Back to top

Szőlőt termesztenének a Marson

Georgia nagyon büszke ősi borkészítési hagyományaira, és a georgiaiak meg vannak róla győződve, hogy ők voltak az első nemzet, akik bort készítettek. Most pedig elsőként szeretnének szőlőt termeszteni a Marson is.

Georgia a Nagy-Kaukázus és a Fekete-tenger között fekszik, enyhe klímája pedig éppen megfelelő a szőlőültetvényeknek. Így alakulhatott ki a ma is virágzó borturizmusa.

Nikoloz Doborjginidze egy olyan projektet alapított meg többedmagával, melynek célja olyan szőlőfajták nemesítése, amik a Marson is megélnek.

"A georgiaiak voltak az Föld első borászai, miért ne lehetnének úttörők a következő bolygón is?"

- mondta az AFP hírügynökségnek.

Miután a NASA felhívást tett közzé, miszerint ötleteket keres a "fenntartható emberi jelenléthez" a vörös bolygón, egy csapat georgiai kutató és vállalkozó összefogott, hogy az ország borászatát bolygóközi szintre emeljék. A projektet IX Milleniumnak keresztelték el - ami utal Georgiai hosszú borkészítői történelmére. Archeológiai kutatások alapján ugyanis úgy vélik, hogy az országban már 8000 évvel ezelőtt készítettek bort - régebben, mint bárhol máshol.

A IX Millenium projektet egy konzorcium vezeti, melynek tagjai a Georgiai Űrkutató Ügynökség, a tbiliszi Gazdasági és Technológiai Egyetem, a Nemzeti Múzeum és a Space Farms nevű cég.

Ugyan elsőre sci-finek tűnhet, hogy az emberek majd borozgatnak a Naprendszer negyedik bolygóján, azonban a lehetőség egyre inkább valóságosnak tűnik. A NASA reményei szerint 25 éven belül elindíthatja a Mars missziót, miközben a milliárdos Elon Musk SpaceX cége azt a célt tűzte ki, hogy 10 évet ráver az USA űrügynökségére.

Úttörő eredmények

Az egyik projekten dolgozó tudós, Marika Tarasashvili asztrobiológus, olyan baktériumok kitenyésztésén dolgozik, melyek a marsi talajt termővé változtatnák. A kutatók már áttörést is elértek a kísérletekkel, árulta el a tudós.

Georgia különböző régióiból gyűjtöttek baktériumokat olyan extrém körülmények között élő ökoszisztémákból, mint a forró kénforrások. Ezekből pedig olyan törzseket szaporítottak, melyek képesek a marsi körülmények között is életben maradni.

A feltevés az, hogy a baktérium az élettelen marsi földből termékeny talajt hoz létre, amin a jövő telepesei már képesek lesznek növényt termeszteni, mondta a kutató.

Tarasashvili és kollégái emellett Georgia 525 bennszülött szőlőfajtájának héját is vizsgálja.

Azt próbálják megállapítani melyek a leginkább ellenállók az ultraibolya sugárzással szemben, hiszen a marsi felszínen igen magas a sugárzás.

A Rkatsiteli szőlőfajta
A Rkatsiteli szőlőfajta
Fotó: Maxwell Elliott
Az előzetes eredmények alapján ígéretesnek bizonyultak a halvány-héjú Rkatsiteli szőlők, melyek a legjobban ellenállnak az ultraibolya-sugárzásnak - ez egy népszerű fajta, melyből friss, zöldalma-zamatú fehérbor készül.

"A távoli jövőben a marsi kolóniák képesek lesznek közvetlenül a marsi talajban növényeket termeszteni" - mondta Tusia Garibashvili, a Space Farms cég alapítója.

"Először azonban olyan marsi üvegház-modelleket kell létrehoznunk, melyek fenntarthatóak és teljesen kontrollálni tudjuk őket."

A cége jelenleg egy függőleges farm laboratóriumot épít, ami szerintük az "ideális technológiai a jövő marsi mezőgazdasághoz".

A növények egy speciális helyen, egy trendi tbiliszi hotelben fognak növekedni, függőlegesen kiterített rétegekben, amelyeknél gondosan felügyelik a hőmérsékletet, megvilágítást és a páratartalmat.

A következő lépés a legjobb georgiai borfajta tesztelése. Ehhez egy laboratóriumban fognak marsi körülményeket szimulálni, melyet a Gazdasági és Technológiai Egyetemen építenek.

"A növények nulla fok alatti hőmérsékletnek lesznek kitéve, nagy mértékű sugárzással és széndioxid-szinttel, valamint magashegységi nyomással súlyosbítva"

- mondta el az egyetem dékánja, Nino Enukidze.

"A marsi álmokat félretéve, a kísérleteink az emberiség számára is fontos információkat adnak a környezeti kihívások kezeléséhez." mondta Enukidze.

"Képesek leszünk megtalálni és termeszteni azokat az élelmiszertermő növényfajtákat, melyek ellenállnak a klímaváltozással fellépő kihívásoknak."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Nyáron indul a bor.hu

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szakmai szervezetekkel együttműködve idén márciusban létrehozta a magyar bor új márkakoncepcióját. Az egységes, „Magyar bor - Személyesen” üzenetrendszert és a nyáron induló bor.hu egységes borászati webportált az MTÜ országos előadássorozat keretében személyesen népszerűsíti a szakma körében, amelynek első állomása Budapesten volt.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Jubileumi borverseny Élesden

Az év egyik legfontosabb borászati eseményének a jubileumi, XX. Erdélyi Szőlőhegyek Borverseny ígérkezett. Idén a Sebes-Körös menti kisváros, Élesd adott otthont a rendezvénynek. Bihar megyében eddig két alkalommal rendeztek Erdélyi Szőlőhegyek-borversenyt: 2003-ban Nagyváradon, illetve 2015-ben Bihardiószegen.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.