Back to top

"Sertés-rekonstrukció" francia módra az anyacég segítségével

Madame, húzódjon arrébb! Monsieur, lépjen előbbre! Ezek a figyelmeztető, kérő mondatok a hajdúböszörményi Dedőpig Kft. felújított és újonnan betelepített sertéstelepén hangzanak el, ugyanis Franciaországból hoztak új, PRRS-mentes hibrideket.

Balogh Attiláné, a Dedőpig Kft. ügyvezetője
Balogh Attiláné, a Dedőpig Kft. ügyvezetője
Az állatszeretetükről ismert gondozók franciául szólítják meg a jószágokat, hogy ne érezzék magukat idegenben. Korábban lapály sertést tartottak, de a kényszer rávitte őket, hogy állománycserét hajtsanak végre, lehetőleg úgy, hogy pozitív szaldóval kerüljenek ki belőle. Az okokról, a részletekről és a várt eredményről Balogh Attilánéval, a Dedőpig Kft. ügyvezetőjével, Szabó Zsolttal, a Béke Mezőgazdasági Kft. állattenyésztési főágazat-vezetőjével és cégvezetőjével, valamint Bodnár Lajossal, a Béke Mg. Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk. Elöljáróban annyit, hogy a Dedőpig Kft.-nek 95 százalékban a Béke Mg. Kft. a tulajdonosa.

Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. ügyvezetője
Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. ügyvezetője
A PRRS-mentesség megteremtése magyarul annyit tesz, hogy a szaporodásbiológiai és légzőszervi betegségtől teljesen mentesített állományt kell tartani,

mert akkor – ez volt az ígéret – jobb árat lehet kapni a sertésért. Erre kötelezték is a sertéstartókat, a mentesítés első határideje 2016-ban járt le. Ám azóta már a harmadik határidőnél tartunk, ami várhatóan 2021-ben jár le. A gazdaságok két lehetőség közül választhattak, az egyik a vakcinázás, a másik az állománycsere. A hajdúböszörményiek előbb az oltásra szavaztak, amit a megyei főállatorvos is elfogadott. Megkezdődött a teljes telepi vakcinázás – a hozzá kapcsolódó vérvétellel –, hogy előbb vírusmentes kocasüldőket állítsanak elő, majd az egész telepet mentesítsék. Csakhogy ez mégsem sikerült, amikor befejezték a vakcinázást, a vírust újra kimutatták.

Szabó Zsolt, a hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. cégvezetője és állattenyésztési főágazat-vezetője
Szabó Zsolt, a hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. cégvezetője és állattenyésztési főágazat-vezetője
A mentességet csak a battéria végéig tudták megteremteni. Ez a gond nemcsak náluk jelentkezett, hanem országos problémát okozott.

Ezután született a döntés, hogy állománycsere kell.

Korábban a Dedőpig Kft. telephelyén 500 kocát tartottak. Nagyfehér x lapály F1-et szaporítottak, talán az is kijelenthető, hogy még elfogadható eredménnyel. Kocánként évi 23 hízót tudtak értékesíteni, darabonként 115 kg-mal. Az új hibridtől ennél többet és jobbat várnak. A Ra-Se Genetics Kft. által forgalmazott (Choice Genetics) hibridre esett a választásuk, amellyel az évenkénti hízóleadás el kell hogy érje a kocánkénti 30 darabot. Az is kiderült, hogy a Béke Mg. Kft. sertéstelep-rekonstrukciójához erről a telephelyről fogják szállítani a tenyészalapanyagot.

Észak-Franciaországból hozták az új hibrideket, az állomány PRRS-mentes volt. Összesen 403 jószág érkezett Hajdúböszörménybe január 17-én, köztük három kan és 400 kocasüldő.

A kocasüldők közül 150 volt Redone (nagyszülő) és 250 Naïma (F1), a 3 terminál kan P76-os. A döntés előtt természetesen többfajta sertést megvizsgáltak, alaposan, kellő szakmaisággal. Általában az a véleményük alakult ki róluk, hogy a ma forgalomban lévők mind jók, de nekik olyan kellett, amelynek az igényeit az adott körülmények között ki is tudják elégíteni. Azaz olyat választottak, ami könnyen kezelhető és amely a saját üzemi körülményeik között az általuk támasztott követelményeknek tökéletesen megfelel. Így a korábbi 500 kocánál százzal kevesebbel, azaz 20 százalékkal kevesebb anyakocával kívánják elérni az általuk elvárt eredményt.

