Back to top

Szőlőt termesztenének a Marson

Georgia nagyon büszke ősi borkészítési hagyományaira, és a georgiaiak meg vannak róla győződve, hogy ők voltak az első nemzet, akik bort készítettek. Most pedig elsőként szeretnének szőlőt termeszteni a Marson is.

Georgia a Nagy-Kaukázus és a Fekete-tenger között fekszik, enyhe klímája pedig éppen megfelelő a szőlőültetvényeknek. Így alakulhatott ki a ma is virágzó borturizmusa.

Nikoloz Doborjginidze egy olyan projektet alapított meg többedmagával, melynek célja olyan szőlőfajták nemesítése, amik a Marson is megélnek.

"A georgiaiak voltak az Föld első borászai, miért ne lehetnének úttörők a következő bolygón is?"

- mondta az AFP hírügynökségnek.

Miután a NASA felhívást tett közzé, miszerint ötleteket keres a "fenntartható emberi jelenléthez" a vörös bolygón, egy csapat georgiai kutató és vállalkozó összefogott, hogy az ország borászatát bolygóközi szintre emeljék. A projektet IX Milleniumnak keresztelték el - ami utal Georgiai hosszú borkészítői történelmére. Archeológiai kutatások alapján ugyanis úgy vélik, hogy az országban már 8000 évvel ezelőtt készítettek bort - régebben, mint bárhol máshol.

A IX Millenium projektet egy konzorcium vezeti, melynek tagjai a Georgiai Űrkutató Ügynökség, a tbiliszi Gazdasági és Technológiai Egyetem, a Nemzeti Múzeum és a Space Farms nevű cég.

Ugyan elsőre sci-finek tűnhet, hogy az emberek majd borozgatnak a Naprendszer negyedik bolygóján, azonban a lehetőség egyre inkább valóságosnak tűnik. A NASA reményei szerint 25 éven belül elindíthatja a Mars missziót, miközben a milliárdos Elon Musk SpaceX cége azt a célt tűzte ki, hogy 10 évet ráver az USA űrügynökségére.

Úttörő eredmények

Az egyik projekten dolgozó tudós, Marika Tarasashvili asztrobiológus, olyan baktériumok kitenyésztésén dolgozik, melyek a marsi talajt termővé változtatnák. A kutatók már áttörést is elértek a kísérletekkel, árulta el a tudós.

Georgia különböző régióiból gyűjtöttek baktériumokat olyan extrém körülmények között élő ökoszisztémákból, mint a forró kénforrások. Ezekből pedig olyan törzseket szaporítottak, melyek képesek a marsi körülmények között is életben maradni.

A feltevés az, hogy a baktérium az élettelen marsi földből termékeny talajt hoz létre, amin a jövő telepesei már képesek lesznek növényt termeszteni, mondta a kutató.

Tarasashvili és kollégái emellett Georgia 525 bennszülött szőlőfajtájának héját is vizsgálja.

Azt próbálják megállapítani melyek a leginkább ellenállók az ultraibolya sugárzással szemben, hiszen a marsi felszínen igen magas a sugárzás.

A Rkatsiteli szőlőfajta
A Rkatsiteli szőlőfajta
Fotó: Maxwell Elliott
Az előzetes eredmények alapján ígéretesnek bizonyultak a halvány-héjú Rkatsiteli szőlők, melyek a legjobban ellenállnak az ultraibolya-sugárzásnak - ez egy népszerű fajta, melyből friss, zöldalma-zamatú fehérbor készül.

"A távoli jövőben a marsi kolóniák képesek lesznek közvetlenül a marsi talajban növényeket termeszteni" - mondta Tusia Garibashvili, a Space Farms cég alapítója.

"Először azonban olyan marsi üvegház-modelleket kell létrehoznunk, melyek fenntarthatóak és teljesen kontrollálni tudjuk őket."

A cége jelenleg egy függőleges farm laboratóriumot épít, ami szerintük az "ideális technológiai a jövő marsi mezőgazdasághoz".

A növények egy speciális helyen, egy trendi tbiliszi hotelben fognak növekedni, függőlegesen kiterített rétegekben, amelyeknél gondosan felügyelik a hőmérsékletet, megvilágítást és a páratartalmat.

A következő lépés a legjobb georgiai borfajta tesztelése. Ehhez egy laboratóriumban fognak marsi körülményeket szimulálni, melyet a Gazdasági és Technológiai Egyetemen építenek.

"A növények nulla fok alatti hőmérsékletnek lesznek kitéve, nagy mértékű sugárzással és széndioxid-szinttel, valamint magashegységi nyomással súlyosbítva"

- mondta el az egyetem dékánja, Nino Enukidze.

"A marsi álmokat félretéve, a kísérleteink az emberiség számára is fontos információkat adnak a környezeti kihívások kezeléséhez." mondta Enukidze.

"Képesek leszünk megtalálni és termeszteni azokat az élelmiszertermő növényfajtákat, melyek ellenállnak a klímaváltozással fellépő kihívásoknak."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Jubileumi borverseny Élesden

Az év egyik legfontosabb borászati eseményének a jubileumi, XX. Erdélyi Szőlőhegyek Borverseny ígérkezett. Idén a Sebes-Körös menti kisváros, Élesd adott otthont a rendezvénynek. Bihar megyében eddig két alkalommal rendeztek Erdélyi Szőlőhegyek-borversenyt: 2003-ban Nagyváradon, illetve 2015-ben Bihardiószegen.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.