Back to top

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fogyasztásélénkítő kampányaik közül kiemelkedik a március közepén indult, tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányuk, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Ennek keretében 75 alkalommal, 25 élelmiszerüzletben tartanak kóstoltatásokat, és emellett rendezvényekre is kilátogatnak Budapesten és 14 vidéki településen,

amelyekkel 500-600 ezer embert érnek el. Ezenkívül televíziós és rádiókampányt folytatnak, közterületeken, lapokban és az online térben is hirdetéseket, tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg.

MMG - Sertéságazat és marketing

 

Úgy vélte, foglalkozni kell az afrikai sertéspestis terjedésével is, a kampány pedig segítheti, hogy a belföldi fogyasztással pótoljuk a külpiaci veszteségeket. “Hiszünk abban, hogy a marketing nemcsak fogyasztásösztönzést jelent, hanem az azt megalalpozó tudás terjesztését, a szakmai tapasztalatok átadását is” - mondta, hozzátéve, hogy a csütörtöki konferencia is ezt a célt szolgálja. A sertéságazat képviselői kiváló termékeikkel jelen lesznek a 79. OMÉK-on is, amelyet az AMC szeptember 26. és 29. között rendez a Hungexpon.

MMG - Merre tovább sertéságazat?

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a magyar sertéságazat egy foglalkoztató, értékelőállító gazdasági ágazat, amely jó minőségű élelmiszert biztosít, emellett a magyar kultúra része.

A teljes mezőgazdasági kibocsátás 8 százaléka a sertéságazathoz kötődik, a sertésállomány 2,8 millióra tehető.

Az európai sertésállomány 150 milliós, így látni kell, hogy nem mi diktáljuk a feltételeket és a szabályokat, “de azt keressük, hogy hogyan lehetünk eredményesek ebben a nehéz versenyben”. 

A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de a szakma és a kormány szoros együttműködése révén sikerült minimalizálni a veszteségeket. Külkereskedelmi szempontból 2018-ban 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak, az afrikai sertéspestis miatt volumenben a piacok egyharmadát, értékben 41 százalékát veszíttetük el. “Komoly eredmény, hogy egyáltalán talpon vagyunk” - vélekedett Feldman Zsolt.

Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívást az utóbbi években az árak volatilitása jelentette, de pozitívum, hogy Magyarországon nő a vásárlóerő, évente durván 10 százalékkal nő a reálkereset, a belföldi értékesítés növekedése is majdnem elérte a 10 százalékot, így érdemes a magyar fogyasztókra alapozni, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy a magyar sertéshúst keresse a piacon. 

Bognár Lajos, az AM élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos előadásában az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a betegség Grúziában jelent meg először, de nagyon gyorsan jutott el a balti államokba, illetve

Lengyelországban: Varsó környékén gyorsan terjed, vaddisznóban és házi sertésben is regisztráltak betegséget. Magyarország számára a romániai helyzet jelenti a legnagyobb kockázatot,

hiszen nincs olyan területe Romániának, ami ne állna korlátozás alatt. Adott esetben egy határ menti járványkitörés Magyarországon is megfigyelési zóna kijelölését tenné szükségessé. A másik legnagyobb kockázat, hogy a Romániában fertőzött állatból készült élelmiszerek bejutnak Magyarországra.

A helyettes államtitkár hangoztatta: a magyar védekezés sikeres volt a sertéspestis ellen, ellenőrizni tudtuk a vaddisznóállományt, és meg tudtuk védeni a házisertés állományt. Regionális megállapodások megkötésével a jövőben is van esélyünk a szigorú intézkedések betartásával kedvezményeket elérni, de azt is látni kell, hogy a járvány nem kiszámítható, figyelemmel kell kísérni a fejleményeket. 

A konferencián előadást tartott Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet (VHT) titkára, aki elmondta:

Magyarország európai uniós csatlakozása negatívan érintette a sertéságazatot.

A csatlakozáskor nettó exportőrök voltunk, és 4 millió sertést tartottunk, majd az egységes piacon olyan feltételeknek kellett megfelelnie a gazdáknak és a feldolgozóknak, amelyek igen költséges, sokszor jelentős hiteleket igénylő beruházásokat követeltek meg. Ezek csak az életben maradáshoz voltak elegendőek, a hatékonyságot nem növelték, ráadásul a közgazdasági környezet is rontotta a versenyképességünket. Később nagy segítséget jelentett az áfacsökkentés elindítása, valamint a kormány által biztosított állatjóléti és kocatámogatások. 

Jelenleg problémát okoz számukra, hogy az időjárás változékonysága miatt emelkedtek a takarmányozási költségek, de a munkaerő is drágult, és ezeket nem tudják érvényesíteni az árakban. Menczel Lászlóné szerint a versenyképesebb termelés érdekében összefogásra van szükség elsősorban a termelők és a feldolgozók között, és ehhez a szakmai szervezetek, így a VHT is hozzájárulnak. 

Hollósy Tibor, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökhelyettese elmondta: a sertéspestis nagy hatással volt a globális piacra, Kína - mint a legnagyobb exportőr és termelő - kiesése miatt.

Az EU-ban 260 millió a sertésvágás-szám, Magyarország ennek 2 százalékát adja, amivel 12. helyen áll a tagállamok között.

A sertésexportból származó bevétel 2018-ban 8,6 százalékkal csökkent, amit a belföldi értékesítés növekedése mennyiségben tudott kompenzálni, de értékben nem. Tavaly áprilisban a sertéspestis miatt kiszorultunk a kínai piacról, ez akkor sertésenként 10 euró veszteséget jelentett, ma pedig 16 euróra nőtt. Ez a kiesés a vágásszámra vetítve 600 ezer sertést, és 3 milliárd forintos árbevétel-kiesést jelent. 

A fejlesztési irányokról elmondta: az eredményességhez jó minőségű vágó alapanyagra, korszerű technológiára van szükség, és a fogyasztók egyre jobban figyelnek az állatjóléti követlemények teljesítésére. Németországban például már sok áruházlánc megköveteli az állatjóléti szint jelölését, és ez várhatóan Magyarországon is megjelenik. A jövő az allergén- és antibiotikum-mentes termékeké - hangsúlyozta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Ultrahangos riasztó és a jog

Egy alföldi gazda állattartó telepet működtet. A telepével szomszédos ingatlan tulajdonosa, védendő saját ingatlanát, értékeit, ultrahangos állatriasztókat helyezett üzembe. Ezek a riasztók kétségkívül eredményesen működtek, mert távol tartották a kártevőket a szomszéd ingatlanától. Azonban a riasztók hatósugara túlterjedt a szomszéd ingatlanán.

A sertéshús várható világpiaci alakulása

Az elkövetkező évtizedben a sertéságazat helyzete nagymértékben függ majd az ázsiai kereslettől és az ASP alakulásától az Európai Bizottság november végi jelentése szerint.