Back to top

Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme

Gyümölcsfáink virágoznak: a mandula és a kajszi ugyan már elvirágzott, de mások még csak most kezdik bontogatni szirmaikat. Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, gyümölcsöseink nagy részénél beporzó rovarokra van szükség, akiknek egészségéért felelősek vagyunk.

A beporzó rovarok védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is. A Nébih összegyűjtötte azokat a növényvédelmi előírásokat, amelyek betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető.

A méhek a virágokból nektárt gyűjtenek, amiből mézet készítenek a méhész hasznára és a fogyasztók örömére. A gyűjtött pollen pedig fontos fehérjeforrás a méhek életében és táplálkozásában. Ebben az együttélésben mindenki nyer, de csak akkor, ha – a szabályokat betartva – odafigyelünk egymásra.

Virágzás idején is előfordulhat olyan növényvédelmi helyzet, ami azonnali beavatkozást igényel. Ilyenkor azonban tekintettel kell lenni a beporzó rovarokra

(köztük a vadon élőkre is), akiknek védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is.

A méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályok, előírások betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető. Lássuk ezeket az előírásokat:

1. A méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szert felhasználni TILOS!

E területek közé nem csak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem mindegyik, amit a méhek valamilyen okból látogatnak. Utóbbi esetek között említhetjük például a virágzó gyomnövények vagy szegélynövények jelenlétét, a levéltetvek által kiválasztott mézharmat megjelenését, vagy akár azt is, ha a tábla a méhek vonulási útjába esik.

2. A méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket az úgynevezett méhkímélő technológiával lehet kijuttatni.

A köznyelvben ez „esti permetezés” vagy „éjszakai permetezés” néven terjedt el. A pontos megfogalmazás: a méhek napi aktív repülésének befejezését követően, leghamarabb a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve és 23:00 óráig befejezve a permetezést.
Ezzel a technológiával azonban a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények közül is csak azokat lehet felhasználni, amelyeknek az engedélyokirata erre kifejezetten engedélyt ad. Az engedélyokiratok elérhetőek a Nébih honlapján.

3. A méhekre nem jelölésköteles készítményekkel egyéb korlátozás nélkül végezhetik a kezeléseket a termelők.

Fotó: pxhere
4. Napjainkban a növényvédő szerek kombinációban történő kijuttatása esetén egyre gyakrabban felmerül az együttes hatás kérdése.

Két vagy több készítmény együttes alkalmazásával ugyanis a kifejtett hatás nem biztos, hogy összeadódik. Ismert a szinergizmus (egymást felerősítő hatás) jelensége, ahol az egyik hatóanyag a másik hatását jelentősen, akár sokszorosára emeli. Ilyen szinergista hatást mutatnak például a külön-külön méhekre nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Bár külön-külön ezek méhekre nem veszélyesek, tankkeverékben történő kijuttatásuk esetén azonban be kell tartani a méhkímélő technológiát („esti permetezés”).

5. Szintén gyakran felmerül a települési jegyzőhöz való bejelentési kötelezettség kérdése.

Általánosságban elmondható, hogy a bejelentési kötelezettség megszűnt, ugyanis a mögötte rejlő kockázatos technológiát mára már kivezették a gyakorlatból.

A növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabályok korábban úgy rendelkeztek, hogy amennyiben elkerülhetetlen egy méhek által látogatott területen a méhekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel történő kezelés, akkor azt előző munkanap reggel 9:00-ig be kell jelenteni a helyileg illetékes jegyzőnek. A jegyző így ki tudta értesíteni a nála bejelentkezett méhészeket, akik a méheiket a kezelés és az azt követő időszak idejére bezárták a kaptárokba, esetleg elvándoroltak a területről. A méhészektől érkezett jelzések alapján azonban nem mindig valósítható meg a méhek bezárása, adott esetben (például nyári forróság) ez kifejezetten káros is lenne.

Ezzel párhuzamosan a növényvédő szer kínálat is jelentősen változott: egyrészt a gyártók „belátása”, másrészt a rájuk vonatkozó jogszabályok folyamatos szigorítása miatt.

Ennek köszönhetően gyakorlatilag már minden növénykultúrában rendelkezésre állnak olyan növényvédő szerek, amelyek kiválthatják a méhekre kifejezetten kockázatos vagy veszélyes készítmények alkalmazását.

E két okból adódóan a méhekre veszélyes technológia bejelentés alapján történő alkalmazásának teljes körű megszűntetéséről született döntés. Fontos azonban, hogy nem csak a bejelentési kötelezettség szűnt meg, hanem – ami ennél sokkal fontosabb – a mögötte levő kockázatos technológiát vezették ki a gyakorlatból.

A méhészek és a növénytermesztők, valamint a növényvédelmi szakemberek együttműködése, partnersége elengedhetetlen kulcsa a két szakma békés és – szó szerint – gyümölcsöző együtt élésének.
Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megszületett az első szermaradékmentes kajszi

Hosszú évek kutatás, kísérletezése után Olaszországban a Giudi Mezőgazdasági Társaság forgalomba hozta az első szermaradékmentes kajszit Albisole márkanéven. A piacra lépéshez kellő mennyiségű árura volt szükség. A cégnél 330 hektáron terem kajszi, és 150 hektáron jégvédő és rovarhálóval borították az ültetvényeket. Ezáltal drámaian tudták csökkenteni a szükséges permetezések számát.

Tarrágást is okozhat! Felhívás a bogáncslepke-fertőzöttség felmérésére

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szójatermesztők figyelmét, hogy országszerte tapasztalható a bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése.

Ismét időszerű az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés

A korábbi évektől eltérően, idén később kezdődött meg hazánkban az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.

Elönti Lengyelországot a műanyag hulladék

Közel egymillió tonna műanyag csomagolást használ fel évente a lengyel piac, és szakértők szerint ez a mennyiség tovább nő a következő években - hangzott el a lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara (KIG) Ki fog megfizetni a műanyaghulladékért című vitáján.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.

A sok eső növeli a növényvédelmi kiadásokat

A gyümölcsösökben néhány ezer hektáron okozott károkat a hétvégi vihar, a jelentősebb zöldségtermesztő körzetekben azonban szerencsére kisebb mértékben pusztított.

Szabadföldi zöldségkultúrák károsítói

Sajnos, az idei nyarunk időjárása is rendkívül szeszélyesnek ígérkezik, ami megviseli és legyengíti a növényeket, lehetővé téve a kórokozók járványszerű terjedését. Ezért fokozottan figyeljünk a növényvédelemre. A teljesség igénye nélkül, a főbb szabadföldi kultúrákra legnagyobb veszélyt jelentő károsítókra hívjuk fel a figyelmet.

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Az EU 120 millió euróra növeli a méhészeti ágazat támogatását

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő három év folyamán. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakra nyújtott összeghez képest - közölte az uniós bizottság.

Intenzív szúnyoggyérítés – 436 településen, százezer hektáron dolgoznak a héten

A folyókon levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról lehet beszélni. Nehezítette a szúnyoggyérítést a múlt szerdától vasárnapig tartó hőség, amely miatt a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel nagy melegben a szúnyogok többsége a késői órákig megbújik a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg.