Back to top

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése (4. rész)

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

A cikksorozat első része itt, a második itt, a harmadik itt érhető el.

A márciusi időjárás tükrében mire számíthatunk áprilisban? A méhcsaládok tisztulása rendben megtörtént február 20-a után. A rendelkezésre álló virágpor függvényében a fiasítás kiterjedése is elkezdődött. Március elején a természet 7-10 nappal előrébb jár a megszokottnál, míg a méhcsaládok akár két-három héttel is megelőzték a természetet. Gondoljunk csak bele: a megszokott az, ha a méhcsaládok tavaszi fejlődése március 10-15-én kezdődik, és a fiasítás ekkor kezd kiterjedni. Ehhez képest, hol tartottunk ezen időpontban? Az ok egyszerű: a kedvező időjárás miatt a méhcsaládok képesek voltak kihasználni azokat a korai méhlegelőket, amelyeket egyébként alig.

Mire figyelmeztet bennünket az idei tavasz? A méhésznek nem a naptárhoz, hanem a természethez kell alkalmazkodnia. A beavatkozásokat a konkrét helyzethez kell igazítani, nem pedig kritika nélkül végrehajtani.

1. kép

Mi az esélye annak, hogy a természet tovább növeli előnyét? Az általános felmelegedés mellett megvan az esélye annak, hogy a tavaszi időszakban még bekövetkeznek tartósan hideg időszakok is. Az akác fagyásának a veszélye jelentősen megnövekedett, ennek ellenére a termelési céljainkat és a stratégiánkat még mindig a legvalószínűbb forgatókönyv szerint tervezzük: május eleji akácvirágzásra készülünk. Ennek megfelelően fejlesztjük a méhcsaládokat és állítjuk be őket termelő erősségűre. Ha a körülmények megváltoznak, pl. fagykárt szenvedünk, vagy jelentősen előbbre jön az akác várható virágzása, akkor - de csak akkor - változtatunk a stratégián.

A nemzedékváltás megtörténtét szerencsés esetben észre se vesszük. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a gyenge és/vagy beteg méhcsaládok nem érik meg a nemzedékváltást.

Lehetséges az is, hogy a fiasítás megfelelően gyarapszik, majd egyik kezelés alkalmával arra leszünk figyelmesek, hogy az áttelelő nemzedék már eltűnt, de az új méhek még alig kezdenek kelni. Jómagam életem során kétszer is tapasztaltam ilyet. Ijesztő látvány, de a meleg takarásnak köszönhetően egy héten belül rendeződik a helyzet és a fejlődés megy tovább.

A bővítési munka szervezése

A bővítés megkezdésével megnövekszik a munkateher. Nagy mennyiségű lépet szállítunk a telephelyekre, de ugyanúgy kapják a családok a szirupot és pótoljuk a lepényt is. Ha az eddigi tevékenység két három napot vett igénybe hetente, akkor most számolhatunk négy-öttel. A munka gyorsítása érdekében a következőket tehetjük: a családokat kibontja a segítő, a lepényt, szirupot szintén kézre adja vagy önállóan beteszi a kaptárba. A bővítés mértékét és helyét a méhész határozza meg. Ezt én úgy csinálom, hogy egyszerűen kaptárvassal széthúzom a lépeket a megszokott helyeken: az első és második keret között, valamint az utolsó és az utolsó előtti lépek között. Ha vastagon méhekkel takartak a lépek és fiasítást tartalmaz a második és utolsó előtti lép, akkor a két közt meghagyom (1. kép), hogy a nyomomban a segítőm betegye a két bővítő lépet, majd a kereteket összetolja (2. kép), lepényt, szirupot berakja, kaptárt összezárja.

2. kép

Egyszerűsítsünk és gyorsítsunk, amennyire csak lehetséges, hagyjuk a romantikus ábrándozást. Az, hogy milyen léppel bővítünk, lépkészletünk és logikánk függvénye. Ha a lépeket gondosan szétválogattuk, akkor érdemes először a szűz lépekkel bővítenünk, mert ilyenkor az anya bármit bepetéz. Majd amikor már a túlfejlődés lehetősége is felmerül, a zsemleszínű vagy sötétebb lépeket még mindig szívesen petézi az anya. Ha nem áll rendelkezésünkre más, a teljes időszak alatt bővíthetünk műléppel, mert a heti egy liter szirup a természetes hordással kiegészítve garantálja, hogy szépen építenek a méhek. Ez annyiban egyszerűsíti a dolgunkat, hogy a kötegelt műlépet könnyebben szállítjuk, mint a fiókokat a lépekkel, nem kell gondolkodni, hogy éppen mit adjunk a családoknak. Csak annyira kell figyelnünk, hogy rajzásban lévő családnak ne adjunk műlépet, mert csak elrontja. Nekik a zsemleszínű való, ha már egyszer megtörtént a baj.

