Back to top

Zöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat

Zöldterületeink igazi kincsek: hatással vannak a lelki harmóniánkra, egészségünk és a biodiverzitás megőrzésére, létesítésük pedig gazdasági előnyökkel is szolgálhat. A szakmai szervezetek összefogtak, a cél a magyar városok zöldebbé, élhetőbbé tétele. Ezt hivatott elősegíteni az a roadshow is, amelynek állomásaink a szakemberek tapasztalataik legjavát osztják meg egymással.

A technikai fejlődés üteme elképesztő méreteket ölt, a városokat pedig minden eddiginél többen és sűrűbben lakják – ismeretesek a tények, amelyek egyúttal azt is jelentik: sosem volt még akkora igény a zöldterületekre, mint napjainkban. Ezt szem előtt tartva szervezte meg Budapesten a „Gazdálkodjunk okosan zöldfelületeinkkel!” című konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Díszkertészek Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. közreműködésével. Az együttműködő szervezetek lépviselői szerint a színfalak mögött a „zöld szakmák” hosszú évek óta várt egységesülése történt meg. Az egész napos, változatos előadásokkal tarkított tanácskozáson elhangzott, az esemény egy roadshow része, amelynek célja, hogy megismerhessék a zöldterületekkel kapcsolatos aktualitásokat az ország különböző régióinak szakemberei, köztük az önkormányzatok képviselői.

„Az élhetőbb városok ügye mostanra vált stratégiailag kiemelt jelentőségűvé Magyarországon”

– kezdte köszöntőjét Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Mint mondta, a kamara a témában számos ügyet kezel s indított el, különös tekintettel a jogalkotás, illetve törvényi szabályozás területén. Szavai szerint a NAK kiemelt szerepet szán a zöldterületek ügyének, éppen ezért az abban érdekeltek számíthatnak szakmai segítségükre.

Lukács Zoltán, a kamara Díszkertész Alosztályának elnöke szerint a régóta várt együttműködés célja a zöldfelületi gazdálkodás megszervezése, egyszersmind a szemléletváltozás elérése, hasonlóképpen, ahogy az például a francia díszkertészek között tapasztalható. Lukács Zoltán úgy fogalmazott, tudatosítani kell a hazai szakemberekben, hogy

hivatásuk a világ tán legszebb mestersége, amely különös fontossággal bír a kultúrák létrejöttében is. „A Teremtés könyve szerint az ember Ádám révén, a kertészet útján került először kapcsolatba a földdel” – emlékeztetett az elnök.

Nem kevésbé hangsúlyos gondolatokkal kezdte beszédét Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki úgy fogalmazott, ha nem lennének zöldterületek, mi sem léteznénk, ennek ellenére egyre inkább hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről. Mint mondta, a növények alkotta zöldfelületek a puszta létükkel olyan multifunkciós ökológiai szolgáltatást nyújtanak, amelyre semmiféle, emberi kezek által létrehozott eszköz vagy létesítmény nem képes.

A szakember részletes előadásban mutatta be, milyen előnyökkel járhat a természet „közreműködésével” alkotott felületek alkalmazása. A víz elvezetésének lehetőségét Somorjai-Tamássy Zsolt az úgynevezett esőkertekkel szemléltette, amelyek amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, a biodiverzitás megóvása kapcsán is különösen fontosak, ráadásul olcsóbb megoldást is jelentenek a kőből készült, egyfunkciós építményekkel szemben. Utóbbiból márpedig rengeteg van városainkban, így azokat felforrósodott hőszigetként jellemezte a szakember. Mint mondta, e helyzeten sokat segítene, ha az emeletes házak legfelső szintjeire tetőkerteket építenének, amelyek – ahogy az összes zöldfelület – a városlakókban felgyülemlett napi stressz csökkentését is szolgálhatnák.

Az előadás hallgatói megtudták, a számok tükrében milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a fák, különösképp az idős, 100 éves példányok.

Egy ilyen fán átlagosan 600 ezer levél van, amelyek a vegetációs időszak alatt 1,5 tonna szálló port kötnek meg, egyszersmind pedig a növény napi 400 liter vizet áramoltat magában.

„Egy ilyen fa 10 ember oxigénszükségletét termeli meg” – folytatta Somorjai-Tamássy Zsolt, aki egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a fák kommunikálnak is egymással. Ez akkor lehetséges, ha az új felfogás szerint nem különálló lyukakba, hanem árokba, egymással összefüggően, egyfajta rendszert képezve ültetjük őket. Az ügyvezető hozzátette, a zöldterületeink igazi kincsek, ám sokan nincsenek tisztában azok jelentőségével. Nem úgy, mint Milánóban, amelyet igazi zöld városként tartanak számon, hisz az ottani beruházások többsége ezt az elvet követve valósul meg.

