Back to top

Szőlőt termesztenének a Marson

Georgia nagyon büszke ősi borkészítési hagyományaira, és a georgiaiak meg vannak róla győződve, hogy ők voltak az első nemzet, akik bort készítettek. Most pedig elsőként szeretnének szőlőt termeszteni a Marson is.

Georgia a Nagy-Kaukázus és a Fekete-tenger között fekszik, enyhe klímája pedig éppen megfelelő a szőlőültetvényeknek. Így alakulhatott ki a ma is virágzó borturizmusa.

Nikoloz Doborjginidze egy olyan projektet alapított meg többedmagával, melynek célja olyan szőlőfajták nemesítése, amik a Marson is megélnek.

"A georgiaiak voltak az Föld első borászai, miért ne lehetnének úttörők a következő bolygón is?"

- mondta az AFP hírügynökségnek.

Miután a NASA felhívást tett közzé, miszerint ötleteket keres a "fenntartható emberi jelenléthez" a vörös bolygón, egy csapat georgiai kutató és vállalkozó összefogott, hogy az ország borászatát bolygóközi szintre emeljék. A projektet IX Milleniumnak keresztelték el - ami utal Georgiai hosszú borkészítői történelmére. Archeológiai kutatások alapján ugyanis úgy vélik, hogy az országban már 8000 évvel ezelőtt készítettek bort - régebben, mint bárhol máshol.

A IX Millenium projektet egy konzorcium vezeti, melynek tagjai a Georgiai Űrkutató Ügynökség, a tbiliszi Gazdasági és Technológiai Egyetem, a Nemzeti Múzeum és a Space Farms nevű cég.

Ugyan elsőre sci-finek tűnhet, hogy az emberek majd borozgatnak a Naprendszer negyedik bolygóján, azonban a lehetőség egyre inkább valóságosnak tűnik. A NASA reményei szerint 25 éven belül elindíthatja a Mars missziót, miközben a milliárdos Elon Musk SpaceX cége azt a célt tűzte ki, hogy 10 évet ráver az USA űrügynökségére.

Úttörő eredmények

Az egyik projekten dolgozó tudós, Marika Tarasashvili asztrobiológus, olyan baktériumok kitenyésztésén dolgozik, melyek a marsi talajt termővé változtatnák. A kutatók már áttörést is elértek a kísérletekkel, árulta el a tudós.

Georgia különböző régióiból gyűjtöttek baktériumokat olyan extrém körülmények között élő ökoszisztémákból, mint a forró kénforrások. Ezekből pedig olyan törzseket szaporítottak, melyek képesek a marsi körülmények között is életben maradni.

A feltevés az, hogy a baktérium az élettelen marsi földből termékeny talajt hoz létre, amin a jövő telepesei már képesek lesznek növényt termeszteni, mondta a kutató.

Tarasashvili és kollégái emellett Georgia 525 bennszülött szőlőfajtájának héját is vizsgálja.

Azt próbálják megállapítani melyek a leginkább ellenállók az ultraibolya sugárzással szemben, hiszen a marsi felszínen igen magas a sugárzás.

A Rkatsiteli szőlőfajta
A Rkatsiteli szőlőfajta
Fotó: Maxwell Elliott
Az előzetes eredmények alapján ígéretesnek bizonyultak a halvány-héjú Rkatsiteli szőlők, melyek a legjobban ellenállnak az ultraibolya-sugárzásnak - ez egy népszerű fajta, melyből friss, zöldalma-zamatú fehérbor készül.

"A távoli jövőben a marsi kolóniák képesek lesznek közvetlenül a marsi talajban növényeket termeszteni" - mondta Tusia Garibashvili, a Space Farms cég alapítója.

"Először azonban olyan marsi üvegház-modelleket kell létrehoznunk, melyek fenntarthatóak és teljesen kontrollálni tudjuk őket."

A cége jelenleg egy függőleges farm laboratóriumot épít, ami szerintük az "ideális technológiai a jövő marsi mezőgazdasághoz".

A növények egy speciális helyen, egy trendi tbiliszi hotelben fognak növekedni, függőlegesen kiterített rétegekben, amelyeknél gondosan felügyelik a hőmérsékletet, megvilágítást és a páratartalmat.

A következő lépés a legjobb georgiai borfajta tesztelése. Ehhez egy laboratóriumban fognak marsi körülményeket szimulálni, melyet a Gazdasági és Technológiai Egyetemen építenek.

"A növények nulla fok alatti hőmérsékletnek lesznek kitéve, nagy mértékű sugárzással és széndioxid-szinttel, valamint magashegységi nyomással súlyosbítva"

- mondta el az egyetem dékánja, Nino Enukidze.

"A marsi álmokat félretéve, a kísérleteink az emberiség számára is fontos információkat adnak a környezeti kihívások kezeléséhez." mondta Enukidze.

"Képesek leszünk megtalálni és termeszteni azokat az élelmiszertermő növényfajtákat, melyek ellenállnak a klímaváltozással fellépő kihívásoknak."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Válságossá válhat a helyzet Afrikában - korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Zivataros nyári idő

A múlt heti száraz, forró időjárásnak vasárnap a nap második felében heves zivatarok, néhol felhőszakadások, károkat is okozó jégesők vetettek véget. A folytatásban is többfelé öntözik záporok a talajt, és a héten a kánikula sem tér vissza. A már repedezésnek indult talajfelszínnek igen nagy szüksége volt a csapadékra, ahogy növényeinknek is a forróság enyhülésére.

Nyugdíjba vonul a borkritikus

A világ legbefolyásosabb borkritikusa, az amerikai Robert Parker hivatalosan is bejelentette, hogy búcsút int 41 éve alapított szaklapjának, a The Wine Advocate-nek, és nyugdíjba vonul.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

Nehéz harc elé néz az agrárium

Agrártechnológiai eljárásokat kell elsajátítania a gazdáknak, hogy megőrizhető legyen a földben lévő víz és biztonságosabbá váljon a termelés – közölte az InfoRádiónak nyilatkozva az agrárminiszter.

Kurta kalászok évadja

A Debreceni Egyetemen május 28-án tartották az idei búza fajtabemutatót. A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon Pepó Péter professzor szervezte meg a huszonhatodik szakmai tanácskozást. A helyszíni szemle a kedvezőtlen időjárás miatt idén elmaradt.

Nevezzük el együtt a Lovassy lócsaládot!

Egyedi játékkal hívta fel a borkedvelők figyelmét a vadonatúj Lovassy LIFE borcsalád: a címkéken szereplő 8 különböző színű ló elnevezéséhez várják a szavazatokat, hogy a jövőben dedikáltan, játékos formában lehessen a borokról kommunikálni.

Öntözés hiányában jelentős terméskiesést okozhat a klímaváltozás

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.