Back to top

A pálinkapiacért aggódik a Pálinka Nemzeti Tanács

Láthatatlan konkurencia végzi ki a pálinkapiacot: az otthon főzött párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők által illegálisan üzemeltetett bérfőzdék elburjánzása. A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti, a kormány intézkedések nélkül hamarosan ki fogja végezni az elsőszámú hungarikumként számon tartott pálinkát.

Haldoklik a pálinkapiac, a kormány pedig továbbra is kettős mércét alkalmaz, és intézkedéseivel ellehetetleníti az ágazat gazdasági működését. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint, ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja.

A PNT szerint a 2010 előtti állapotok visszaállítása lehetetlen, de

az ágazatot az is megmentené, ha a kormány hajlandó lenne szembesülni a magánfőzés okozta feketekereskedelem létével, és legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést.

A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.

A pálinka 2000 és 2010 közötti sikeres szakasza az akkor kedvező piaci és jogszabályi körülményeknek volt köszönhető. 2010 és 2015 között a magánfőzés és a bérfőzés is jövedékiadó-mentessé változott. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző.

Az ágazat a 2015-ös jogszabályok változása után egyedi piaci helyzetet örökölt: ellenőrzés és felderítés hiányában feltérképezni sem tudta, hogy mekkora az az illegális és láthatatlan konkurencia, akivel nap mint nap meg kell küzdenie.

Azóta szinte stagnál a pálinka forgalma, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökkent, miközben az alkoholfogyasztás hazánkban folyamatosan nő.

Fotó: PNT

A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Arról, hogy mennyi illegális, ipari mennyiségben előállított gyümölcspárlat készülhet hazánkban, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozott leleplezéseiből lehet következtetni. Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával.

Egy kereskedelmi főzde esetében ugyanez a mennyiség legalább 1,5 millió forint adóbevételt jelentene az államnak (750 ezer forint jövedéki adó, 495 ezer forint NETA, 335 ezer forint ÁFA).

A zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától “népegészségügyileg nem hasznos élelmiszer”, fogyasztása népegészségügyi kockázatot jelent, miközben a kormány a magánfogyasztásra készített párlatok adómentességére törekszik, lazítani akar a rendszeren, és sejtéseknek véli a pálinkát veszélyeztető feketepiac létezését. A kereskedelmi és bérfőzdék működését ellehetetlenítik a túlszabályozások, pedig ezek a piaci szereplők nem csak „sejtésekre” alapozzák az ágazat közelgő piaci összeomlását.

A Pálinka Nemzeti Tanács kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka.

A pálinka és törkölypálinka megnevezések az EU-ban bejegyzett földrajzi árujelzők, és kizárólag a kereskedelmi főzdékben előállított és forgalomba helyezett italra használhatók, míg a bér- és magánfőzött italok jogszabályi megnevezése: párlat.

 

Forrás: 
Pálinka Nemzeti Tanács

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Duplájára is nőhet a meggy ára

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Türelmes kertész paprikája

A fogyasztók éhesek az újra, és ez a paprikapiacon is tükröződik, fokozatosan növekszik a piros bogyók kereslete. A kaliforniai és a kápia típus mellett mind nagyobb az érdeklődés a sokoldalúan felhasználható Dulce Italiano paprikák iránti is. Ezt is termesztik már hazánkban is, egyebek közt a Gráciakert kertészetben. A termést pedig zömmel márkázva, egyedi csomagolásban értékesítik.

A vásárlók többsége nem érti, mi szerepel az élelmiszerek címkéjén

A vásárlók közel fele megnézi az élelmiszerek címkéjét, de teljes mértékben alig egytizedük érti meg az ott feltüntetett információkat - derült ki a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) friss kutatásából.

Nagy brit összefogás az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért

Hatalmas méreteket ölt a nyugati világ élelmiszer-pazarlása napjainkban. A brit kormány az ország legnagyobb élelmiszeripari szereplőivel - köztük a Tesco-val, az Aldival és a Sturbucks-szal - együtt készül a kritikus helyzet mérséklésére.

5 tipp, hogy kiválaszthassuk a tökéletes görögdinnyét

Nem kell a jó szerencsében bízni görögdinnye vásárláskor. Vannak módszerek, melyekkel érett, lédús és édes dinnyét választhatunk.

Új piacokon veti meg lábát az Abonett

Az Abonett extrudált kenyerei a 80-as évek közepén „robbantak” be a magyar köztudatba, s tették egyszersmind piacvezetővé e szegmensben a vállalkozást. Mostanra eltelt bő három évtized, a cég vezetésében pedig megtörtént a generációváltás, ami jelentős vérfrissítést hozott: új termékekkel új piacokat célzott be az Abonett Kft.

Több mint kétmilliárdos fejlesztés a veszprémi sajtgyárban

Több mint kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajt végre veszprémi üzemében a Savencia Fromage & Dairy Magyarország Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.