A kutatás eredményeit az Agrarheute című német lap online kiadása közölte. A cikk szerint az időjárás-előrejelzési bizonytalanságok nehéz helyzetbe hozzák a gazdákat is, mivel termelési döntéseiket részben ezekre a prognózisokra alapozzák.
A kutatás szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a gazdák rossz döntéseket hoznak a vetési és aratási időpontokat illetően,
ami növelheti a szektor felől érkező keresletet a különböző kockázati biztosítások iránt.
A Stockholmi Egyetem kutatása az északi félteke 3-10 napos előrejelzéseit vizsgálva arra jutott, hogy a prognózisokon belül a legnagyobb bizonytalanság a különböző csapadékokhoz, például a nyári felhőszakadásokhoz kapcsolódóan van.
Az esős időszakok, esők előrejelzésének azért van nagy jelentősége, hogy fel lehessen készülni az árvizekre és a belvízre. Ezt azonban jelentősen megnehezíti az éghajlatváltozás, a viharok aktivitásában tapasztalható változások, illetve a gyakoribbá és intenzívebbé váló időjárási események.
A tanulmány szerzői, Sebastian Scher und Gabriele Messori szerint a prognózisok bizonytalanná válásának egyik fő oka, hogy folyamatosan csökken a hőmérsékletkülönbség az Északi-sark és az egyenlítő között.
A 3-10 napos előrejelzések esetén a legnagyobb bizonytalanság a nyári esők előrejelzésében van a tanulmány szerint, míg a várható hőmérséklet és a légnyomás pontosabban meghatározható.
”A megbízható időjárás-előrejelzések az egész társadalom számára fontosak” – mondja Sebastian Scher. Hozzátette: ezért nagyon fontos, hogy a meteorológiai intézetek fejleszthessék módszereiket, a politikának pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során az időjárás-előrejelzés nehézségeit is figyelembe kell vennie.
Ez a katasztrófák megelőzése, és az esőfüggő gazdasági területek – mezőgazdaság, energiaszektor – szempontjából is fontos.