Back to top

Tipikus gazdaságok nemzetközi összehasonlítása - tejtermelés

Egyre nagyobb az igény az olyan nemzetközi hálózatok iránt, amelyek rendszeresen elemzik és összehasonlítják egy adott ágazat tipikus üzemeit. Az IFCN (International Farm Comparison Network) 2000 óta foglalkozik a globális tejszektor üzemszintű összehasonlításával.

A Kielben működő IFCN kutatóközpont kutatókat, cégeket, illetve szakmai szervezeteket fog össze hálózattá az egységes adatbázis összeállítása érdekében.

A tejtermelés jövedelmezőségét alapvetően meghatározza a tej értékesítési és a takarmány bekerülési vagy elszámolóára.

A tej IFCN által kalkulált standardizált világpiaci ára a 2016 végéig tartó válságot követően a korábbinál alacsonyabb szinten, 
35 USD/100 kg ECM (Energy Corrected Milk: 4% zsír- és 3,3% fehérjetartalom) átlag körül alakult, és a megelőző éveknél jóval kisebb volatilitást mutatott (1. ábra).

A tej világpiaci ára 2016–2017 között 30 százalékkal emelkedett, míg a takarmányárak továbbra is nyomottak maradtak, így a gazdaságok jövedelemtermelő képessége javult, a globális tejtermelés a 2016-os gyenge év után 2017-ben 2,6 százalékkal nőtt.

Az EU 28 IFCN által vizsgált gazdaságai esetében a tej súlyozott felvásárlási ára 40,5 USD/100 kg ECM volt 2017-ben, 11 USD-vel magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel az uniós és a világpiaci ár közötti különbség 5 USD-re nőtt, közel megduplázódott, vagyis még az árfolyamváltozásokat figyelembe véve is megállapítható, hogy az uniós és a világpiaci árak korábbi években tapasztalt közeledési trendje megtört. A magasabb tejárak ösztönzőleg hatottak az európai gazdaságokra, különösen Kelet-Európában, az Egyesült Királyságban és Írországban. Magyarországon a tej felvásárlási ára 26 százalékkal, termelése pedig 2,6 százalékkal emelkedett 2017-ben a KSH adatai szerint.

Az IFCN által vizsgált összes tipikus tejtermelő gazdaság költségének átlaga 40,2 USD/100 kg SCM (Solid Corrected Milk: 7,3% szárazanyagtartalom) volt 2017-ben, 2 USD-vel nőtt egy év alatt.

A legnagyobb mértékben (>4 USD) a kelet-közép-európai régióban emelkedtek a költségek, aminek hátterében elsősorban a munkabérek, kisebb mértékben az energiaköltségek emelkedése áll.

A tejtermelési költségek nemzetközi összehasonlításában a magyarországi üzem a középmezőnyben helyezkedik el (2. ábra).

A kiemelt gazdaságok közül a magyarországihoz hasonló költségszintet mutatott a hollandiai és az olaszországi, míg a többi uniós üzem – az osztrák bioüzem, valamint a csehországi gazdaság kivételével – olcsóbban állította elő a tejet. Az új-zélandi, illetve az USA-beli gazdaságok költségszintje csupán 70, illetve 74 százaléka volt a magyarországi átlagüzemének.

A költségösszetételt tekintve a legnagyobb részarányt a takarmány- és a munkabérköltségek, valamint a gépek és épületek költsége képviselte.

A fő költség­elem, a takarmány részesedése a kiemelt tagországok közül csak az olaszországi üzem esetében (36%) volt magasabb a magyarországinál (32%). A munkabérköltségek itthoni 22 százalékos részaránya hozzávetőleg megfelel az EU-tagországok átlagának, ugyanakkor jóval magasabb, mint a versenyképesebb nemzetközi piaci szereplők (USA, Új-Zéland) mutatói. A gépek és épületek költsége csak a hollandiai üzem esetében volt valamivel magasabb (21%) a magyarországinál (20%). Az állategészségügyi költségek mindössze 1-2 USD/100 kg SCM körül alakultak, csupán a német, az argentin és az új-zélandi üzem esetében haladták meg a teljes költség 5 százalékát.

A magyarországi átlagüzemnél a takarmányköltségeken belül a takarmányozáshoz kapcsolódó tevékenységek képviselték a legnagyobb részesedést (27%). Annak ellenére, hogy a gazdasághoz viszonylag nagy mezőgazdasági terület tartozott, számottevő volt a vásárolt takarmányok aránya (26%). Ennek oka, hogy a klimatikus adottságok miatt a hazai takarmányterületek hatékonysága gyengébb, az összevetésben szereplő környező országokban több és kedvezőbb eloszlású a csapadék, így olcsóbban állítható elő a szálastakarmány.Ráadásul a tehenek az év nagy részében a hazainál jobb minőségű legelőn tarthatók. Szárazanyagra vetítve a takarmányok mintegy felét a koncentrátumok tették ki.

Költséghatékonyság tekintetében Magyarországon előnyt jelent a koncentrált termelés, illetve a gyengébb beltartalmi mutatók mellett is viszonylag magas hozamok.

