Back to top

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fogyasztásélénkítő kampányaik közül kiemelkedik a március közepén indult, tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányuk, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Ennek keretében 75 alkalommal, 25 élelmiszerüzletben tartanak kóstoltatásokat, és emellett rendezvényekre is kilátogatnak Budapesten és 14 vidéki településen,

amelyekkel 500-600 ezer embert érnek el. Ezenkívül televíziós és rádiókampányt folytatnak, közterületeken, lapokban és az online térben is hirdetéseket, tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg.

MMG - Sertéságazat és marketing

 

Úgy vélte, foglalkozni kell az afrikai sertéspestis terjedésével is, a kampány pedig segítheti, hogy a belföldi fogyasztással pótoljuk a külpiaci veszteségeket. “Hiszünk abban, hogy a marketing nemcsak fogyasztásösztönzést jelent, hanem az azt megalalpozó tudás terjesztését, a szakmai tapasztalatok átadását is” - mondta, hozzátéve, hogy a csütörtöki konferencia is ezt a célt szolgálja. A sertéságazat képviselői kiváló termékeikkel jelen lesznek a 79. OMÉK-on is, amelyet az AMC szeptember 26. és 29. között rendez a Hungexpon.

MMG - Merre tovább sertéságazat?

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a magyar sertéságazat egy foglalkoztató, értékelőállító gazdasági ágazat, amely jó minőségű élelmiszert biztosít, emellett a magyar kultúra része.

A teljes mezőgazdasági kibocsátás 8 százaléka a sertéságazathoz kötődik, a sertésállomány 2,8 millióra tehető.

Az európai sertésállomány 150 milliós, így látni kell, hogy nem mi diktáljuk a feltételeket és a szabályokat, “de azt keressük, hogy hogyan lehetünk eredményesek ebben a nehéz versenyben”. 

A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de a szakma és a kormány szoros együttműködése révén sikerült minimalizálni a veszteségeket. Külkereskedelmi szempontból 2018-ban 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak, az afrikai sertéspestis miatt volumenben a piacok egyharmadát, értékben 41 százalékát veszíttetük el. “Komoly eredmény, hogy egyáltalán talpon vagyunk” - vélekedett Feldman Zsolt.

Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívást az utóbbi években az árak volatilitása jelentette, de pozitívum, hogy Magyarországon nő a vásárlóerő, évente durván 10 százalékkal nő a reálkereset, a belföldi értékesítés növekedése is majdnem elérte a 10 százalékot, így érdemes a magyar fogyasztókra alapozni, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy a magyar sertéshúst keresse a piacon. 

Bognár Lajos, az AM élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos előadásában az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a betegség Grúziában jelent meg először, de nagyon gyorsan jutott el a balti államokba, illetve

Lengyelországban: Varsó környékén gyorsan terjed, vaddisznóban és házi sertésben is regisztráltak betegséget. Magyarország számára a romániai helyzet jelenti a legnagyobb kockázatot,

hiszen nincs olyan területe Romániának, ami ne állna korlátozás alatt. Adott esetben egy határ menti járványkitörés Magyarországon is megfigyelési zóna kijelölését tenné szükségessé. A másik legnagyobb kockázat, hogy a Romániában fertőzött állatból készült élelmiszerek bejutnak Magyarországra.

A helyettes államtitkár hangoztatta: a magyar védekezés sikeres volt a sertéspestis ellen, ellenőrizni tudtuk a vaddisznóállományt, és meg tudtuk védeni a házisertés állományt. Regionális megállapodások megkötésével a jövőben is van esélyünk a szigorú intézkedések betartásával kedvezményeket elérni, de azt is látni kell, hogy a járvány nem kiszámítható, figyelemmel kell kísérni a fejleményeket. 

A konferencián előadást tartott Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet (VHT) titkára, aki elmondta:

Magyarország európai uniós csatlakozása negatívan érintette a sertéságazatot.

A csatlakozáskor nettó exportőrök voltunk, és 4 millió sertést tartottunk, majd az egységes piacon olyan feltételeknek kellett megfelelnie a gazdáknak és a feldolgozóknak, amelyek igen költséges, sokszor jelentős hiteleket igénylő beruházásokat követeltek meg. Ezek csak az életben maradáshoz voltak elegendőek, a hatékonyságot nem növelték, ráadásul a közgazdasági környezet is rontotta a versenyképességünket. Később nagy segítséget jelentett az áfacsökkentés elindítása, valamint a kormány által biztosított állatjóléti és kocatámogatások. 

Jelenleg problémát okoz számukra, hogy az időjárás változékonysága miatt emelkedtek a takarmányozási költségek, de a munkaerő is drágult, és ezeket nem tudják érvényesíteni az árakban. Menczel Lászlóné szerint a versenyképesebb termelés érdekében összefogásra van szükség elsősorban a termelők és a feldolgozók között, és ehhez a szakmai szervezetek, így a VHT is hozzájárulnak. 

Hollósy Tibor, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökhelyettese elmondta: a sertéspestis nagy hatással volt a globális piacra, Kína - mint a legnagyobb exportőr és termelő - kiesése miatt.

Az EU-ban 260 millió a sertésvágás-szám, Magyarország ennek 2 százalékát adja, amivel 12. helyen áll a tagállamok között.

A sertésexportból származó bevétel 2018-ban 8,6 százalékkal csökkent, amit a belföldi értékesítés növekedése mennyiségben tudott kompenzálni, de értékben nem. Tavaly áprilisban a sertéspestis miatt kiszorultunk a kínai piacról, ez akkor sertésenként 10 euró veszteséget jelentett, ma pedig 16 euróra nőtt. Ez a kiesés a vágásszámra vetítve 600 ezer sertést, és 3 milliárd forintos árbevétel-kiesést jelent. 

A fejlesztési irányokról elmondta: az eredményességhez jó minőségű vágó alapanyagra, korszerű technológiára van szükség, és a fogyasztók egyre jobban figyelnek az állatjóléti követlemények teljesítésére. Németországban például már sok áruházlánc megköveteli az állatjóléti szint jelölését, és ez várhatóan Magyarországon is megjelenik. A jövő az allergén- és antibiotikum-mentes termékeké - hangsúlyozta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrika válhat a méztermelés fellegvárává

Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltöttem Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbenjek, hogy abszolút félretájékozott vagyok erről a százmillió lakosú országról, ami tízszer akkora területű, mint Magyarország.

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

A magyar sertéshús thaiföldi exportjáról tárgyaltak Budapesten

A magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről és a sertéspestis elleni sikeres magyar intézkedésekről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a képviselői - közölte a KKM csütörtökön az MTI-vel.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

A kapcsolatok felelevenítését szorgalmazza Magyarország és India

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese hivatalában fogadta Kumar Tuhint, India magyarországi nagykövetét. A felek a két ország közötti kapcsolatok élénkítéséről tárgyaltak.

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Ötödével nőtt az élőmarhaexport

Júniusban a KSH tájékoztatása szerint – 2018 VI. hónap áraihoz viszonyítva – a vágósertés kilónkénti ára 94, a vágójuhoké 36, a vágómarháé 15, a vágóbaromfié 7, a nyerstejé pedig 6 forinttal drágult, a tojás ára stagnált. A gabona 6,5 százalékkal került többe.