány darabos kanca létszámmal. Így lehet arra ügyelni, hogy megtartsa előnyös tulajdonságait, a gazda, a család, a gyermek társa maradjon. Ebben döntő szerepet tölthetnek be a magyartarka tenyésztők. Mi a marhát is társként kezeljük, mégis levágatjuk. Elkerülhetetlen, hogy a ló szaporítása során is képződjenek olyan egyedek, amelyeket vágással lehet hasznosítani. Gasztronómiai élmény egy kiváló csikó steak, vagy egy jó lókolbász. Ha pedig egy évente született csikó ára befedi a kanca éves takarmány költségét, akkor már elértük azt, hogy a lótartás nem egy pénznyelő úri huncutság. A nálunk gazdagabb svájciak is hasonlóképpen gondolkodnak. Ezért tudott fennmaradni és szaporodni a freibergi is.

Ha pedig a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség fenntartójaként még, mint veszélyeztetett fajta támogatásban is tud részesülni a magyartarka fajtával társulva, akkor mindenképpen célszerű ezzel a lófajtával foglalkoznunk.

Remélem többeknek felkeltettem az érdeklődését és sikerül megmentenünk a jövő generációinak ezt az értékes lófajtát.

Rácz Károly

elnök

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

Katonagalambok, kémgalambok, munkagalambok…

A történelem során több alkalommal fogták munkára a galambokat, és igen érdekes feladatokat bíztak rájuk. A tollas hírvivőket sokszor az otthonukhoz való ragaszkodásuk miatt kedvelték, hiszen a postagalamb bárhová kerül, onnan hazaindul. De még a légifotózásban, vagy a vízből mentésben is segítségére voltak az embernek.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Az agrárium szereplőire mindig lehet számítani

Sok minden leállt az országban a járványhelyzet miatt, de azok, akik az ország mindennapi élelmét állítják elő, nem állhattak le; az agrárium szereplőire mindig lehet számítani - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a 24. gulyásverseny és pásztortalálkozó ünnepi megnyitóján.

A baromfiágazat fejlődésének fenntartásához beruházások kellenek

A baromfiágazat fejlődését méltatta, és a további bővüléshez szükséges fejlesztésekről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Innosped Kft. 860 millió forintból létrehozott baromfitartó telepének átadásán.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

Interjú Kassai Lajossal a Lovasíjásszal

Kassai-völgy mára már fogalommá vált a világban: itt van a lovasíjászat bölcsője és világközpontja is. "Igyekeztem minél többet áthozni őseink kultúrájából, amelyeket a XXI. századi ember használhat. Az őseink hagyatéka óriási. Ez nemcsak a harcművészetükre, hanem az állattartástól kezdve a természetes életmódig, sok mindenre vonatkozik." -vallja Kassai Lajos a Lovasíjász.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Lovaspiknik Etyeken

Több szakágat népszerűsítő lovaspikniket tartott Etyeken, az impozáns Móró-birtokon a Hungária LSE. A hagyományteremtő céllal megvalósított nyári összejövetelnek bizonyára lesz még folytatása.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.