Back to top

A hazai föld miatt világhírűek őzbakjaink

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Az őzbakvadászat április 15-től kezdődik és szeptember 30-ig tart. Ebben az időszakban van lehetősége a vadászoknak a kívánt nagyságú és formájú agancsot viselő egyedek elejtésére, vagy a gyengébb képességű bakok válogató vadászatára.

Agancsminőség
A bakgida születés után másfél hónappal kezdi el növeszteni gidaagancsát, amit aztán januárban lehullajt. Ezután az egy éves bakok következő agancsfelrakásából kifejlődhet nyársas, villás vagy ritkán hatos (ágszámok) agancsforma.
Az agancs külalakja mellett már az első évben nagy különbség lehet az agancstömeget illetően.
Fiatal bakok agancsában az erő felül van, míg a középkorúak esetében az elágazásoknál, valamint a szár koszorú felé eső részének vastagsága a szembetűnő, az agancs ágai hosszúak, hegyesek. Az öreg egyedek agancsának ágai rövidek, ilyenkor az erő alul van, ezt visszarakásnak hívja a vadásznyelv.
Az agancsfejlődést számos tényező is meghatározza. Egyfelől az állat genetikai adottságai, hogy milyen géneket hordoz az adott egyed, illetve nagy jelentőséggel bírnak a környezeti tényezők is. Alapvetően semmit sem tudunk az őz esetében a gének és a környezet közötti kölcsönhatásokról, ezért az őzállományok genetikai befolyásolására vonatkozó elméletek inkább spekulációnak, mint megalapozott elméleteknek mondhatók.

Vadgazdálkodás vonatkozásában a táplálékellátottság, a talajadottságok és a vadállomány mennyisége, valamint minősége közötti kapcsolat az élőhelyen keresztül közvetve ható tényezőnek minősülnek.

A talajtermékenységi vizsgálatok eredményei alapján, a talaj típusa hatással van az őzagancs tömegére, ez alapján megkülönböztetünk pozitív és negatív főtípust.

A réti talajokon, a csernozjomon és a szikes földeken táplálkozó őzbakok agancstömege arányosan masszívabb, nehezebb, mint a barna erdőtalajokon, váztalajokon vagy kőzethatású talajokon élőké. Ezek a talajok kisebb agancstömeget eredményeznek, de az adott terület őzsűrűsége és hasznosítási aránya is további ráhatással van a grammokra, ahogyan hazai vizsgálatok alapján tud­juk, hogy a természetes vizek jódtartalma is.

A talajtermékenység és -típus mellett a felszínborítás is meghatározó. A negatív hatású talajok jelentős részében az erdősültség a meghatározó, míg a pozitív hatású talajok esetében a felszínborításra a mezőgazdasági biodiverzitás a jellemző.

agancsminőség

Az agancs tömegére kedvezőtlen hatású talajtípusok nem mondhatóak az őz tipikus élőhelyének, inkább a tűréshatáron lévő területeknek nevezhetők. A barna erdőtalaj esetében az erdőborítás dominál, ami nem kifejezetten kedvez a ligeterdei körülményeket preferáló őznek, miképpen a hegyvidéken lévő kőzethatású talajok sem.

Az őz azonban nem csak a bakok vadászata miatt fontos. A trófeás vadból származó bevételek mellet az őz húsa is nagyra becsült a vadgazdálkodásban.

Az elmúlt évtizedekben a lőtt őz iránti kereslet folyamatos volt, és a felvásárlási árak sokkal kevésbé ingadoztak, mint a szarvas vagy a vaddisznó esetében.

Sokan becsülik alá az őzek lőtt vadként való értékesítéséből származó bevételt, pedig a jövőben számos vadgazdálkodó számára ez lehet az egyik olyan bevételi forrás, ami a megfogyatkozott apróvad vagy a vaddisznó bevételét helyettesíti.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint.

Színes verebek a láthatáron!

A Magyarországon honos verébfajok mindegyike védett, így ezek tartása jelenleg hazánkban magánszemélyeknek nem engedélyezett. Viszont elsősorban külföldön beszerezhetünk olyan verébfajokat (pl. barna hátú aranyverebet), melyek tartása, tenyésztése alapvetően megegyezik a hazai fajokéval.

Eb a vadász kutya nélkül III.

A vadászkutyák nélkülözhetetlenek a vadászatok során, legyen szó apró- vagy nagyvad vadászatról. Sokoldalúságuk megmutatkozik az apróvadvadászatok alatt, kotorékozás közben, utánkeresés során, vagy éppen hajtóvadászatokkor. Szőrös vadásztársaink nélkül nem lehetnének olyan eredményesek vadászataink, mint amilyenek, és szegényebbek lennénk jó néhány vaddal

Cicáink okozzák a vadmacska vesztét

Macskáink dorombolása ölünkben, lábunkhoz való dörgölőzésük házi kedvenceink alaptermészetére vall. Ezek a szőrpamacsok makacsságuk ellenére is az egyik legszeretetreméltóbb társunk, ám a macskák teljes egészében soha nem hódolnak be az embernek. A legnagyobb probléma a vadmacska genetikai „elmocsarasodása". A pacsmagolás idején jobb híján elvadult házi macskákkal párzanak, aminek eredménye a hibridizáció.

A vad- és mezőgazdálkodók érdekében

2017. április 20-án az Országos Magyar Vadászkamara megteremtette a vadászjegyek és a vadászati engedélyek által befolyó összegből az Országos Vadgazdálkodási Alapot. Létrehozása és a pályázati úton megszerezhető meghatározott összeg az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Vadgazdálkodási Alap működési szabályait, céljait Az OMVK elnöksége határozza meg.

Világhírű, minőségi, mégsem esszük

A vad a természet része, megújítható természeti forrás, amelynek bölcs hasznosítása minden ágazat egyforma érdeke. A hazai vadhús nem csak kiváló minőségű alapanyag, de emellett kifejezetten egészséges is. Mégis, attól függetlenül, hogy a magyar vadászkultúra régmúltban gyökeredző hagyományokkal rendelkezik, az ország vadhúsfogyasztása európai viszonylathoz képest meglehetősen alacsony.

Eb a vadász kutya nélkül II.

A vadászkutyafajtákat több csoportra lehet tagolni. A különböző típusú vadászatokra más és más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A fajták a vadászaton belül eltérő feladatokra használhatók, és a bennük lévő ösztön felcsiszolásával hozható ki belőlük a legtöbb.

Egyre több japán daru Európában

A daru a magyar nép egyik legkedvesebb madara volt sokáig, s úgy tűnik, visszanyeri régi pozícióját, hiszen ezrek és ezrek zarándokolnak el évente a Hortobágyra, hogy a daruvonulást lássák. Sokunk szívét megmelengette a hír, hogy hosszú évtizedek után újra fészkelnek nálunk is ezek a kecses tollasok.

Eb a vadász kutya nélkül I.

A kutya már ősidők óta az ember hű társa. Ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolataiban, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Szőrös barátainkat elkezdtük tenyészteni, majd keresztezni a különböző fajtákat, de ez sokszor megütötte a túltenyésztés mércéjét. Mára változatos fajták különböző kihegyezett képességekkel alkalmazhatók különféle feladatokra.

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.