P76-os terminál kan
P76-os terminál kan

Ezek a követelmények jól megfogalmazhatóak. Az első, hogy elérjék a 13 választott malacot almonként, de úgy, hogy ne kelljen dajkásítani, azaz a koca mind a 13 malacát normálisan tudja fölnevelni. Az is nagy súllyal esett latba, hogy olyan hibridet válasszanak, amelynek a kocái nem igényelnek külső segítséget fialáskor. Ebben a szempontban közrejátszott, hogy egyre kevesebb a megbízható és jó telepi szakember, bár ez ügyben ők nem panaszkodnak. Az almonként 13 választási malac ugyanúgy reálisnak tűnik, mint az, hogy kevesebb dolgozóval is el tudják látni a telepet.

Általában véve az a véleményük, hogy jól döntöttek, amikor a Choice Genetics hibridet választották. Az állomány január 17-én rendben megérkezett, amit 60 napos „karantén” követett.

Első tapasztalatuk az volt, hogy ezek az állatok a korukhoz képest fejlettebbek és rendkívül nyugodtak.

Szakmailag fontos, hogy a korábbi fajták 14–15 csecsével szemben egységesen 16–18 egyformán jól fejlett, szabályos csecs található a kocákon, amelyekhez az összes újszülött malac hozzáférhet.

Az új állomány állategészségügyi területen is változásokat követelt, az eddiginél sokkal szigorúbbak lettek előírások. A telepre való belépéskor kötelező a teljes ruhacsere – beleértve a zoknit és az alsónadrágot is – és a zuhanyozás. Következetesen ügyelnek arra, hogy azok a dolgozók, akik a telephelyen teljesítenek szolgálatot, otthon nem tarthatnak sertést, és ha munkavégzés céljából mennek be a telepre, igazolniuk kell, hogy az előző 3 napon nem találkoztak disznóval. Korlátozták azt is, hogy milyen élelmiszert vihetnek be magukkal ezek munkavállalók: tiltott a nem hőkezelt sertés hentesáru, például a füstölt kolbász. A telep eddig is elég szigorúan vett zártságát ugyancsak tovább szigorították. Kizárólag egyetlen egy bejáraton keresztül lehet be- és kijutni, és ott elektronikus beléptetőrendszer működik, ami lehetővé teszi a mozgás teljes nyomon követhetőségét. Ezt kamerarendszer erősíti tovább. Madárhálót helyeztek fel, ami galambok ellen is megvédi a telepet, a kerítést pedig úgy megerősítették, hogy az mindenféle és -fajta vadállat behatolását kizárja a telepről.

A telep 3 hetes rendszerben termel majd, 57-es kocacsoportokkal, és 90 százalékos fialással kalkulálva – várhatóan – 740 malac lesz az élő szaporulat.

Illusztráció
Az éves várható teljesítmény, 2,4-es kocaforgóval számolva, 12 ezer malac. Korábban, a régebbi hibridekkel 9800 malac a legjobb eredményük – hangsúlyozandó, hogy az százzal több anyakocától született.

Érdemes rögtön kiszámolni, hogy mit jelent ez a 20 százalélos anyakocaszám-csökkenés az önköltség szempontjából! Mindent összevetve, így 1 kilogramm testtömeget 30 forinttal olcsóbban tudnak előállítani, azaz hízónként 3450 forint a megtakarítás – vagy ha úgy tetszik, a többletjövedelem. A korábbi sertés legfeljebb nullás eredményt produkált. Folytatva a szorzást: ha 12 ezer süldővel számolunk, akkor a telep éves költségmegtakarítása elérheti a 40 millió forintot. Ez a mostani piaci árakat figyelembe véve (kb. 330 forint kilogrammonként) arra lehet elég, hogy a beruházás 10 év alatt megtérüljön. Ha az értékesítési ár ennél jobb, akkor rövidebb, ha rosszabb, akkor hosszabb lehet a megtérülési idő.

Az állattartók fele az EU-csatlakozás után nem élt a telepfelújítás lehetőségével, vagy mert nem akart, vagy mert elutasították a kérelmét.

Hajdúböszörményben tavaly odáig jutottak, hogy döntést kellett hozni: vagy befejezik, vagy a rekonstrukcióval új pályára állítják a sertéstenyésztésüket.

Abban a helyzetben a megéri vagy nem éri meg kérdéssel nem volt szabad foglalkozni, mert a tiszta logika azt parancsolta volna, hogy hagyjanak fel a sertéstartással. De ők nem ezt tették, aminek több összetevője is van. Kicsit filozofikus szempont, de náluk igaz, hogy a növénytermesztés elsődleges piaca az állattenyésztés. A Dedőpig Kft. évi 3600 tonna tápot használ fel hizlalásra és tartásra, és ennek a tápnak a 60 százaléka, 2160 tonna gazdasági szemes termény, tehát búza, árpa és kukorica. Az anyacég, a hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. erőteljes növénytermesztési integrációt tart fenn, több mint 500 gazdával. Velük úgy tudnak kooperálni, hogy az állattenyésztésük révén biztos értékesítési lehetőséget teremtenek az előállított terményeknek. Ma már lehet választani, hogy a hibridkukorica fehérjetartalma a szokásosnál nagyobb legyen, vagy vannak olyan búzafajták, amelyekben szintén határozottan több a fehérje. Arra is oda tudnak figyelni, hogy jobb minőségű takarmányt készítsenek. A minőség a hűtve való tárolástól függ.

A Dedőpig Kft. 2020 januárjára várja az első árbevételt a Choice Genetics hibrid sertésből. A korábbi állományt tavaly ősszel szüntették meg, vagyis több, mint 1 évig valódi árbevétel nélkül kell gazdálkodniuk. Pénzt ez idő alatt nem látnak. Összehasonlításul tegyük hozzá, hogy korábban évi 400 millió forint volt a telep árbevétele.

Emellett gond, hogy a telepfelújítás most megvalósított harmadik ütemét kizárólag saját forrásból és banki hitelből valósítottak meg, és ez 150 millió forintba került. Azon kívül az átmeneti időszakban is fizetni kell az ott maradó dolgozókat, a szolgáltatókat – és a jószágok etetése is pénzbe kerül.

Mindezt csak úgy tudták megvalósítani, hogy igénybe vették az anyacég gazdasági támogatását. Határozottan állítják, hogy ahol ilyen lehetőség nincs, ott nagyon kérdésessé válik a sertéstelepi rekonstrukció. Pénzben kifejezve ez a támogatás havi 20 millió forintot tesz ki. Viszont enélkül gondolni sem lehetett volna a sertések további tenyésztésére és tartására.

Illusztráció
Jövőre már jövedelemre számítanak, de az idén még el kell könyvelniük egy szerény veszteséget. Az is egyértelmű, hogy az új állományért fizetni kellett. Ezek az állatok jóval igényesebbek, ami meglátszik a takarmányozási és a tartási költségeiken is. Annak ellenére, hogy ezek a kocák könnyen kezelhetők, nyugodt vérmérsékletűek, jó tejtermelésűek, intenzív sertésről van szó, vagyis ezt a hibridet minden tekintetben ki kell tudni szolgálni. Márciusban a visszamaradó szakemberekkel – akik igazi állatszerető dolgozók – hozzáfogtak az új állomány tenyésztéséhez és tartásához. Érdekes módon ők tisztában vannak vele és

érzik annak a súlyát, hogy teljesen új állománnyal dolgoznak. Megtiszteltetésnek veszik, olyannyira, hogy madame-nak és monsieur-nek szólítják a Franciaországból hozott sertéseket.

Szakmai továbbképzésük folyamatos, ebben a Ra-Se Genetics Kft. folyamatosan segít. Általában nem eget rengetően nagy dolgokról van szó, de mint minden esetben, a siker most is az apróságokon múlik.

A Dedőpig Kft.-nél végrehajtott állománycserés telepi rekonstrukciónak akad még egy hozadéka. Anyacégük, a Béke Mg. Kft. idén januárban hozzáfogott saját sertéstartó telepe felújításához. Ott 650 anyakocát és azok szaporulatát fogják tartani. A tenyészkocákat a Dedőpig Kft.-től szerzik be, tehát nem kell őket importálni. A beruházással várhatóan 2019. decemberére lesznek kész, és az első hízókat ott is 2020-ban – de az év végén – fogják értékesíteni. Ennek a beruházásnak az összköltsége 800 millió forint. De meg kell, hogy érje, mert ezen a telephelyen legalább 30 százalékkal fog nőni a hízókibocsátás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Szigorúan szabályozza a transz-zsírsavak használatát Szlovénia

A szabályozás értelmében a végső fogyasztóknak szánt élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

Gluténmentes lisztkeverékeket gyártó üzem épült Nyíregyházán

Gluténmentes zabfeldolgozó üzemet épített a GOF Hungary (Gabona-, Olajos és Fehérje-növények Termelését Koordináló) Kft. Nyíregyházán, az 1,3 milliárd forint értékű beruházást csütörtökön adták át a nyírségi megyeszékhelyen.

100 milliárdos beruházást tervez a Bonafarm

Csaknem 100 milliárd forintnyi hatékonyságjavító és kapacitásbővítő beruházást tervez a Bonafarm Zrt. 10 éven belül – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, a Bonafarm 10 éves és a csoporthoz tartozó Pick 150 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen.

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.