Back to top

Hajdina: sikernövény a láthatáron

A Kárpát-medence legtöbb táján ma már sokaknak törni kell a fejüket a hajdina szó hallatán. Kivételt jelent ez alól Kárpátalja, mert itt a legtöbb háztartásban ez a gabonaféle, illetve a belőle készülő ételek a főmenüben szerepelnek.

Errefelé ezt a növényt tatárkának, illetve szláv hatásra grecskának is nevezik. Kétségkívül mindez a szovjet örökség része, hisz például a hadseregben a bakák kedvelt ételei közé tartozott. Nem véletlen, hogy hamar megkedvelték a magyar fiúk is, hisz csak újra hozzá kellett szokni, mivel elődeink jól ismerték.

Virágzó hajdinamező közepében

Törvényszerű, hogy mostanra nemcsak a reformkonyha hívei fedezték fel a vitaminokban, rostokban és mikroelemekben egyaránt gazdag növényt. Ez idő tájt már nemcsak húsokhoz készítenek belőle köretet, de levesek fontos tartozéka is. Megyénkben jó ideje hódít a hagyományos liszt hozzáadásával hajdinából készült kenyér, és népszerűsége továbbra is töretlen. Aki pedig abban a szerencsében részesült, hogy megkóstolhatott e gabonafélével töltött májas vagy véres hurkát, az még ma is elismeréssel szól róla. De ennél persze több kell ahhoz, hogy a tatárka a kárpátaljai magyar gazdák egyik sikernövényévé váljon.

– A grecska rohamosan növekvő népszerűségének egyik legfőbb oka, hogy jól beilleszthető a vetésforgóba – magyarázza Huszár Péter, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnöke.

– Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy elhúzódik legfőbb, egyben legtöbb jövedelmet adó takarmánynövényünk, a kukorica betakarítása. Emiatt le kell mondanunk arról, hogy ezekben a későn, november végén-december elején letakarított és felszántott táblákba őszieket vessünk. A tavaszi kalászosok – talán az egyetlen zab kivételével – nálunk rendre oly kevés termést adnak, hogy gazdatársaink többsége egy ideje lemondott róluk. Takarmánynövényeket pedig a drasztikusan lecsökkent állatállomány miatt nem vetünk. Így kerül a képbe a hajdina.

Úgy tudom, hozam tekintetében a tatárka messze elmarad például az őszi búzától.

– Ez kétségtelen tény. Nem véletlenül hangsúlyoztam a növénynek a vetésforgóban betöltött szerepét. Másfél-két tonna termés nálunk már igen jónak számít. De ne feledjük, hogy ennyi tatárka piaci értéke ugyanannyi, vagy valamennyivel még több is, mint 50–55 mázsa kiváló minőségű búzáé. A ráfordítások mértéke pedig jóval szerényebb. Nagy előnye a növénynek, hogy vele kapcsolatban értékesítési gondok nem merülnek fel.

Akkor könnyű megjósolni, hogy ezen a tájon hamarosan boldog-boldogtalan tatárkát fog termeszteni.

– A dolog mégsem ilyen egyszerű. Mert a grecska esetében is azt tapasztaljuk, hogy nem a frissen levágott, a kombájn alól eladott terménynek van igazán jó ára, hanem annak, amelyik már túljutott az elsődleges feldolgozáson. Növényünk esetében ez hatványozottan érvényesül. Mivel emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-alapanyagról van szó, meg kell szabadítani a magot igen kemény külső burkától. Ez pedig meglehetősen összetett folyamat, az egyik eljárás szerint párolásból és roppantásból áll.

A lényeg: a hajdina jövedelmező termesztéséhez szükség van egy csomagoló berendezéssel is ellátott hántoló gépsorra.

És itt kerülnek versenyelőnybe a KMVSZ tagjai, mivel a magyar állam anyagi támogatásának köszönhetően nekünk az ősszel sikerült beszerezni az említett gépsort, amelynek beüzemelése most van folyamatban. Bizonyára sokan hallottak róla, hogy a Kárpát-medence külhoni magyar nemzetrészei közül elsőként a mi megyénkben sikerült termelői-értékesítő szövetkezetet létrehozni, amely a KMVSZ égisze alatt működik. A gépsort a továbbiakban önfenntartó, és nem profitorientált módon kívánjuk üzemeltetni, emellett megszervezzük a lehántolt, becsomagolt termény közös értékesítését is. Ezek ismeretében bizonyára nem meglepő, amit mondok: Kárpátalján rajtunk kívül gyakorlatilag senki más nem termeszt tatárkát.

A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető

Merthogy tavaly már kipróbálták magukat.

– Így igaz. Szövetségünk vásárolt 100 hektárra való vetőmagot, és szétosztottuk a téma iránt érdeklődő harmincöt gazda között. A próbaév – mint ahogy az várható volt – szerény eredményeket hozott.

Kiderült, hogy bár a hajdina igénytelen növénynek számít, mégis meghálálja a hektáronként 100–120 kilogrammos mű­trágyaadagot, főként az ammónium-nitrátot.

Ami leginkább visszavetette a hozamot, az a nyár közepén beköszönt, két hónapon át tartó aszály, ami szétfoszlatta egyebek mellett a kukoricatermesztők bő terméssel kapcsolatos reményeit is. Bízom benne, hogy idén mindez jobban sikerül. Úgy látom, mások is így vannak vele, mert ezekben a napokban tagtársaink közül egyre többen jelzik, hogy szeretnének grecskát termeszteni. Különösen azoknak a méhészeknek a körében nagy az érdeklődés, akik rendelkeznek néhány hektárnyi szántóval.

Hallottunk róla: a virágzó hajdinatábla kiváló méhlegelő.

– Ha a grecskát főnövényként termesztjük, és május elején kerül a szaporítóanyaga a földbe, akkor a tábla július közepétől már teljes pompában virágzik, méghozzá jó hosszan. Így hasznos rovarjaink megfelelő mennyiségű virágporhoz és nektárhoz jutnak éppen akkor, amikor egy ideje már tart az ínséges időszak. Megfigyeltük, hogy egy ilyen tábla a legrosszabb esetben is kiváltja az őszi serkentő etetést. Ha pedig minden összejön, akkor jókora adag mézet pergethetünk ki. Méhésztagozatunk 160 főből áll, ami 7–8 ezer méhcsaládot jelent. Ha nekik számottevő segítséget tudunk nyújtani, már megérte.

Az egyik gazdafórumon ön arról beszélt, hogy jó néhány mezőgazdasági termény esetében érdemes lenne Kárpát-medencei dimenzióban gondolkodni.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

– Ilyen a hajdina termesztése és értékesítése is. A Kárpátaljára látogató magyarországi turisták közül sokan megkóstolják itt-tartózkodásuk során a hajdinával készült ételeket, és legtöbbjük nyomban megkedveli őket, elismeréssel szól róluk. Ez több ezer látogatót jelent évente. Közülük egyre többen ismerik fel: nagyon fontos, hogy egészséges élelmiszereket fogyasszunk, és belátják, hogy egy ilyen kivételesen kedvező táplálkozás-élettani és gyógyhatású növénynek, illetve a belőle készült ételeknek a mindennapi étkezés részévé kell válniuk. Van egy merész álmunk: vajha egyszer számos magyarországi élelmiszerüzlet polcán megtalálható lenne az általunk termesztett, feldolgozott és csomagolt hajdina!

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

Sikerágazat a szántóföldi növénytermesztés

A szántóföldi növénytermesztés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata, pozitívan járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, és az elmúlt években számos történelmi rekordot is megdöntött - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a XI. Bajai Gabona Partnerség Találkozón.

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Június végén kezdődhet az aratás

Az őszi vetésű szántóföldi növények aratása az átlagos éveknek megfelelően június végén, Péter és Pál napját követően kezdődhet az idén is - közölte Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos osztályelnöke az MTI megkeresésére.

Új piacokon veti meg lábát az Abonett

Az Abonett extrudált kenyerei a 80-as évek közepén „robbantak” be a magyar köztudatba, s tették egyszersmind piacvezetővé e szegmensben a vállalkozást. Mostanra eltelt bő három évtized, a cég vezetésében pedig megtörtént a generációváltás, ami jelentős vérfrissítést hozott: új termékekkel új piacokat célzott be az Abonett Kft.

Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

Fontos változás, hogy az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben. A tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy ingatlanukon megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, majd ezt az állapotot fenntartsák.

Vasárnapra ismét záporok érkezhetnek

Szombatig fokozódik a kánikula, majd vasárnaptól záporos, zivataros idő jön és mérséklődik a forróság. A növények számára már igazán jól jön egy kiadós locsolás, mert a talajok gyorsan száradnak a jelenlegi hőségben. Az alacsonyabb maximum-hőmérséklet az őszi vetések szemképződésére is kedvező hatással lesz. A párásabb, de meleg idő azonban a gombás megbetegedések fokozódását okozhatja majd.

Marokkó lesz a 79. OMÉK díszvendége

A szeptember 26. és 29. között megrendezendő, immár 79. OMÉK középpontjában az élelmiszeripar és a modernizáció áll majd. Díszvendége pedig a szintén jelentős mezőgazdasági múlttal és komoly fejlődési lehetőségekkel rendelkező Marokkó lesz, jelentette be Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Átadták Kárpát-medence legnagyobb sárgarépa-feldolgozó üzemét

Május végén átadták rendeltetésének a muzslyai Császárkert Kft. új üzemrészlegét, amelyben helyet kapott egy nagy kapacitású sárgarépa-feldolgozó vonal. Ekkora répafeldolgozó-kapacitás a környező országokban sehol nincs.

Digitális infrastruktúra térkép készül

A magyar mezőgazdaság versenyképességének alapvető feltétele a mezőgazdaság modernizációja – mondta Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében megrendezett, a „Digitalizációs eszközök a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában” című műhelynapon.