Back to top

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fogyasztásélénkítő kampányaik közül kiemelkedik a március közepén indult, tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányuk, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Ennek keretében 75 alkalommal, 25 élelmiszerüzletben tartanak kóstoltatásokat, és emellett rendezvényekre is kilátogatnak Budapesten és 14 vidéki településen,

amelyekkel 500-600 ezer embert érnek el. Ezenkívül televíziós és rádiókampányt folytatnak, közterületeken, lapokban és az online térben is hirdetéseket, tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg.

MMG - Sertéságazat és marketing

 

Úgy vélte, foglalkozni kell az afrikai sertéspestis terjedésével is, a kampány pedig segítheti, hogy a belföldi fogyasztással pótoljuk a külpiaci veszteségeket. “Hiszünk abban, hogy a marketing nemcsak fogyasztásösztönzést jelent, hanem az azt megalalpozó tudás terjesztését, a szakmai tapasztalatok átadását is” - mondta, hozzátéve, hogy a csütörtöki konferencia is ezt a célt szolgálja. A sertéságazat képviselői kiváló termékeikkel jelen lesznek a 79. OMÉK-on is, amelyet az AMC szeptember 26. és 29. között rendez a Hungexpon.

MMG - Merre tovább sertéságazat?

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a magyar sertéságazat egy foglalkoztató, értékelőállító gazdasági ágazat, amely jó minőségű élelmiszert biztosít, emellett a magyar kultúra része.

A teljes mezőgazdasági kibocsátás 8 százaléka a sertéságazathoz kötődik, a sertésállomány 2,8 millióra tehető.

Az európai sertésállomány 150 milliós, így látni kell, hogy nem mi diktáljuk a feltételeket és a szabályokat, “de azt keressük, hogy hogyan lehetünk eredményesek ebben a nehéz versenyben”. 

A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de a szakma és a kormány szoros együttműködése révén sikerült minimalizálni a veszteségeket. Külkereskedelmi szempontból 2018-ban 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak, az afrikai sertéspestis miatt volumenben a piacok egyharmadát, értékben 41 százalékát veszíttetük el. “Komoly eredmény, hogy egyáltalán talpon vagyunk” - vélekedett Feldman Zsolt.

Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívást az utóbbi években az árak volatilitása jelentette, de pozitívum, hogy Magyarországon nő a vásárlóerő, évente durván 10 százalékkal nő a reálkereset, a belföldi értékesítés növekedése is majdnem elérte a 10 százalékot, így érdemes a magyar fogyasztókra alapozni, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy a magyar sertéshúst keresse a piacon. 

Bognár Lajos, az AM élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos előadásában az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a betegség Grúziában jelent meg először, de nagyon gyorsan jutott el a balti államokba, illetve

Lengyelországban: Varsó környékén gyorsan terjed, vaddisznóban és házi sertésben is regisztráltak betegséget. Magyarország számára a romániai helyzet jelenti a legnagyobb kockázatot,

hiszen nincs olyan területe Romániának, ami ne állna korlátozás alatt. Adott esetben egy határ menti járványkitörés Magyarországon is megfigyelési zóna kijelölését tenné szükségessé. A másik legnagyobb kockázat, hogy a Romániában fertőzött állatból készült élelmiszerek bejutnak Magyarországra.

A helyettes államtitkár hangoztatta: a magyar védekezés sikeres volt a sertéspestis ellen, ellenőrizni tudtuk a vaddisznóállományt, és meg tudtuk védeni a házisertés állományt. Regionális megállapodások megkötésével a jövőben is van esélyünk a szigorú intézkedések betartásával kedvezményeket elérni, de azt is látni kell, hogy a járvány nem kiszámítható, figyelemmel kell kísérni a fejleményeket. 

A konferencián előadást tartott Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet (VHT) titkára, aki elmondta:

Magyarország európai uniós csatlakozása negatívan érintette a sertéságazatot.

