Back to top

Klímaváltozás – Nehezebb lett a csapadék előrejelzése

Az éghajlatváltozás egyre inkább megnehezíti az időjárás előrejelzését – derült ki a Stockholmi Egyetem kutatásából, mely szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a gazdák rossz döntéseket hoznak a vetési és aratási időpontokat illetően.

A kutatás eredményeit az Agrarheute című német lap online kiadása közölte. A cikk szerint az időjárás-előrejelzési bizonytalanságok nehéz helyzetbe hozzák a gazdákat is, mivel termelési döntéseiket részben ezekre a prognózisokra alapozzák.

A kutatás szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a gazdák rossz döntéseket hoznak a vetési és aratási időpontokat illetően,

ami növelheti a szektor felől érkező keresletet a különböző kockázati biztosítások iránt.

A Stockholmi Egyetem kutatása az északi félteke 3-10 napos előrejelzéseit vizsgálva arra jutott, hogy a prognózisokon belül a legnagyobb bizonytalanság a különböző csapadékokhoz, például a nyári felhőszakadásokhoz kapcsolódóan van.

Az esős időszakok, esők előrejelzésének azért van nagy jelentősége, hogy fel lehessen készülni az árvizekre és a belvízre. Ezt azonban jelentősen megnehezíti az éghajlatváltozás, a viharok aktivitásában tapasztalható változások, illetve a gyakoribbá és intenzívebbé váló időjárási események.

A tanulmány szerzői, Sebastian Scher und Gabriele Messori szerint a prognózisok bizonytalanná válásának egyik fő oka, hogy folyamatosan csökken a hőmérsékletkülönbség az Északi-sark és az egyenlítő között.

A 3-10 napos előrejelzések esetén a legnagyobb bizonytalanság a nyári esők előrejelzésében van a tanulmány szerint, míg a várható hőmérséklet és a légnyomás pontosabban meghatározható.

”A megbízható időjárás-előrejelzések az egész társadalom számára fontosak” – mondja Sebastian Scher. Hozzátette: ezért nagyon fontos, hogy a meteorológiai intézetek fejleszthessék módszereiket, a politikának pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során az időjárás-előrejelzés nehézségeit is figyelembe kell vennie.

Ez a katasztrófák megelőzése, és az esőfüggő gazdasági területek – mezőgazdaság, energiaszektor – szempontjából is fontos.

Forrás: 
agrarheute.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Melegszik az idő, kevesebb lesz az eső is

A hét első felének országszerte borongós, csapadékos, hűvös időjárása után csütörtöktől csökken a csapadékhajlam, az áztató esőt inkább záporok, zivatarok váltják fel. Ezzel együtt a hőmérséklet is emelkedni kezd, amire nagy szüksége van most a növényeknek, különösen a még igen fejletlen állapotban levő kukoricának és napraforgónak.

Kedvezett az időjárás a kajszinak

Akár 12 százalékkal több kajszibarackot szüretelhetnek a legfrissebb előrejelzések szerint a termesztők Európában, a 2013 és 2017 közötti átlagnál pedig 19 százalékkal lehet több a termés – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalójában.

Leépülőben a zöldségnövény-termesztés

Szerbia behozatalból fedezi paradicsom-, uborka-, burgonya-, káposzta- és babszükséglete nagy részét, holott a bab például nemzeti eledelnek számít.

Születésnapi nyílt borbírálat Pécsen

Az idén 70 éves a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amit több szakmai rendezvénnyel tesznek emlékezetessé. Így a kísérleti borok nyilvános bírálatára 70 érdeklődő vendég is jegyet válthatott. Tizenkét kísérlet eredményét mutatta be Hevér László főborász.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Középpontban a víztakarékos gazdálkodás - Országjáró körút indult

„Szárazság idején is eredményesen" címmel, telt házzal indult országjáró körútjára Herceghalmon a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös konferenciasorozata, amelynek témája a csapadékhiányos időszakban történő eredményes gazdálkodás - közölte a NAIK a Magyar Mezőgazdasággal.