Hogy talán végre hazánkban is elindult valami, azt Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetsége elnökének szavai is alátámasztották. Elmondta, az elmúlt időszakot jellemző piaci egyenlőtlenség megszüntetése kapcsán fontos, hogy a szövetség immáron szakmaközi szervezetként működik. „Több jogosultsággal rendelkezünk ennek eredményeképpen, így az általunk megalkotott szabályokat elfogadottá, kötelezettséggé tudjuk tenni; ez a kulcsa annak, hogy felvegyük a versenyt az ebben előttünk járó országokkal” – magyarázta Orlóci László. Az elnök úgy véli, ennek érdekében

rendkívül fontos feladata van az utánpótlásképzés átalakításának is, amely a Szakképzés 4.0 modernizációs program képében ölthet testet. Mint mondta, szükség van a magasan képzett technikusokra, akik közül a legkiválóbbaknak zöld utat kell biztosítani tanulmányaik egyetemi szakokon történő folytatására.

Orlóci László hozzátette, az új képzési rendszer arra is lehetőséget ad, hogy az egyes cégek szakemberei gyakorlati tanárként is átadhassák a tudást a következő nemzedék tagjainak. Szavai szerint ebben az időszakban a „zöld szakmák” egységesülése zajlik, ami egyúttal azt is jelenti: végre lendületben van a díszkertész hivatás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Példátlan esztendő - Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.

Trófeaszemle: a hagyomány és megújulás szellemében

Beléptünk a világkiállítás évébe. A munkálatok az ütemterv szerint zajlanak, a programok és a szakmai konferenciák szervezése célegyenesbe ért. A szervezőknek azonban továbbra sincs szusszanásnyi idejük, hiszen a hátralévő finomhangolásokkal is végezniük kell, és szeptember hamarabb itt lesz, mint gondolnánk.

Segítenek a falugazdászok

Idén április 7-től május 17-ig adhatóak be szankciómentesen az egységes kérelmek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felkészült arra, hogy a tavalyihoz hasonló rendkívüli helyzetben segítsen mintegy 110-120 ezer tagjának a támogatások lehívásában.

A koronavírus-járvány ellenére is megnyílt a kertkiállítás: több mint 6000 látogató volt az első napon

Bár Európa-szerte elmaradt vagy digitális térbe került szinte az összes szakmai kiállítás és vásár, a Bundesgartenschau, röviden BUGA 2021 látványos kertészeti kiállítás és kertbemutató mégis kezdetét vette a türingiai Erfurtban.

Böllérfesztivál nem, az adományozás maradt

Idén már hatodik alkalommal rendezték volna meg Nemesgörzsönyben a „Visítástól Vígadásig” című Böllérverseny és –Fesztivál. A COVID-19 okozta járványügyi veszélyhelyzet azonban a rendezvény hagyományos formában történő megtartását nem tette lehetővé. Ennek ellenére nem szeretnték volna, ha a folyamat megszakadna, így az idei évben is jótékony célra fordítják az eseményen felhasználni kívánt húst.

A Covid19-járvány a világhírű kiállítást sem kíméli!

A rendezvény 108 éves történetében még nem volt arra példa, hogy őszre kellett volna halasztani az ismert Chelsea Flower Show kiállítást. A szervezők a közelmúltban jelentették be, hogy a koronavírus-járvány bizonytalanságai miatt május helyett szeptember 21 és 26. között rendezik meg a világ egyik legnagyobb virágkiállítását.

Nem minden virágbolt éli túl a járványt

Melyek az aktuális csokor-, virágtrendek, és hogyan érinti a virágos szakmát a járványhelyzetet, valamint a gazdasági válság? – erről beszélt a Magyar Mezőgazdaságnak Boros Attila, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesületének elnöke, aki azt is elárulta, mivel köszönti az édesanyját vasárnap.

A COVID végét várja a hűtő- és konzervipar

Drágább lesz-e a hazai gyorsfagyasztott és konzerv zöldség, illetve gyümölcs a tavaszi fagyok miatt? Hogyan hat a feldolgozó üzemekre az elhúzódó járványhelyzet és a gazdasági válság? Erről kérdeztük Sebesta Pétert, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) elnökét.

Egy cseh mezőgazdasági termelői csoport kilépett az uniós társulásból

A Cseh Magángazdálkodók Egyesülete (Association of Private Farming of the Czech Republic, ASZCR) 16 éve tagja a COPA-nak, azonban április 23-án bejelentette távozását az európai szövetségből.

Kevés az alma Hollandiában

Az alma- és körtepiac között jelenleg nagy a különbség, állapítja meg Erik Kieftenburg, a holland MJ Pronk kereskedelmi cég képviselője. Az alma esetében minden fajtájukból hiány van.