A méhcsaládok kiegyenlítése

Sokan panaszkodnak tavasszal, hogy a fejlesztési folyamat kezdetén a méhcsaládok erőssége a 3 és a 10 lép között szóródik. Jómagam hosszú évek óta tapasztalom, hogy amennyiben a korábban említett hat kulcstényező rendben van, a méhcsaládok fejlődése nagyon kiegyenlített. Ekkor ugyanis a gyenge és erős családok fiasításának a mennyisége sokkal kisebb szórást mutat, mint a népességük. A leszakadó, termelő erősséget akácra el nem érő családok aránya 5‰ (ezrelék!). Az intenzív méhcsaládfejlesztésnek köszönhetően a két véglet, három és kilenc lépet takaró családok közti népességkülönbség folyamatosan csökken.

Amíg a fészket bővíteni tudjuk, nem okoz hátrányt a méhcsaládok eltérő erőssége. A kiegyenlítés ideje a nemzedékváltástól a termelő erősségre beállításig terjedjen.

Ha túl korán végeznénk ezt a munkát, a donorcsaládokat túlságosan gyengítenénk, hiszen elvennénk tőlük az új nemzedék első egyedeit, így törést okoznánk a nemzedékváltásban. Amennyiben túl későn, az akácvirágzás előtti egy héten belül végezzük el a kiegyenlítést, akkor akácon még nem gyűjtőképes méhekkel erősítettünk. Így, azonos nagyságú népesség mellett sem várható kiegyenlített termelés a méhállományunktól.

Éppen ezért, bár a kiegyenlítésre optimálisan 3 hét áll rendelkezésünkre, a legkevesebb munkával akkor tudjuk elvégezni, amikor az állomány legerősebb része „akácéretté” válik. Ekkor ugyanis az erősebb rész fiasát visszacsökkentjük 2 léppel, természetesen az élénk színnel jelzett méhanya kikeresése után. A fias lépek közül azt vesszük el, amely karéjszerűen tartalmaz fedett fiast, de a lép közepén pete és álca található. Ez azért fontos, mert átviszünk dajkáló méheket is, de ha túl sok lenne a visszatájoló méh, akkor a kelő fiasításból órákon belül kikelnek annyian, hogy gondozni, fűteni tudják az áthelyezett lépet. A méhek kezelése során kerüljük a durva, hangos mozdulatokat, a lépek koppanását, ütődését, stb.

Ez azért fontos, mert amikor erősítjük a gyengébb családot, akkor a beadott lépen lévő méhek, ha nyugodtan viselkednek, lépükön maradva szorgosan tovább dolgoznak.

Ha idegesen szaladgálnak és keresik a zavar okát, akkor átszaladnak a másik lépre és megtámadják egymást és új családjuk anyját. Ha kettő vagy több fiassal erősítjük a családot, akkor a meglévő fiasok mellé helyezünk egy üres lépet, majd az után következnek a beadott fiasítások. Így könnyen elkerülhető a gyors egyesítés minden kellemetlensége. A többletfiasítást depóban gyűjtjük, mindig párnával takarva. Ha olyan családot találunk, amelyiknek nincs elegendő fiasítása, akkor azt kiegészítjük a szükséges számúra. A depó nem más, mint közönséges kaptárfiók aljdeszkával, egy fóliával és párnával. Menekülőtérre és tetőre csak akkor van szükség, ha a megmaradt fiasítást másnapra eltároljuk, vagy másik telephelyre szállítjuk.

Az általam készített és alkalmazott fiasítás-számító táblázat (ami a honlapomról – www.zimmerzoli.hu – Excelben letölthető) lehetővé teszi, hogy a fejlődés kezdetét/első átvizsgálás időpontját a tapasztalt fiasításmennyiséget beírva, jó előre tervezni tudjuk a várható fiasítás mennyiséget.

A kiegyenlítést, termelőerősségre beállítást bármikor is végezzük, a táblázat viszonyítási pontként mindig segít eligazodni abban, hogy hol kellene tartania a méhcsalád erősségének. A táblázat jobb oldali oszlopában a szükséges fiasításmennyiséget mindenki maga tudja meghatározni és beírni, a kaptár, a lépméret és a termelési célok függvényében.

3. kép

Ha a természet, a méhek és a méhész összhangban dolgozik, akkor repcevirágzás elejére elvégezzük a méhcsaládok kiegyenlítését az időszaknak megfelelő erősségűre, a mézkamrákat átadjuk, felhelyezzük, és nincs más dolgunk, mint borotvaélen táncolva maximális erősségen tartani a méhcsaládokat, rajzásmentesen, akácvirágzásig (3. kép).

(Folytatjuk)

Zimmer Zoltán

Simonfa

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

A Szigetközben, Komáromnál és a Körösöknél irtják a szúnyoglárvákat

Ezen a héten is csökkentik a szúnyoglárvák számát. A szakemberek eddig összesen 3600 hektárnyi vízfelületre juttatták ki azt a biológiai készítményt, amely a szúnyoglárvákat elpusztítja. A Szigetközben, Komárom környékén, illetve a Körösöknél lépnek fel a lárvák ellen, összesen több mint 1200 hektáron.

Vadvirágos körút a méheknek

A kanadai Calgary város tanácsosai úgy döntöttek, hogy segítenek a méheknek és a darazsaknak, azzal hogy a beépítetlen területeken a hasznos rovarok számára egy vadvirágos körutat alakítanak ki. A kezdeményezés felkeltette az iskolák és a kutatók érdeklődését.