Back to top

A hazai föld miatt világhírűek őzbakjaink

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Az őzbakvadászat április 15-től kezdődik és szeptember 30-ig tart. Ebben az időszakban van lehetősége a vadászoknak a kívánt nagyságú és formájú agancsot viselő egyedek elejtésére, vagy a gyengébb képességű bakok válogató vadászatára.

Agancsminőség
A bakgida születés után másfél hónappal kezdi el növeszteni gidaagancsát, amit aztán januárban lehullajt. Ezután az egy éves bakok következő agancsfelrakásából kifejlődhet nyársas, villás vagy ritkán hatos (ágszámok) agancsforma.
Az agancs külalakja mellett már az első évben nagy különbség lehet az agancstömeget illetően.
Fiatal bakok agancsában az erő felül van, míg a középkorúak esetében az elágazásoknál, valamint a szár koszorú felé eső részének vastagsága a szembetűnő, az agancs ágai hosszúak, hegyesek. Az öreg egyedek agancsának ágai rövidek, ilyenkor az erő alul van, ezt visszarakásnak hívja a vadásznyelv.
Az agancsfejlődést számos tényező is meghatározza. Egyfelől az állat genetikai adottságai, hogy milyen géneket hordoz az adott egyed, illetve nagy jelentőséggel bírnak a környezeti tényezők is. Alapvetően semmit sem tudunk az őz esetében a gének és a környezet közötti kölcsönhatásokról, ezért az őzállományok genetikai befolyásolására vonatkozó elméletek inkább spekulációnak, mint megalapozott elméleteknek mondhatók.

Vadgazdálkodás vonatkozásában a táplálékellátottság, a talajadottságok és a vadállomány mennyisége, valamint minősége közötti kapcsolat az élőhelyen keresztül közvetve ható tényezőnek minősülnek.

A talajtermékenységi vizsgálatok eredményei alapján, a talaj típusa hatással van az őzagancs tömegére, ez alapján megkülönböztetünk pozitív és negatív főtípust.

A réti talajokon, a csernozjomon és a szikes földeken táplálkozó őzbakok agancstömege arányosan masszívabb, nehezebb, mint a barna erdőtalajokon, váztalajokon vagy kőzethatású talajokon élőké. Ezek a talajok kisebb agancstömeget eredményeznek, de az adott terület őzsűrűsége és hasznosítási aránya is további ráhatással van a grammokra, ahogyan hazai vizsgálatok alapján tud­juk, hogy a természetes vizek jódtartalma is.

A talajtermékenység és -típus mellett a felszínborítás is meghatározó. A negatív hatású talajok jelentős részében az erdősültség a meghatározó, míg a pozitív hatású talajok esetében a felszínborításra a mezőgazdasági biodiverzitás a jellemző.

agancsminőség

Az agancs tömegére kedvezőtlen hatású talajtípusok nem mondhatóak az őz tipikus élőhelyének, inkább a tűréshatáron lévő területeknek nevezhetők. A barna erdőtalaj esetében az erdőborítás dominál, ami nem kifejezetten kedvez a ligeterdei körülményeket preferáló őznek, miképpen a hegyvidéken lévő kőzethatású talajok sem.

Az őz azonban nem csak a bakok vadászata miatt fontos. A trófeás vadból származó bevételek mellet az őz húsa is nagyra becsült a vadgazdálkodásban.

Az elmúlt évtizedekben a lőtt őz iránti kereslet folyamatos volt, és a felvásárlási árak sokkal kevésbé ingadoztak, mint a szarvas vagy a vaddisznó esetében.

Sokan becsülik alá az őzek lőtt vadként való értékesítéséből származó bevételt, pedig a jövőben számos vadgazdálkodó számára ez lehet az egyik olyan bevételi forrás, ami a megfogyatkozott apróvad vagy a vaddisznó bevételét helyettesíti.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színfolt volt a vadászati kiállítás

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napokon idén is helyet kapott a vadászat Hódmezővásárhelyen. A vadászati konferencia mellet vadászati kiállítással is készültek a rendezők, amit egy nagyobb sátorban látogathattak meg az érdeklődők. A kiállítás minden évben részét képezi az eseménynek, viszont mindig valami újdonsággal kecsegtet, s ez idén sem volt másként.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Keszthelyen az 1971-es Vadászati Kiállítás anyagai

„Az 1971-es Világkiállítás óta sok minden megváltozott a világban, de állandó maradt az a szándék, hogy a kiállítás ne csak egy szűk szakmai rétegnek, hanem az egész társadalomnak szóljon. Hogy ismét nemzeti üggyé váljon a természettel kapcsolatos foglalkozás, történjen ez képzett vadgazda szakemberként vagy az erdőt járó túrázóként” - mondta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár.

A vadkárról szóló jogalkotás a vadászat történelmében

A kár, mint fogalom, egy emberközpontú meghatározás, mindenkori érdekek függvénye. Faj-semleges nézőpontból a kár tulajdonképpen nem is értelmezhető, hiszen a kárnak mindig szüksége van tulajdonosra, aki a saját szempontjait előtérbe helyezve fogalmazza meg, hogy számára mi is a kár.

Korongvadász Európa-bajnokság a Vértesben

Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár köszöntötte az 52. Korongvadász Európa Bajnokság résztvevőit Gánton. Idén 40 nemzet közel 600 versenyzője méreti meg magát ezen a rangos eseményen.

Nehézsúlyban kezdjük az Állattenyésztési Napokat

Csütörtökön indul a 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. A kiállítást kiállítást Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese nyitja meg, utána indul a szarvasmarhák és lovak bírálata. Este juh ágazati konferencia lesz. Mi végig itt leszünk és tudósítunk az eseményekről, kövesse a magyarmezogazdasag.hu-t.

Mit ír a törvény a vadkárról

A vadkárprobléma a károk mértékén túl, azért sem egyszerű kérdés, mert a felek viszonya sokszor megromlott és alapjaiban ellenséges. Ezért az érintettek egy kisebb része nem a megegyezést, hanem a pereskedést választja.

Az őzbakok üzekedése és territoriális viselkedése

Nagyvadfajaink közül az őzbakokra jellemző a területfoglalás (territorialitás). Az őzbakok tavasszal, március-áprilisban foglalják el területüket és szigorúan védelmezik azt, ami nem nagyobb annál, mint amit őrizni képes és figyelemmel tud tartani a territóriumba behatoló vetélytársak ellen. A territórium a sikeres szaporodást szolgálja és az üzekedést követően megszűnik a terület védelme.

A legjobban lövő erdészek

A Magyar Erdőgazdálkodásban Dolgozók Vadász Többtusa Lőbajnoksága közel húsz éves múltra tekint vissza. Az EGERERDŐ Zrt. először idén vett részt az országos verseny szervezésében, melynek a Füzesabonyi Városi Lövészklub lőtere adott otthont.

Extrém méretű teknősök

A Föld legnagyobbra növő szárazföldi teknősei a galápagosi és az aldabrai óriásteknősök. Az aldabrai teknősök nemcsak hatalmasra – átlagosan 150-250 kg-osra – nőnek, de valószínűleg a leghosszabb élettartamú szárazföldi állatok is. A híres Adwaita nevű példány bizonyítottan minimum 255 évet élt meg.