A csatlakozáskor nettó exportőrök voltunk, és 4 millió sertést tartottunk, majd az egységes piacon olyan feltételeknek kellett megfelelnie a gazdáknak és a feldolgozóknak, amelyek igen költséges, sokszor jelentős hiteleket igénylő beruházásokat követeltek meg. Ezek csak az életben maradáshoz voltak elegendőek, a hatékonyságot nem növelték, ráadásul a közgazdasági környezet is rontotta a versenyképességünket. Később nagy segítséget jelentett az áfacsökkentés elindítása, valamint a kormány által biztosított állatjóléti és kocatámogatások. 

Jelenleg problémát okoz számukra, hogy az időjárás változékonysága miatt emelkedtek a takarmányozási költségek, de a munkaerő is drágult, és ezeket nem tudják érvényesíteni az árakban. Menczel Lászlóné szerint a versenyképesebb termelés érdekében összefogásra van szükség elsősorban a termelők és a feldolgozók között, és ehhez a szakmai szervezetek, így a VHT is hozzájárulnak. 

Hollósy Tibor, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökhelyettese elmondta: a sertéspestis nagy hatással volt a globális piacra, Kína - mint a legnagyobb exportőr és termelő - kiesése miatt.

Az EU-ban 260 millió a sertésvágás-szám, Magyarország ennek 2 százalékát adja, amivel 12. helyen áll a tagállamok között.

A sertésexportból származó bevétel 2018-ban 8,6 százalékkal csökkent, amit a belföldi értékesítés növekedése mennyiségben tudott kompenzálni, de értékben nem. Tavaly áprilisban a sertéspestis miatt kiszorultunk a kínai piacról, ez akkor sertésenként 10 euró veszteséget jelentett, ma pedig 16 euróra nőtt. Ez a kiesés a vágásszámra vetítve 600 ezer sertést, és 3 milliárd forintos árbevétel-kiesést jelent. 

A fejlesztési irányokról elmondta: az eredményességhez jó minőségű vágó alapanyagra, korszerű technológiára van szükség, és a fogyasztók egyre jobban figyelnek az állatjóléti követlemények teljesítésére. Németországban például már sok áruházlánc megköveteli az állatjóléti szint jelölését, és ez várhatóan Magyarországon is megjelenik. A jövő az allergén- és antibiotikum-mentes termékeké - hangsúlyozta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Idén is jótékony célra fordítják az OMÉK-on megmaradt élelmiszert

A NÉBIH adatai szerint fejenként évente 68 kg élelmiszert dobnak ki, amelyből 33 kg kidobását lehetne tudatos vásárlással megakadályozni. Éppen ezért a 79. OMÉK szervezőjeként az Agrármarketing Centrum úgy döntött, folytatja a két évvel ezelőtti sikeres kezdeményezését, és a kiállítás végén megmaradó, fogyasztható élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület javára ajánlják fel.

A vegetáriánus étrendnél jobb a mértékletes húsfogyasztás

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

SPAR-Hungaricool: szokatlan ízkombinációk és újszerű termékötletek

A magyarországi kiskereskedelemben egyedülálló, új kezdeményezés során az áruházlánc az Agrármarketing Centrum szakmai támogatásával a legkiválóbb hazai élelmiszeripari innovációkat kereste az egész országból. A szeptember 28-i budapesti döntőn a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt termékekkel a vásárlók már jövőre találkozhatnak a hazai INTERSPAR áruházakban.

A házi sajtok díjazott otthona, a Bandi Tanya - Az Év Tanyája

Gyurákovics András a 2018-as Év Tanyája pályázat győztese 2007-ben költözött családjával a Szegedtől 23 kilométerre fekvő Mórahalomra. Részben a szegedi családi kötődés, részben a város turisztikai adottságai miatt esett a választás a várossá avatásának harmincadik évfordulóját ünneplő településre.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.

Egy év alatt több mint tíz százalékkal emelkedett a vágósertés ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 júliusáig - az előző év hasonló időszakához képest - az élő állatok és az állati termékek termelői árszintje 4,8 százalékkal nőtt. A legjelentősebb áremelkedés a sertéspiacon következett be, míg a vágómarha árak lényegében stagnálnak, hol csökkennek, hol emelkednek egy kicsit.