Back to top

Nincs mese: drágább lesz a hús

Elkerülhetetlen a húsárak drágulása a közeljövőben, miután a sertés mint alapanyag is lényegesen drágult, nőttek a munkabérek és drágább lett az energia, valamint a csomagolóanyag is – jelentette ki a Hússzövetség elnöke. Éder Tamás azonban versenyjogi okokból nem kívánt nyilatkozni az áremelés mértékéről.

Jelentős áremelési kényszer jelentkezik a hazai húsfeldolgozóknál, amelyet minden bizonnyal a következő hetek ártárgyalásain fognak érvényesíteni – jelentette ki Éder Tamás kedden Budapesten a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) által megrendezett hagyományos húsvét előtti sajtókonferencián.

A Hússzövetség elnöke hozzátette: tudja, hogy sem a kereskedelem, sem pedig a fogyasztók körében nem népszerű ilyet mondani, de több objektív ok miatt is indokolt, hogy a hús és a húskészítmények ára növekedjen.

A szakember kifejtette: a kínai sertéspestis miatt az ottani állomány jelentős zsugorodáson megy keresztül. A kínai állomány ritkításáról nincsenek pontos adatok, de annyi valószínűnek tűnik, hogy globális mértékben is jelentős állománykivágásról van szó. Mindezek miatt az egyébként a világ legnagyobb sertéshús-vásárlójának számító Kína a világ minden tájáról nagy mennyiségben szipkázza el a húst. Mindez olyan anomáliákhoz vezetett, hogy a közelmúltban német szereplők akartak Magyarországon sertéshúst venni – miközben hazánk hosszú évek óta nagy mennyiségben vesz húst a németektől és más uniós országoktól.

A szűkösség felfelé viszi az árakat, vagyis a feldolgozók eleve magasabb alapanyag-költségekkel kénytelenek számolni. Erre rakódik továbbá a mintegy 10 százalékkal megnövekedett bérköltség, valamint az egyre dráguló energia- és csomagolóanyag-költség is.

Mindezen okok miatt elkerülhetetlen, hogy a húsipar emelje átadási árait, amely nyilván a fogyasztói árakban is érezhető lesz majd.

Éder Tamás a Hússzövetség elnökeként elhárította a válaszadást arra az újságírói kérdésre, hogy milyen mértékű lehet az áremelkedés. Ennek oka, hogy a Hússzövetség több céget tömörítő szakmai szervezet, amelynek képviseletében konkrét áremelkedési mértéket mondani versenyjogi szabályokba ütközne, és felvetné a kartell gyanúját. Az érintett vállalatoknak maguknak kell meghozniuk azt a döntést, hogy mennyivel emelik áraikat, és milyen összegekről tárgyalnak a kereskedelmi partnereikkel. Az elnök mind a kereskedelmi szereplőktől, mind pedig a fogyasztóktól megértést és empátiát kért.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Feloldották a Bács-Kiskun megyei madárinfluenza védőkörzeteket

A Nébih 2021. március 1-jén feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt védőkörzeteket Bács-Kiskun megyében. Az enyhítő intézkedés annak eredménye, hogy február 3-a óta nem regisztráltak új esetet a térségben.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Késnek a banánszállítmányok

Az Atlanti-óceánon tomboló viharok, illetve a világjárvány miatti logisztikai fennakadások miatt akadozik a banánkereskedelem – számolt be róla a fruchthandel.de portál.

Európa legnagyobb kikötőjében jelentősen csökkent a forgalom

A rotterdami kikötőben a teherforgalom 6,9% -kal csökkent 2020-ban a koronavírus-válság miatt, amely az elmúlt évtized legnagyobb csökkenése, ennek ellenére mégis kisebb volt a vártnál - közölte Európa legnagyobb tengeri kikötője.