Back to top

Termelni csak egészséges állattal: a bélflóravizsgálatok új korszaka

A bélflóra fontos funkciót tölt be haszonállataink életében, megannyi módon kapcsolódik és „kommunikál” az állat szervezetével, lényeges szerepe van a megfelelő immunrendszer kialakításában. Termelni csak egészséges állattal lehetséges, igaz ez az általános tétel a bélflórára is.

A bélflóra felborulása – az úgynevezett dysbiózis – vagy a patogén baktériumok felszaporodása a termelési mutatókat sok esetben negatívan befolyásolják, illetve humán közegészségügyi kockázatot jelentenek.

Évtizedeken keresztül antibiotikumokat etettünk az egészséges állatokkal is (hozamfokozó antibiotikumok) annak érdekében, hogy zavartalanul biztosítsuk a legjobb termelési eredményeket.

Az antibiotikumok széles körű alkalmazásának azonban vannak árnyoldalai, ezek közül a legjelentősebb az antibiotikum-rezisztenciák kialakulása.

Ezt felismerve az EU 2006-ban betiltotta az antibiotikumok hozamfokozóként való alkalmazását haszonállatainkban. Az antibiotikum-mentes takarmányozás következményeként viszont megnőtt a dysbiózisok, valamint a patogén mikrobák előfordulásának aránya. Emiatt ma nagyon nagy az igény olyan takarmánykiegészítőkre, amelyek a bélflóra támogatásán keresztül képesek az antibiotikum hozamfokozókat helyettesíteni.

A baktériumok azonosítása

A 2000-es évek elejéig a bélflóravizsgálatok lényegében az egyes baktériumok/baktériumcsoportok kitenyésztésén ala­pultak. Ennek a módszernek – mivel nem minden baktérium tenyésztéséhez lehet optimális körülményeket biztosítani mesterségesen –, az volt a hátránya, hogy

a bélflóra baktériumainak körülbelül a 40–60 százalékát lehetett vizsgálni. Az utóbbi évtizedben azonban nagy áttörést hozott a következő generációs szekvenálási technikák megjelenése és elterjedése.

Ezen módszerek nem a bélflóra élő baktériumainak kitenyésztésén alapulnak, hanem a mintában található bakteriális eredetű DNS-ek beazonosításán. Többféle következő generációs szekvenálási technika is létezik, ezek közös jellemzője, hogy a DNS-szálak megsokszorosítása párhuzamosan történik, így komplex minták azonosítására van lehetőség. A DNS-szálak sokszorosítása (PCR-reakció) után a DNS nukleinsav sorrendjét beazonosítja a szekvenátor, majd referencia adatbázis alapján történik az adott nukleinsav-sorrendekhez tartozó baktériumok beazonosítása. A kapott eredményeket többféle taxonómiai szinten lehet összehasonlítani (törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj), és százalékos arányban kerülnek kifejezésre. Egy saját kísérletünkben például az ábrán látható eredményeket kaptuk. A csirke éhbelében található baktériumainak 66 százaléka a Lactobacillaceae családba tartozik, míg ugyanez a család csak 2 százalékot tesz ki a vakbélben (ábra).

Egyedi különbségek

Kutatók a csirke vakbélflórájának időbeli alakulását vizsgálták. Azt találták, hogy az élet első napjaiban jelentős mennyiségű Proteobacteria és Firmicutes népesíti be az akkor még nagy mennyiségű oxigént is tartalmazó vakbelet. Pár nap elteltével a vakbél szigorúan anaerobbá válik, ezzel együtt eltűnnek a Proteobacteriak és helyüket a Bacteroidetes törzs tagjai veszik át.

Több kutatás is azt mutatta, hogy a vakbél flórája a csirke életének első 2–3 hetében jelentős változásokon megy keresztül, azután stabilizálódik.

A következő generációs szekvenálási technikák alkalmazásával láthatóvá vált az is, hogy a vakbél flórájában – összehasonlítva a vékonybél flórájával –, nemcsak nagyobb számú baktérium populáció található, hanem jóval több faj alkotja a baktériumközösséget. Érdekesség, hogy a csirke bélflóráját alkotó baktériumok összetételében még a hasonló körülmények között végzett kísérletekben is nagy egyedi különbségeket találtak.

Kapcsolat a takarmány-értékesítéssel

Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy az antibiotikum- és probiotikum-etetés hogyan hat a csirke bélflórájának érésére.

Azt találták, hogy az antibiotikum-etetés késleltette, míg a probiotikum-etetés felgyorsította a végleges mikrobapopuláció kialakulását a kontroll csoporthoz képest.

Baromfiban is nagy népszerűségnek örvendenek a Lactobacillusokat tartalmazó probiotikum készítmények. A bélflórakutatások egyik fő irányvonala az olyan baktériumcsoportok beazonosítása, amelyek pozitív korrelációban állnak a takarmányértékesítéssel. Ellentmondó adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a Lactobacillusok pozitív vagy negatív összefüggésben állhatnak-e a takarmányértékesítéssel. Egy ausztrál kutatócsoport olyan aspektusban vizsgálta a Lactobacillus nemzetség összefüggését a takamányértékesítéssel, hogy az egyes Lactobacillus fajok/törzsek arányait is vizsgálta. Eredményeik azt mutatták, hogy vannak olyan törzsek, amelyek pozitív (L. crispatus, L. reuteri), más törzsek pedig negatív kapcsolatban állnak a takarmányértékesítéssel.

Az antibiotikum hozamfokozók megfelelő kiváltásához tehát nagy előrelépést jelent, hogy a bélflóra változásainak vizsgálatához bevethetők a következő generációs szekvenálási technikák.

Molnár Andor, Farkas Valéria, Menyhárt László, Pál László, Such Nikoletta, Koltay Ilona, Dublecz Károly

A cikk a CEPI projekt keretében, 2019. 02. 14-én rendezett konferencia hasonló című előadásának rövid kivonata. A projekt az Európai Unió INTERREG V-A Ausztria-Magyarország 2014-2020 együttműködési programjának keretében valósul meg. A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthető.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

A magyar sertéshús thaiföldi exportjáról tárgyaltak Budapesten

A magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről és a sertéspestis elleni sikeres magyar intézkedésekről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a képviselői - közölte a KKM csütörtökön az MTI-vel.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Ötödével nőtt az élőmarhaexport

Júniusban a KSH tájékoztatása szerint – 2018 VI. hónap áraihoz viszonyítva – a vágósertés kilónkénti ára 94, a vágójuhoké 36, a vágómarháé 15, a vágóbaromfié 7, a nyerstejé pedig 6 forinttal drágult, a tojás ára stagnált. A gabona 6,5 százalékkal került többe.

500 millió méh pusztult el Brazíliában

Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását.