Back to top

Klímaváltozás – Nehezebb lett a csapadék előrejelzése

Az éghajlatváltozás egyre inkább megnehezíti az időjárás előrejelzését – derült ki a Stockholmi Egyetem kutatásából, mely szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a gazdák rossz döntéseket hoznak a vetési és aratási időpontokat illetően.

A kutatás eredményeit az Agrarheute című német lap online kiadása közölte. A cikk szerint az időjárás-előrejelzési bizonytalanságok nehéz helyzetbe hozzák a gazdákat is, mivel termelési döntéseiket részben ezekre a prognózisokra alapozzák.

A kutatás szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a gazdák rossz döntéseket hoznak a vetési és aratási időpontokat illetően,

ami növelheti a szektor felől érkező keresletet a különböző kockázati biztosítások iránt.

A Stockholmi Egyetem kutatása az északi félteke 3-10 napos előrejelzéseit vizsgálva arra jutott, hogy a prognózisokon belül a legnagyobb bizonytalanság a különböző csapadékokhoz, például a nyári felhőszakadásokhoz kapcsolódóan van.

Az esős időszakok, esők előrejelzésének azért van nagy jelentősége, hogy fel lehessen készülni az árvizekre és a belvízre. Ezt azonban jelentősen megnehezíti az éghajlatváltozás, a viharok aktivitásában tapasztalható változások, illetve a gyakoribbá és intenzívebbé váló időjárási események.

A tanulmány szerzői, Sebastian Scher und Gabriele Messori szerint a prognózisok bizonytalanná válásának egyik fő oka, hogy folyamatosan csökken a hőmérsékletkülönbség az Északi-sark és az egyenlítő között.

A 3-10 napos előrejelzések esetén a legnagyobb bizonytalanság a nyári esők előrejelzésében van a tanulmány szerint, míg a várható hőmérséklet és a légnyomás pontosabban meghatározható.

”A megbízható időjárás-előrejelzések az egész társadalom számára fontosak” – mondja Sebastian Scher. Hozzátette: ezért nagyon fontos, hogy a meteorológiai intézetek fejleszthessék módszereiket, a politikának pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során az időjárás-előrejelzés nehézségeit is figyelembe kell vennie.

Ez a katasztrófák megelőzése, és az esőfüggő gazdasági területek – mezőgazdaság, energiaszektor – szempontjából is fontos.

Forrás: 
agrarheute.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

A szántóföldi napokon kiderül, mit tudnak a gépek

Az AXIÁL Kft. 500 négyzetméteres területen állógép-, és 4500 négyzetméteres területen mozgógép-bemutatóval készül a mezőfalvai kiállításra. A május 23-24-ei rendezvényen a szántóföldi növénytermesztés leghatékonyabb gépeit teszik próbára.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.