Back to top

Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme

Gyümölcsfáink virágoznak: a mandula és a kajszi ugyan már elvirágzott, de mások még csak most kezdik bontogatni szirmaikat. Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, gyümölcsöseink nagy részénél beporzó rovarokra van szükség, akiknek egészségéért felelősek vagyunk.

A beporzó rovarok védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is. A Nébih összegyűjtötte azokat a növényvédelmi előírásokat, amelyek betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető.

A méhek a virágokból nektárt gyűjtenek, amiből mézet készítenek a méhész hasznára és a fogyasztók örömére. A gyűjtött pollen pedig fontos fehérjeforrás a méhek életében és táplálkozásában. Ebben az együttélésben mindenki nyer, de csak akkor, ha – a szabályokat betartva – odafigyelünk egymásra.

Virágzás idején is előfordulhat olyan növényvédelmi helyzet, ami azonnali beavatkozást igényel. Ilyenkor azonban tekintettel kell lenni a beporzó rovarokra

(köztük a vadon élőkre is), akiknek védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is.

A méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályok, előírások betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető. Lássuk ezeket az előírásokat:

1. A méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szert felhasználni TILOS!

E területek közé nem csak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem mindegyik, amit a méhek valamilyen okból látogatnak. Utóbbi esetek között említhetjük például a virágzó gyomnövények vagy szegélynövények jelenlétét, a levéltetvek által kiválasztott mézharmat megjelenését, vagy akár azt is, ha a tábla a méhek vonulási útjába esik.

2. A méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket az úgynevezett méhkímélő technológiával lehet kijuttatni.

A köznyelvben ez „esti permetezés” vagy „éjszakai permetezés” néven terjedt el. A pontos megfogalmazás: a méhek napi aktív repülésének befejezését követően, leghamarabb a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve és 23:00 óráig befejezve a permetezést.
Ezzel a technológiával azonban a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények közül is csak azokat lehet felhasználni, amelyeknek az engedélyokirata erre kifejezetten engedélyt ad. Az engedélyokiratok elérhetőek a Nébih honlapján.

3. A méhekre nem jelölésköteles készítményekkel egyéb korlátozás nélkül végezhetik a kezeléseket a termelők.

Fotó: pxhere
4. Napjainkban a növényvédő szerek kombinációban történő kijuttatása esetén egyre gyakrabban felmerül az együttes hatás kérdése.

Két vagy több készítmény együttes alkalmazásával ugyanis a kifejtett hatás nem biztos, hogy összeadódik. Ismert a szinergizmus (egymást felerősítő hatás) jelensége, ahol az egyik hatóanyag a másik hatását jelentősen, akár sokszorosára emeli. Ilyen szinergista hatást mutatnak például a külön-külön méhekre nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Bár külön-külön ezek méhekre nem veszélyesek, tankkeverékben történő kijuttatásuk esetén azonban be kell tartani a méhkímélő technológiát („esti permetezés”).

5. Szintén gyakran felmerül a települési jegyzőhöz való bejelentési kötelezettség kérdése.

Általánosságban elmondható, hogy a bejelentési kötelezettség megszűnt, ugyanis a mögötte rejlő kockázatos technológiát mára már kivezették a gyakorlatból.

A növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabályok korábban úgy rendelkeztek, hogy amennyiben elkerülhetetlen egy méhek által látogatott területen a méhekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel történő kezelés, akkor azt előző munkanap reggel 9:00-ig be kell jelenteni a helyileg illetékes jegyzőnek. A jegyző így ki tudta értesíteni a nála bejelentkezett méhészeket, akik a méheiket a kezelés és az azt követő időszak idejére bezárták a kaptárokba, esetleg elvándoroltak a területről. A méhészektől érkezett jelzések alapján azonban nem mindig valósítható meg a méhek bezárása, adott esetben (például nyári forróság) ez kifejezetten káros is lenne.

Ezzel párhuzamosan a növényvédő szer kínálat is jelentősen változott: egyrészt a gyártók „belátása”, másrészt a rájuk vonatkozó jogszabályok folyamatos szigorítása miatt.

Ennek köszönhetően gyakorlatilag már minden növénykultúrában rendelkezésre állnak olyan növényvédő szerek, amelyek kiválthatják a méhekre kifejezetten kockázatos vagy veszélyes készítmények alkalmazását.

E két okból adódóan a méhekre veszélyes technológia bejelentés alapján történő alkalmazásának teljes körű megszűntetéséről született döntés. Fontos azonban, hogy nem csak a bejelentési kötelezettség szűnt meg, hanem – ami ennél sokkal fontosabb – a mögötte levő kockázatos technológiát vezették ki a gyakorlatból.

A méhészek és a növénytermesztők, valamint a növényvédelmi szakemberek együttműködése, partnersége elengedhetetlen kulcsa a két szakma békés és – szó szerint – gyümölcsöző együtt élésének.
Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.

A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kupán

Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, így a pénteken induló és kedden záruló vízi rendezvény keretében a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól.

Növényvédelmi előrejelzés – Minden egyszerre támad

Az átlagosnál hűvösebb május után nyáriasan meleg június köszöntött a mezőgazdaságra. A meleg és a bőséges vízellátottság hatására a növények intenzív hajtásnövekedésbe kezdtek. A jelenlegi időjárás nemcsak a növényeknek, hanem a betegségeknek és a kártevőknek is kedvez, ezért bőségesen akad növényvédelmi tennivaló.

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

A szúnyogoknak is jót tett a májusi arany, folytatódik a védekezés

Június második hetében biológiai és kémiai módszerrel egyaránt fellépnek az elszaporodott vérszívók ellen. Az előzetes tervek szerint 156 településen és kilenc budapesti kerületben permeteznek a szakemberek, összesen 70 ezer hektárnyi területet kezelnek.

Nyaralhat a kukorica

A héten várható igen meleg, száraz időjárás igazán kedvező lesz a kukorica számára. A késői cseresznye és a meggy érési folyamatait pedig segíti. A kalászosok számára ez a nagy meleg azonban túl sok, már káros a szemképződésre. Száraz időben lehet végezni majd a mezőgazdasági munkákat.

El Nino miatt rengeteg mangó termett

Olcsó lett a mangó a Fülöp-szigeteken, mert 2 millió kilogrammal több termett belőle az eladhatónál. A kormány támogatásával külön standokat állítottak fel hétfőn szerte a fővárosban, Manilában, hogy vevőre találjon a fölös mennyiség, mielőtt megromolna. A gyümölcs kilója átszámítva már 100 forintért is kapható, de az ár függ a minőségtől. A fölöslegből exportra is juthat.

Hidegtűrő Xylella-alfajok

A Xylella fastidiosa baktérium – magas hőoptimuma miatt – továbbra is elsősorban a dél-európai országokban okoz nagyobb gondot. Ugyanakkor megjelentek olyan alfajai is, amelyek az észak-európai országokban is megtelepedhetnek.

Továbbra se szedjük össze a gidákat, borjakat!

Ezekben a hetekben születnek a szarvasfélék kicsinyei, akár lakott terület mellett is találhatunk a fűben meglapuló, az ember elől nem menekülő gidákat, borjakat. Ezek nem betegek vagy sérültek. Ne közelítsük, ne érintsük meg őket, mert ezzel a legjobb szándéktól vezérelve is megpecsételjük a sorsukat!

Grandiózus méhkolónia a hálószobában

Egy házaspár Spanyolországban Pinos Puente városában, óriási, nyolcvanezer méhet számláló méhkast talált a hálószobájuk falában. A falból hallatszó folyamatos furcsa zúgás vezette el őket a meghökkentő felfedezéshez.