Back to top

A legjobb gazda!

A mezőgazdasági szakképzés egyik legsokoldalúbb képzése a gazdaképzés, amely az 1990-es évek eleje óta szerepel ezen a néven a mezőgazdasági szakmák között. A Kenderesi Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium az elsők között, az elindításakor bevezette ezt a képzést.

Idén március 20–22. között az iskola rendezhette a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) országos döntőjét. A 2013 óta az agrártárca (AM) fenntartásában működő patinás 
intézmény jövőre ünnepli fennállása 70 éves évfordulóját. Másodikként – az első tavaly volt 
Hódmezővásárhelyen – kapta meg az iskola az országos gazda-SZKTV rendezésének jogát.

Virág Dóra: a gazda az egyik legkomplexebb, legsokoldalúbb ismereteket kívánó szakma
A kenderesi iskola széles és színes képzési palettával és erős gyakorlati oktatással, oktatási háttérrel rendelkezik. Virág Dóra igazgató tájékoztatása szerint jelenleg 3 éves szakközépiskolai képzésben gazda, mezőgazdasági gépész, lovász, családi gazdálkodó, szakács és kistermelői élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó szakmákban szerezhetnek szakmunkás-­bizonyítványt a tanulóik.

Az iskola mezőgazdaságigépész-képzése a legerősebb (a hagyományokra alapozva), a legsokoldalúbb, legkomplexebb azonban a gazda és a kistermelői élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó szakma, illetve szakmai képzés.

A gazdaképzés keretében állattartás, növénytermesztés, kertészet, gépüzemel­tetés, vállalkozói ismeretek és falusi életvitel témakörökben kapnak elméleti, és főleg gyakorlati ismereteket a diákok. Minden ehhez szükséges feltétellel rendelkezik az iskola. A mintegy 300 tanuló nem mindennapi szépségű környezetben, kiváló elméleti és gyakorlati képzést lehetővé tévő felszereltséggel bíró iskolában, elkötelezett szaktanárok segítségével tanulhat szakmát. Az iskola 4 hektáros „belterületén” található tanügyi épület az elméleti-szakmai elméleti oktatás színtere, a 110 férőhelyes, teljesen kihasznált kollégium pedig az egykori Horthy-kastélyban kapott helyet.

A családi gazdaság átvétele, továbbfejlesztése motiválta az iskolaválasztásban Pintér Béla végzős tanulót is, az SZKTV országos döntőjének kenderesi résztvevőjét, első helyezettjét, aki Karácsondról választotta ezt az iskolát. Egy nyílt napon ismerkedett meg az itteni képzési lehetőségekkel, és mivel gazdálkodó családban nevelkedett, elkötelezett a mezőgazdaság iránt, és a gazdaképzést választotta. Tanulmányi eredményei és sikeresen teljesített tesztvizsgája alapján jelölte az iskola az országos versenyre. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után az érettségi a célja, majd agrár­mérnöki diploma szerzése a gödöllői Szent István Egyetemen.

A gyakorlati oktatás fő színterei, az üvegház, a fóliasátrak, a gépműhelyek, a tan­konyha és -ebédlő, a minifarm-lovarda, a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfi­istálló – szintén a belső területen találhatók. Ezen kívül 200 hektáros szántóterületen és 6 hektáros gyümölcsösben dolgozhatnak és tanulhatnak a diákok. Juhász András gyakorlati oktatásvezető kalauzolt végig a területen, és mondhatom, hogy kevés iskola büszkélkedhet ilyen jól felszerelt és jól működő tangazdasággal.

A gazdaképzésben részt vevő tanulók legtöbbje családi indíttatásból választotta ezt a szakmát; a családi gazdaság továbbfejlesztése, később esetleg átvétele, magasabb szintre emelése inspirálja őket.

A sors fintora, hogy Kenderesen a most végző gazdaosztály éppen „kifutóban” van. Két éve nem tudnak megfelelő számú jelentkezőt beiskolázni erre a szakmára, mivel jelenleg nem számít hiányszakmának, tehát nem jár hozzá ösztöndíj. Az ösztöndíj nagyon sokat jelent a szülők számára, sokszor ez határozza meg a szakmaválasztást. Az iskola reményei szerint az országos verseny ismét ráirányítja a figyelmet az iskola gazdaképzésére, újabb tanulókat tudnak beiskolázni, és osztályt tudnak indítani ebben a fontos szakmában.

Az ország minden részéből érkezett a versenyen induló 14 tanuló, akiket 13 tanár kísért. A gazdaképzést folytató iskolákból végzős osztályonként egy-egy tanuló vehetett részt az országos döntőn.

Az érkezés utáni napon először a gyakorlati vizsgákra került sor. A versenyfeladatok szigorú szabályoknak megfelelő végrehajtását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felügyelte. A tanulók a következő területeken mérték össze gyakorlati tudásukat: állattartás, az állattartás gépei, növénytermesztés, a növénytermesztés és a kertészet gépei, kertészet, felismerés (pl. eszközök, testtájak, magok, növények stb. felismerése). Komoly szervezést igényel, hogy a versenyzők egymástól elválasztva, folyamatos rotációban teljesíthessék a feladatokat a különböző versenyhelyszíneken.

A gyakorlati vizsga egy részét a minifarmon tartották
A gyakorlati vizsga egy részét a minifarmon tartották

A második napot a szóbeli vizsgáknak szentelték. Háromtagú vizsgabizottság előtt, az általuk kiválasztott feladatokból adtak számot szakmai elméleti tudásukról a versenyzők. A vizsgabizottság négy szóbeli feladatot értékelt: állattartás, növényter­mesztés, vállalkozói ismeretek és kiegészítő tevékenység (falusi életvitel, pl. vendégfogadás, hízóvágás stb.) témakörökből választott tételről kellett számot adni ismereteikről a tanulóknak. A verseny ezzel befejeződött, az értékelés utáni ünnepélyes eredményhirdetésre a harmadik napon került sor.

Az értékelés során a gyakorlati tudás és ismeretek esnek nagyobb súllyal latba: 60 százalékban a gyakorlati, 40 százalékban az elméleti ismeretek számítottak.

Az országos verseny első három helyezettje és felkészítő tanáraik a NAK támogatásával ajándékutalványt kaptak, de a többi versenyző is kapott különböző, vállalkozók, vállalatok által felajánlott ajándékokat.

Az érdeklődők az iskola honlapján,
szakkozep-kenderes.hu is tájékozódhatnak a szakmai képzésekről, az iskola aktuális eseményeiről, ünnepeiről, híreiről, a diákéletről.

A verseny fő „vonzereje” azonban mégiscsak az, hogy akiknek az összteljesítménye eléri a 71 százalékot (jelest kapnak), és nincs 51 százalék alatti részteljesítményük, azoknak nem kell szakmunkásvizsgát tenni, „felszabadulnak” a vizsgakötelezettség alól: szakmunkás-bizonyítványt kapnak iskolájukban. Ha valaki egy területen eléri a 80 százalékot, annak abból a tárgyból nem kell külön szakmunkásvizsgát tennie. A versenynek vesztese nincs, mert aki idáig eljutott, az „élesben” gyakorolhatta a vizsgázást, a versenyhelyzetet, még ha nem is ért el helyezést.

A kenderesi iskola az országos gazda-SZKTV döntőjének megrendezésén túl még egy megtisztelő lehetőséget kapott, amelyre nagyon készültek: az első alkalommal megrendezett „agrár-Szakma­sztár” rendezvényen az iskola mutathatja be a gazda szakmát. A rendezvényre, illetve azon belül húsz agrárszakma bemutatására április 14–16. között kerül sor Budapesten, a HUNGEXPO B pavilonjában, ahova várják az érdeklődőket, a szülőket, a diákokat – a jövendő gazdákat!

A verseny végeredménye

A gazda SZKTV nyertese, Pintér Béla, és felkészítő tanára, Sipos Gyula mindent megtettek a sikeres szereplésért
A gazda SZKTV nyertese, Pintér Béla, és felkészítő tanára, Sipos Gyula mindent megtettek a sikeres szereplésért
1. helyezett Pintér Béla, a kenderesi iskola versenyzője (felkészítő tanára: Sípos Gyula), 2. helyezett Dósai Kamilla (Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, felkészítő tanára Görög Mariann), 3. helyezett Fábián Alex Gyula, (Felcsúti Letenyei Lajos Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola, felkészítő tanára Gurabi-Horváth Katalin). A negyedik helyet Takács Ádám (Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Hajdúböszörmény, felkészítő tanára Szabó Tibor) szerezte meg, az ötödik helyezett Győrfi Ákos (Lippai János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola, Nyíregyháza, felkészítő tanára Kerekes Gábor) lett.

Az öt versenyző a versenyen elért 71 százalékos vagy azt meghaladó összteljesítménye alapján, a versenybizottság javaslata szerint a szakmai vizsgán valamennyi vizsgafeladat teljesítése alól mentességet kap, jeles eredménnyel.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Júniusban a likőrkészítés lesz a tananyag a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatóságának „Tanuljunk együtt!” ingyenes szakmai programsorozata tovább folytatódik: júniusban a likőrkészítés témakörében mélyedhetnek el a kamarai tagok.

Közös cél a minőségi alapanyagok, élelmiszerek megjelenése a közétkeztetésben

Célunk, hogy a hazai közétkeztetésben olyan egészséges, biztonságos és megbízható, főként helyi és bio–alapanyagokból előállított ételek készüljenek, amelyek mennyiségileg és minőségileg is megfelelnek a különböző korcsoportok élettani igényeinek – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének Országos Szakmai Napján.

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

Középpontban a víztakarékos gazdálkodás - Országjáró körút indult

„Szárazság idején is eredményesen" címmel, telt házzal indult országjáró körútjára Herceghalmon a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös konferenciasorozata, amelynek témája a csapadékhiányos időszakban történő eredményes gazdálkodás - közölte a NAIK a Magyar Mezőgazdasággal.

Új KAP: ambiciózus költségvetés és egyszerű szabályok kellenek

Három dologra van szükség ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) az európai polgárok és az európai gazdák igényeit szolgálja: kellően ambiciózus költségvetésre, helyes szakpolitikai döntésekre és gyakorlatban végrehajtható, egyszerű szabályokra - mondta Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén, Brüsszelben.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.