A takarmányhasznosítás és a munkahatékonyság terén azonban jelentős az elmaradás a fő versenytársaktól. Bár a selejtezés mértéke racionálisnak tekinthető, az elhullás a magyarországi üzemek esetében elérte a 8 százalékot, akárcsak a vizsgált kínai és argentin gazdaságokban. A tehenek életteljesítménye szintén elmarad a hasonló intenzív termelésű üzemektől, ami mögött a laktációk alacsony száma áll (táblázat).

A beltartalommal korrigált felvásárlási árat tekintve a magyarországi átlagüzem az utolsó helyen áll a vizsgált gazdaságok között. Míg a hollandiai és olaszországi gazdaságok költségszintje egybeesett a hazaival, addig a tej ára e két üzemnél mintegy 20 százalékkal magasabb volt.

A költségekhez viszonyított alacsony tejár ellenére tejtermelésünk nem csökkent az utóbbi években.

A jövedelmezőséghez jelentős mértékben hozzájárultak a támogatások, különösen a termeléshez kötött támogatás, ami nemzetközi összevetésben is kiugróan magas Magyarországon (3. ábra).

A termeléshez kötött és attól elválasztott támogatások a magyarországi átlagüzemnél a tejtermeléshez kapcsolódó bevételek mintegy 26 százalékát tették ki. Ehhez hasonló magas támogatásban egyedül az osztrák bioüzem részesült. Az összes IFCN által vizsgált gazdaságot tekintve a magyarországihoz mérhető vagy annál magasabb támogatásban csak a skandináv gazdaságok egy része, valamint az osztrák és svájci bioüzemek részesültek.

Az IFCN által kidolgozott „tipikus gazdaság” módszer alkalmazásához az adott régióra leginkább jellemző két, egy átlagos és egy nagyméretű tejtermelő gazdaság standardizált adataira van szükség. A gazdaságok termelési, gazdasági és környezeti jellemzőinek vizsgálata a TIPI-CAL (Technology Impact and Policy Impact Calculations) modell segítségével történik. Magyarország részéről az Agrár­gazdasági Kutató Intézet 2015-ig általános statisztikai adatokat, 2016-tól pedig már a költségekre, bevételekre és jövedelmezőségre vonatkozó adatokat is szolgáltatott a modellezéshez és az elemzésekhez.

Az IFCN figyelemmel kíséri a világpiaci folyamatokat és előrejelzéseket készít, ami a piaci szereplőket segíti a felkészülésben a rövidebb és hosszabb távon bekövetkező változásokra. A szervezet honlapján havi rendszerességgel frissülnek az alapvető világpiaci mutatók, a 4 százalékos zsír- és 3,3 százalékos fehérjetartalomra standardizált világpiaci átlagár és a takarmányárak. A negyedévente megjelenő hírlevél bemutatja a globális tejpiac aktualitásait és rövidtávú prognózissal szolgál. A partnerországoktól beérkező országos éves adatokat a szervezet a feldolgozás után a tárgyévet követő év novemberében az IFCN Dairy Report című kiadványban teszi közzé. A 2018-ban kiadott jelentésben a tej- és tejtermékpálya 2017. évi helyzetének, piaci és technológiai trendjeinek bemutatása mellett a világ tejtermelésének 89 százalékát lefedő 53 ország 66 régiójának és 132 jellemző gazdaságtípusának adatai szerepelnek. A kiadvány 2018-ban először a fenntartható termelés gazdasági, szociális és környezeti vonatkozásaival, valamint a tejtermelő gazdaságok alkalmazkodóképességével is foglalkozik, ami olyan mutatók összevetését jelenti, mint például a karbon- és vízlábnyom, illetve a gazdaságok likviditása, pénzügyi jellemzői.

Vőneki Éva

Agrárgazdasági Kutató Intézet

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Büntetni fogják a kettős minőségű élelmiszerek árusítását Csehországban

A cseh kormány hétfői ülésén jóváhagyta az élelmiszertörvény módosítását, miszerint ezentúl tilos lesz az azonos csomagolású, de eltérő minőségű élelmiszerek árusítása Csehországban – közölte a cseh kormányhivatal hétfőn a Twitteren.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Egyre kedvezőbbek a világgazdasági kilátások a cégvezetők szerint

A bizonytalan geopolitikai hangulat ellenére is világszerte optimisták a cégvezetők a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban – állapítja meg az EY legfrissebb, 2900 felsővezető megkérdezésével készült tőkebizalmi elemzése – olvasható a cég Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

Továbbra is együttműködik a Tej Terméktanács és a takarékszövetkezeti bank

Megújította együttműködési megállapodását az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, céljuk, hogy erősítsék az ágazat versenyképességét és a rendelkezésre álló források maximális kihasználását.

Leépülőben a zöldségnövény-termesztés

Szerbia behozatalból fedezi paradicsom-, uborka-, burgonya-, káposzta- és babszükséglete nagy részét, holott a bab például nemzeti eledelnek számít.