Back to top

Borpiac - Lengyelország, a régi-új befutó

Az „európai bornagyhatalom” kifejezést hallva tízből tíz embernek valószínűleg nem Lengyelország jut eszébe, a „feltörekvő borhatalom” jelzőt viszont már nyugodtan megkaphatja az észak-európai ország. A szőlőtermesztés előretörésével egyre jobb minőségű saját boraik vannak, de ez szerencsére nem szorította ki a magyar borokat: a lengyelek kifejezetten keresik a magyar ízvilágot.

Az utóbbi szűk egy évtizedben majdnem megtízszereződött a szőlő termőterülete Lengyelországban: a Mezőgazdasági Támogatási Központ adatai szerint 2018-ban már mintegy 330 hektáron termesztettek szőlőt, szemben a 2009-2010-es 36 hektárral. Lengyelország korábban nem számított bortermelő területnek, az éghajlatváltozás miatt azonban egyre északabbra húzódik a szőlőtermesztés határa Európában, és ennek hatása itt is érzékelhető.

A lengyel fogyasztók elsősorban a könnyű borokat keresik: a 2017-ben eladott, 250 millió liternyi bor felét – csaknem 127 millió litert – ezek tették ki.

A kategórián belül nagyjából egyenlően oszlott el a fehér- és vörösbor (61, illetve 62 millió literrel), rozéból mindössze 3,8 millió litert értékesítettek – derül ki az Euromonitor International nemzetközi piackutató cég adataiból. Kedvelik a lengyelek a nem szőlőből, hanem egyéb gyümölcsből készült borokat is; ezekből 75 millió litert vettek 2017-ben. A piac egészét tekintve minden típusú bor eladása emelkedett az elmúlt 5 évben Lengyelországban: a 2017-ben eladott 250 millió liter 3 százalékos növekedést jelentett a megelőző évhez viszonyítva.

Ami a magyar borexportot illeti:

a tavaly mintegy 35,7 milliárd forint összértékű borexportból 1,75 milliárd forintot tett ki a Lengyelországba történő kivitel.

Ez 3565 tonna bor és must exportját jelentette, ami a 2017-es 3225 tonnához képest kis növekedést jelent.

Az Ostorosbor Pincészet 20 éve visz ki borokat Lengyelországba, Európába exportált boraik 60-70 százalékát szállítják ide – mondja Soltész Gergő, az Ostorosbor Pincészet tulajdonosa. Ők is azt tapasztalják, hogy az utóbbi években változott a lengyel borízlés: a vörösbor valamelyest visszaesett, és bár bikavér még mindig népszerű, felzárkózott mellé a fehérbor, illetve legalább ennyire a rozék is. A lengyel borászatok előretörését ők nem annyira érzik, merthogy dedikáltan magyar bort szállítanak, a lengyelek pedig nem tudnak magyar bort készíteni. Soltész Gergő szerint

szükséges lenne egy országos bormarketing a lengyel piacon, mert bár szeretik és keresik a magyar bort, de a többi konkurens ország nálunk sokkal intenzívebb marketingtevékenységet folytat.

A szekszárdi Heimann Pincészet 7 éve exportál borokat Lengyelországba. Jelenleg egy krakkói székhelyű nagykereskedő céggel működnek együtt, és elsősorban borszaküzletekbe, illetve éttermekbe szállítanak be évente átlagosan 4000-5000 palack bort, ami körülbelül 5 millió forintos éves forgalmat jelent. Ezzel a volumennel lengyel partnerük a nagyobb exportpartnereik közé tartozik – mondja Heimann Ágnes, a Heimann családi pincészet tulajdonosa. A fajtákat tekintve a kékfrankos a húzótermékük, 3000 palackot visznek ki évente, de népszerű a bikavér és a kadarka is. A lengyel borízléssel kapcsolatban elmondta:

a világban is tendencia, hogy a könnyedebb, „jobban érthető” borokat keresik a fogyasztók, és ennek a kritériumnak az ő kékfrankosuk például megfelel,

így a jövőben is arra számítanak, hogy nőni fog a kereslet iránta. A lengyelek is azt keresik, ami a magyar borokra jellemző – mondja Heimann Ágnes azzal kapcsolatban, hogy mennyire jelentenek konkurenciát a jövőben a lengyel pincészetek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Jubileumi borverseny Élesden

Az év egyik legfontosabb borászati eseményének a jubileumi, XX. Erdélyi Szőlőhegyek Borverseny ígérkezett. Idén a Sebes-Körös menti kisváros, Élesd adott otthont a rendezvénynek. Bihar megyében eddig két alkalommal rendeztek Erdélyi Szőlőhegyek-borversenyt: 2003-ban Nagyváradon, illetve 2015-ben Bihardiószegen.

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

Szerbia kiszorul az európai cukorpiacról

A szerbiai gazdák az idén mindössze 30 ezer hektáron vetettek cukorrépát, ami 50 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.

Elszálltak a zöldségárak

Áprilisban az átlagos fogyasztói árnövekedésnél sokkal nagyobb mértékben, több mint 20 százalékkal drágult a burgonya, a friss zölség, valamint a gyümölcs az előző év azonos hónapjához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett adataiból.

Születésnapi nyílt borbírálat Pécsen

Az idén 70 éves a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amit több szakmai rendezvénnyel tesznek emlékezetessé. Így a kísérleti borok nyilvános bírálatára 70 érdeklődő vendég is jegyet válthatott. Tizenkét kísérlet eredményét mutatta be Hevér László főborász.

Európa kazah napraforgóolajat vásárol?

Kazahsztán ez év februárjában 8,5 ezer tonna, azaz a megelőző hónapi mennyiségnél 25 százalékkal több napraforgóolajat exportált.

Idén is lesznek dísznövény és kertművészeti napok a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyparkban

Idén 15. alkalommal rendezi meg a Károlyi József Alapítvány az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat május 31. és június 2. között a fehérvárcsurgói Károlyi kastély parkjában, amelynek programjában kiállítás, vásár és konferencia is szerepel.

Fejlesztésekre van szükség a hazai mezőgazdaságban

Magyarország mezőgazdasági adottságaival akár 18-20 millió embert is képes lenne ellátni élelmiszerrel, ám ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átfogó helyzetértékeléséből.