Back to top

Termelni csak egészséges állattal: a bélflóravizsgálatok új korszaka

A bélflóra fontos funkciót tölt be haszonállataink életében, megannyi módon kapcsolódik és „kommunikál” az állat szervezetével, lényeges szerepe van a megfelelő immunrendszer kialakításában. Termelni csak egészséges állattal lehetséges, igaz ez az általános tétel a bélflórára is.

A bélflóra felborulása – az úgynevezett dysbiózis – vagy a patogén baktériumok felszaporodása a termelési mutatókat sok esetben negatívan befolyásolják, illetve humán közegészségügyi kockázatot jelentenek.

Évtizedeken keresztül antibiotikumokat etettünk az egészséges állatokkal is (hozamfokozó antibiotikumok) annak érdekében, hogy zavartalanul biztosítsuk a legjobb termelési eredményeket.

Az antibiotikumok széles körű alkalmazásának azonban vannak árnyoldalai, ezek közül a legjelentősebb az antibiotikum-rezisztenciák kialakulása.

Ezt felismerve az EU 2006-ban betiltotta az antibiotikumok hozamfokozóként való alkalmazását haszonállatainkban. Az antibiotikum-mentes takarmányozás következményeként viszont megnőtt a dysbiózisok, valamint a patogén mikrobák előfordulásának aránya. Emiatt ma nagyon nagy az igény olyan takarmánykiegészítőkre, amelyek a bélflóra támogatásán keresztül képesek az antibiotikum hozamfokozókat helyettesíteni.

A baktériumok azonosítása

A 2000-es évek elejéig a bélflóravizsgálatok lényegében az egyes baktériumok/baktériumcsoportok kitenyésztésén ala­pultak. Ennek a módszernek – mivel nem minden baktérium tenyésztéséhez lehet optimális körülményeket biztosítani mesterségesen –, az volt a hátránya, hogy

a bélflóra baktériumainak körülbelül a 40–60 százalékát lehetett vizsgálni. Az utóbbi évtizedben azonban nagy áttörést hozott a következő generációs szekvenálási technikák megjelenése és elterjedése.

Ezen módszerek nem a bélflóra élő baktériumainak kitenyésztésén alapulnak, hanem a mintában található bakteriális eredetű DNS-ek beazonosításán. Többféle következő generációs szekvenálási technika is létezik, ezek közös jellemzője, hogy a DNS-szálak megsokszorosítása párhuzamosan történik, így komplex minták azonosítására van lehetőség. A DNS-szálak sokszorosítása (PCR-reakció) után a DNS nukleinsav sorrendjét beazonosítja a szekvenátor, majd referencia adatbázis alapján történik az adott nukleinsav-sorrendekhez tartozó baktériumok beazonosítása. A kapott eredményeket többféle taxonómiai szinten lehet összehasonlítani (törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj), és százalékos arányban kerülnek kifejezésre. Egy saját kísérletünkben például az ábrán látható eredményeket kaptuk. A csirke éhbelében található baktériumainak 66 százaléka a Lactobacillaceae családba tartozik, míg ugyanez a család csak 2 százalékot tesz ki a vakbélben (ábra).

Egyedi különbségek

Kutatók a csirke vakbélflórájának időbeli alakulását vizsgálták. Azt találták, hogy az élet első napjaiban jelentős mennyiségű Proteobacteria és Firmicutes népesíti be az akkor még nagy mennyiségű oxigént is tartalmazó vakbelet. Pár nap elteltével a vakbél szigorúan anaerobbá válik, ezzel együtt eltűnnek a Proteobacteriak és helyüket a Bacteroidetes törzs tagjai veszik át.

Több kutatás is azt mutatta, hogy a vakbél flórája a csirke életének első 2–3 hetében jelentős változásokon megy keresztül, azután stabilizálódik.

A következő generációs szekvenálási technikák alkalmazásával láthatóvá vált az is, hogy a vakbél flórájában – összehasonlítva a vékonybél flórájával –, nemcsak nagyobb számú baktérium populáció található, hanem jóval több faj alkotja a baktériumközösséget. Érdekesség, hogy a csirke bélflóráját alkotó baktériumok összetételében még a hasonló körülmények között végzett kísérletekben is nagy egyedi különbségeket találtak.

Kapcsolat a takarmány-értékesítéssel

Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy az antibiotikum- és probiotikum-etetés hogyan hat a csirke bélflórájának érésére.

Azt találták, hogy az antibiotikum-etetés késleltette, míg a probiotikum-etetés felgyorsította a végleges mikrobapopuláció kialakulását a kontroll csoporthoz képest.

Baromfiban is nagy népszerűségnek örvendenek a Lactobacillusokat tartalmazó probiotikum készítmények. A bélflórakutatások egyik fő irányvonala az olyan baktériumcsoportok beazonosítása, amelyek pozitív korrelációban állnak a takarmányértékesítéssel. Ellentmondó adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a Lactobacillusok pozitív vagy negatív összefüggésben állhatnak-e a takarmányértékesítéssel. Egy ausztrál kutatócsoport olyan aspektusban vizsgálta a Lactobacillus nemzetség összefüggését a takamányértékesítéssel, hogy az egyes Lactobacillus fajok/törzsek arányait is vizsgálta. Eredményeik azt mutatták, hogy vannak olyan törzsek, amelyek pozitív (L. crispatus, L. reuteri), más törzsek pedig negatív kapcsolatban állnak a takarmányértékesítéssel.

Az antibiotikum hozamfokozók megfelelő kiváltásához tehát nagy előrelépést jelent, hogy a bélflóra változásainak vizsgálatához bevethetők a következő generációs szekvenálási technikák.

Molnár Andor, Farkas Valéria, Menyhárt László, Pál László, Such Nikoletta, Koltay Ilona, Dublecz Károly

A cikk a CEPI projekt keretében, 2019. 02. 14-én rendezett konferencia hasonló című előadásának rövid kivonata. A projekt az Európai Unió INTERREG V-A Ausztria-Magyarország 2014-2020 együttműködési programjának keretében valósul meg. A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthető.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.