Back to top

Nincs mese: drágább lesz a hús

Elkerülhetetlen a húsárak drágulása a közeljövőben, miután a sertés mint alapanyag is lényegesen drágult, nőttek a munkabérek és drágább lett az energia, valamint a csomagolóanyag is – jelentette ki a Hússzövetség elnöke. Éder Tamás azonban versenyjogi okokból nem kívánt nyilatkozni az áremelés mértékéről.

Jelentős áremelési kényszer jelentkezik a hazai húsfeldolgozóknál, amelyet minden bizonnyal a következő hetek ártárgyalásain fognak érvényesíteni – jelentette ki Éder Tamás kedden Budapesten a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) által megrendezett hagyományos húsvét előtti sajtókonferencián.

A Hússzövetség elnöke hozzátette: tudja, hogy sem a kereskedelem, sem pedig a fogyasztók körében nem népszerű ilyet mondani, de több objektív ok miatt is indokolt, hogy a hús és a húskészítmények ára növekedjen.

A szakember kifejtette: a kínai sertéspestis miatt az ottani állomány jelentős zsugorodáson megy keresztül. A kínai állomány ritkításáról nincsenek pontos adatok, de annyi valószínűnek tűnik, hogy globális mértékben is jelentős állománykivágásról van szó. Mindezek miatt az egyébként a világ legnagyobb sertéshús-vásárlójának számító Kína a világ minden tájáról nagy mennyiségben szipkázza el a húst. Mindez olyan anomáliákhoz vezetett, hogy a közelmúltban német szereplők akartak Magyarországon sertéshúst venni – miközben hazánk hosszú évek óta nagy mennyiségben vesz húst a németektől és más uniós országoktól.

A szűkösség felfelé viszi az árakat, vagyis a feldolgozók eleve magasabb alapanyag-költségekkel kénytelenek számolni. Erre rakódik továbbá a mintegy 10 százalékkal megnövekedett bérköltség, valamint az egyre dráguló energia- és csomagolóanyag-költség is.

Mindezen okok miatt elkerülhetetlen, hogy a húsipar emelje átadási árait, amely nyilván a fogyasztói árakban is érezhető lesz majd.

Éder Tamás a Hússzövetség elnökeként elhárította a válaszadást arra az újságírói kérdésre, hogy milyen mértékű lehet az áremelkedés. Ennek oka, hogy a Hússzövetség több céget tömörítő szakmai szervezet, amelynek képviseletében konkrét áremelkedési mértéket mondani versenyjogi szabályokba ütközne, és felvetné a kartell gyanúját. Az érintett vállalatoknak maguknak kell meghozniuk azt a döntést, hogy mennyivel emelik áraikat, és milyen összegekről tárgyalnak a kereskedelmi partnereikkel. Az elnök mind a kereskedelmi szereplőktől, mind pedig a fogyasztóktól megértést és empátiát kért.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több millió embernek keserű a csokoládé

A csokoládé iránti globális kereslet növekszik, de a látszólag kedvező helyzet ellenére néhány kakaóbab termelő országban, elsősorban Ghánában és Elefántcsontparton a gazdálkodók mély szegénységben élnek és teljesen elfogadott a gyermekmunka is.

Állattenyésztés: A jó minőségű árut elviszik

A limousin fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található.

A fogyasztói magatartást vizsgálták

A Motivaction piackutató ügynökség rendszeresen végez felméréseket az európai fogyasztói magatartásról – különös tekintettel a virág- és dísznövényvásárlási szokásokra – a Holland Virágiroda megbízásából. Az eredményekből levont következtetések aztán átültethetők a marketingeszközökbe és felhasználhatók a reklámkampányok során.

Gabonaár-növekedés? Válságból az ember előre menekül

A 2020 novemberében indult gabonaár-növekedésnek köszönhetően azt mondhatjuk, arany korszakuk van a növénytermesztőknek, ám az állattenyésztők elgondolkodnak azon, hogy „állatbőrbe csomagolják-e” a 80 forintos kukoricát vagy inkább adják el. A hazai állattenyésztő gazdaságok ugyanis általában takarmánynövényeket is termesztenek.

A fogyasztók több mint 40%-a kerüli az állati eredetű élelmiszereket

Az Euromonitor új felmérésének adatai azt mutatják, hogy a szigorú vegán és vegetáriánus étrendet követő fogyasztók aránya továbbra is csekély, viszont globális szinten a fogyasztók 40%-a bizonyos mértékben kerüli az állati eredetű ételeket fogyasztását, például húsféléket vagy tejtermékeket hagynak ki az étrendjükből.

Gazdaság és szálláshely - gyerekkori álom szürke marhákkal

2020 óta kistermelő. Gyerekkori kedvenceivel, szürke marhákkal foglalkozik: tenyészti őket, turistáknak mutatja meg kedvenceit, a borjak húsát tőkehúsként értékesíti és távlati tervei között a hús további feldolgozása szerepel. Ő Kovács János Balázs, a zalalövői Gulya Vendégház tulajdonosa.

Idén grúzok szedik a német spárgát

Idén is bizonytalansággal indul a német spárgaszezon: az idénymunkások hiánya , az éttermek zárva tartása feszítik az ágazatot. Egyelőre egy biztos, most először a gazdák grúz vendégmunkásokat is alkalmazhatnak.

Zöldség, gyümölcs: termelnek és feldolgoznak

Szörpöket málnából és fekete berkenyéből, lekvárokat almából, homoktövisből, málnából, fekete berkenyéből és fekete bodzából, 100 százalékos zöldség- és gyümölcsleveket céklából, almából, homoktövisből, málnából és fekete berkenyéből készít az ukki Bébic Szociális Szövetkezet.

Nemzetközi élelmiszeripari projektben vehet részt a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara

Magyarországról egyedüliként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Mérnöki Kara vehet részt az EIT Food Consumer Engagement Labs nemzetközi élelmiszeripari projektben - közölte az SZTE az MTI-vel kedden.

Kína nem vásárol török cseresznyét

Hamarosan kezdődik Törökországban a cseresznyeszezon, és úgy tűnik, annak ellenére jobb lesz a tavalyinál, hogy a mediterrán gyümölcslégy terjedésének megakadályozására az ázsiai ország hatósága leállította a cseresznye Kínába történő kivitelét.