Back to top

Termelni csak egészséges állattal: a bélflóravizsgálatok új korszaka

A bélflóra fontos funkciót tölt be haszonállataink életében, megannyi módon kapcsolódik és „kommunikál” az állat szervezetével, lényeges szerepe van a megfelelő immunrendszer kialakításában. Termelni csak egészséges állattal lehetséges, igaz ez az általános tétel a bélflórára is.

A bélflóra felborulása – az úgynevezett dysbiózis – vagy a patogén baktériumok felszaporodása a termelési mutatókat sok esetben negatívan befolyásolják, illetve humán közegészségügyi kockázatot jelentenek.

Évtizedeken keresztül antibiotikumokat etettünk az egészséges állatokkal is (hozamfokozó antibiotikumok) annak érdekében, hogy zavartalanul biztosítsuk a legjobb termelési eredményeket.

Az antibiotikumok széles körű alkalmazásának azonban vannak árnyoldalai, ezek közül a legjelentősebb az antibiotikum-rezisztenciák kialakulása.

Ezt felismerve az EU 2006-ban betiltotta az antibiotikumok hozamfokozóként való alkalmazását haszonállatainkban. Az antibiotikum-mentes takarmányozás következményeként viszont megnőtt a dysbiózisok, valamint a patogén mikrobák előfordulásának aránya. Emiatt ma nagyon nagy az igény olyan takarmánykiegészítőkre, amelyek a bélflóra támogatásán keresztül képesek az antibiotikum hozamfokozókat helyettesíteni.

A baktériumok azonosítása

A 2000-es évek elejéig a bélflóravizsgálatok lényegében az egyes baktériumok/baktériumcsoportok kitenyésztésén ala­pultak. Ennek a módszernek – mivel nem minden baktérium tenyésztéséhez lehet optimális körülményeket biztosítani mesterségesen –, az volt a hátránya, hogy

a bélflóra baktériumainak körülbelül a 40–60 százalékát lehetett vizsgálni. Az utóbbi évtizedben azonban nagy áttörést hozott a következő generációs szekvenálási technikák megjelenése és elterjedése.

Ezen módszerek nem a bélflóra élő baktériumainak kitenyésztésén alapulnak, hanem a mintában található bakteriális eredetű DNS-ek beazonosításán. Többféle következő generációs szekvenálási technika is létezik, ezek közös jellemzője, hogy a DNS-szálak megsokszorosítása párhuzamosan történik, így komplex minták azonosítására van lehetőség. A DNS-szálak sokszorosítása (PCR-reakció) után a DNS nukleinsav sorrendjét beazonosítja a szekvenátor, majd referencia adatbázis alapján történik az adott nukleinsav-sorrendekhez tartozó baktériumok beazonosítása. A kapott eredményeket többféle taxonómiai szinten lehet összehasonlítani (törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj), és százalékos arányban kerülnek kifejezésre. Egy saját kísérletünkben például az ábrán látható eredményeket kaptuk. A csirke éhbelében található baktériumainak 66 százaléka a Lactobacillaceae családba tartozik, míg ugyanez a család csak 2 százalékot tesz ki a vakbélben (ábra).

Egyedi különbségek

Kutatók a csirke vakbélflórájának időbeli alakulását vizsgálták. Azt találták, hogy az élet első napjaiban jelentős mennyiségű Proteobacteria és Firmicutes népesíti be az akkor még nagy mennyiségű oxigént is tartalmazó vakbelet. Pár nap elteltével a vakbél szigorúan anaerobbá válik, ezzel együtt eltűnnek a Proteobacteriak és helyüket a Bacteroidetes törzs tagjai veszik át.

Több kutatás is azt mutatta, hogy a vakbél flórája a csirke életének első 2–3 hetében jelentős változásokon megy keresztül, azután stabilizálódik.

A következő generációs szekvenálási technikák alkalmazásával láthatóvá vált az is, hogy a vakbél flórájában – összehasonlítva a vékonybél flórájával –, nemcsak nagyobb számú baktérium populáció található, hanem jóval több faj alkotja a baktériumközösséget. Érdekesség, hogy a csirke bélflóráját alkotó baktériumok összetételében még a hasonló körülmények között végzett kísérletekben is nagy egyedi különbségeket találtak.

Kapcsolat a takarmány-értékesítéssel

Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy az antibiotikum- és probiotikum-etetés hogyan hat a csirke bélflórájának érésére.

Azt találták, hogy az antibiotikum-etetés késleltette, míg a probiotikum-etetés felgyorsította a végleges mikrobapopuláció kialakulását a kontroll csoporthoz képest.

Baromfiban is nagy népszerűségnek örvendenek a Lactobacillusokat tartalmazó probiotikum készítmények. A bélflórakutatások egyik fő irányvonala az olyan baktériumcsoportok beazonosítása, amelyek pozitív korrelációban állnak a takarmányértékesítéssel. Ellentmondó adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a Lactobacillusok pozitív vagy negatív összefüggésben állhatnak-e a takarmányértékesítéssel. Egy ausztrál kutatócsoport olyan aspektusban vizsgálta a Lactobacillus nemzetség összefüggését a takamányértékesítéssel, hogy az egyes Lactobacillus fajok/törzsek arányait is vizsgálta. Eredményeik azt mutatták, hogy vannak olyan törzsek, amelyek pozitív (L. crispatus, L. reuteri), más törzsek pedig negatív kapcsolatban állnak a takarmányértékesítéssel.

Az antibiotikum hozamfokozók megfelelő kiváltásához tehát nagy előrelépést jelent, hogy a bélflóra változásainak vizsgálatához bevethetők a következő generációs szekvenálási technikák.

Molnár Andor, Farkas Valéria, Menyhárt László, Pál László, Such Nikoletta, Koltay Ilona, Dublecz Károly

A cikk a CEPI projekt keretében, 2019. 02. 14-én rendezett konferencia hasonló című előadásának rövid kivonata. A projekt az Európai Unió INTERREG V-A Ausztria-Magyarország 2014-2020 együttműködési programjának keretében valósul meg. A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthető.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.