Back to top

42 millió erdészeti facsemetét ültettek

Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismerette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

Nagy István: Készül az országfásítási program
Fotó: Rimóczi Irén
Az erdők gazdasági, természetvédelmi és társadalmi szerepe egyaránt nélkülözhetetlen. Megőrzik a növény- és állatfajok sokféleségét és mérséklik a klímaváltozás káros hatásait. Az Agrárminisztérium ezért kiemelt figyelmet fordít a meglévő erdők fejlesztésére és újak telepítésére. A szaktárca olyan szabályrendszeren dolgozik, mely támogatja az erdőtelepítést, hogy az a magánszektorban is megérje.

A tavaszi erdősítési szezonban országosan 42 millió facsemetét ültettek el, ebből 22 milliót az állami erdőgazdaságokban.

Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával. A meglévő erdők megújítása során mintegy 8000 hektárra ültettek facsemetéket, és e téren az állami erdőgazdaságok szerepe a nagyobb, hiszen több fiatalításra váró idősebb erdőt kezelnek. Akác és nemes nyár csemetéből ültettek a legtöbbet, ezeket követik az őshonos tölgy- és hazai nyárfajok, az utóbbiaknál azonban a szakemberek inkább a természetesen megújulást segítik. Az erdőt többségét hazánkban természetes úton újítják meg.

Idén várhatóan 6000 hektár erdő telepítésére adnak támogatást, 4800 hektárnyi erdőtelepítési kérelmet már jóváhagytak.

Az erdőterületek érdemi növeléséhez hosszú távon ennél többre van szükség, hangsúlyozta a miniszter, ennek érdekében ősszel és jövő tavasszal mintaprogramokat indítanak. Az állami erdőgazdaságoknál az erdősítések mellett útmenti fásításokra és ökoturisztikai létesítmények fásítására is sor kerül. Felülvizsgálják és a kor követelményeihez igazítják az erdészeti szaporítóanyag-termeléssel kapcsolatos minisztériumi rendeletet, és csemetekerti mintaprogramot hoznak létre. Elkészítik az országos fásítási programot, hogy 2020 őszétől rendelkezésre álljon a megfelelő menyiségű facsemete.

Sulyok Ferenc: Az elültetett 42 millió csemete 15 százalékát a KEFAG Zrt. csemetekertjeiben nevelték
Fotó: Rimóczi Irén
A bugaci erdőket az I. világháború után indult alföldfásítási program keretében hozták létre, nélkülük futóhomok uralná a tájat. Előrejelzések szerint 50-100 év múlva minimálisra csökken a bükkös erdőklíma területe, felváltja az erdősztyepp klíma. Különösen fontos ezért a fásítás az Alföldön, ahol a klímakiegyenlítő hatású erdőterületek nélkül a mezőgazdasági termesztés lehetőségei is beszűkülnének, mondta Nagy István.

A tavaszi fásítási program zárásának helyszínén, a KEFAG Zrt. Bugac 136 F közel 7 hektáros erdőrészetében 50 ezer feketefenyő-csemetét ültettek. A Kiskunság közepén, a homokbuckák közt ugyanis csak ez a fafaj képes zárt erdőállományt alkotni a már-már félsivatagi klímán, tudtuk meg Sulyok Ferenc vezérigazgatótól.

A területen korábban is fenyves volt, a korábbi faállomány tavaly letermelték, tuskóit géppel kiemelték, és 60-70 centiméter mélyen megforgatták a talajt. A sorvégeken a fenyő helyett az őshonos szükre nyár csemetéit ültetik, mert a lombos szegélyek jó szolgálatot tesznek az esetleges erdőtüzek fékezésében.

A KEFAG Zrt. élenjárt a tavaszi erdősítésben, mintegy 4 milliót ültettek el 510 hektáron. A csemetéket az erdőgazdaság csemetekertjeiben nevelték, sőt további 2,5 millió csemetét értékesítettek a többi erdőgazdálkodónak.

Nagy István, Zambó Péter fölgyügyekért felelős államtitkár és Sulyok Ferenc a Bugaci 136F erdőrészletnél
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Séta a mamutok között

A Jeli Varázskert több mint arborétum. Közjóléti szolgáltatásai és folyamatosan bővülő infrastruktúrája jóval túlmutat az arborétumi kívánalmakon. Az idén újabb attrakcióval gazdagodott a kert; pénteken lombkorona-tanösvényt avattak, így most már a magasból is megcsodálhatjuk az Óriások erdejének mamutfenyőit.

Csak papírba csomagolt alma

Elindította első, tisztán papírcsomagolásban forgalomba kerülő almaszállítmányát a dél-tiroli VOG konzorcium. A cégcsoport élen jár a környezetkímélő módszerek alkalmazásában, az új gépsorukon bioalmát csomagolnak négyesével a papírtálcákba. A VOG régóta keresi a lehetőségeket az eldobós műanyag csomagolás kiváltására biológiailag lebomló, komposztálható vagy újrafelhasználható anyagokkal.

Erdei kutyafuttató és kézilabdapálya erdészek közreműködésével

Két budapesti kerületben is a Budapesti Erdészet támogatásával valósultak meg fejlesztések. Az erdészet és a XVIII. kerületi önkormányzat együttműködésében készült el a főváros első erdei kutyafuttatója, a II. kerületben pedig szintén önkormányzati támogatással új kézilabdapályát vehettek birtokukba a családok a Nagyréten.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.

Erste: tovább nő az agrárhitelezés

További jelentős növekedésre számít az Erste Bank az agrár-kkv szektor hitelezésében. A pénzintézet a teljes kkv-szektorban bővülni tudott tavaly, de az agrár- illetve élelmiszeripari vállalkozások körében különösen nagymértékben növekszik a pénzintézet ügyfélállománya.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyésztési díjai

Május 10-én, a kiállítás második napján adták át a tenyésztési díjakat, a Magyar Állattenyésztők összevont tenyésztési nagydíját, és OMÉK társrendezvény lévén, a miniszteri különdíjat is. Ezeken kívül számos más elismerést vettek át a szakemberek.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Cukorka helyett: mézédes, kicsi, piros paradicsom

Nem minden gyerek szereti a zöldségeket, annál inkább az édességet. Az áruházakban kapható mini szilva alakú, élénk piros, falatnyi mézédes paradicsom segíthet áthidalni ezt az ellentmondást. A Szentesen, biológiai növényvédelem alkalmazásával termesztett paradicsom nemcsak mutatós, és édes, hanem garantáltan egészséges is.

Keszthelyen az 1971-es Vadászati Kiállítás anyagai

„Az 1971-es Világkiállítás óta sok minden megváltozott a világban, de állandó maradt az a szándék, hogy a kiállítás ne csak egy szűk szakmai rétegnek, hanem az egész társadalomnak szóljon. Hogy ismét nemzeti üggyé váljon a természettel kapcsolatos foglalkozás, történjen ez képzett vadgazda szakemberként vagy az erdőt járó túrázóként” - mondta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár.

Fejlesztésekre van szükség a hazai mezőgazdaságban

Magyarország mezőgazdasági adottságaival akár 18-20 millió embert is képes lenne ellátni élelmiszerrel, ám ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átfogó helyzetértékeléséből.