0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Szőlőt termesztenének a Marson

Georgia nagyon büszke ősi borkészítési hagyományaira, és a georgiaiak meg vannak róla győződve, hogy ők voltak az első nemzet, akik bort készítettek. Most pedig elsőként szeretnének szőlőt termeszteni a Marson is.

Georgia a Nagy-Kaukázus és a Fekete-tenger között fekszik, enyhe klímája pedig éppen megfelelő a szőlőültetvényeknek. Így alakulhatott ki a ma is virágzó borturizmusa.

Nikoloz Doborjginidze egy olyan projektet alapított meg többedmagával, melynek célja olyan szőlőfajták nemesítése, amik a Marson is megélnek.

„A georgiaiak voltak az Föld első borászai, miért ne lehetnének úttörők a következő bolygón is?”

– mondta az AFP hírügynökségnek.

Miután a NASA felhívást tett közzé, miszerint ötleteket keres a „fenntartható emberi jelenléthez” a vörös bolygón, egy csapat georgiai kutató és vállalkozó összefogott, hogy az ország borászatát bolygóközi szintre emeljék. A projektet IX Milleniumnak keresztelték el – ami utal Georgiai hosszú borkészítői történelmére. Archeológiai kutatások alapján ugyanis úgy vélik, hogy az országban már 8000 évvel ezelőtt készítettek bort – régebben, mint bárhol máshol.

A IX Millenium projektet egy konzorcium vezeti, melynek tagjai a Georgiai Űrkutató Ügynökség, a tbiliszi Gazdasági és Technológiai Egyetem, a Nemzeti Múzeum és a Space Farms nevű cég.

Ugyan elsőre sci-finek tűnhet, hogy az emberek majd borozgatnak a Naprendszer negyedik bolygóján, azonban a lehetőség egyre inkább valóságosnak tűnik. A NASA reményei szerint 25 éven belül elindíthatja a Mars missziót, miközben a milliárdos Elon Musk SpaceX cége azt a célt tűzte ki, hogy 10 évet ráver az USA űrügynökségére.

Úttörő eredmények

Az egyik projekten dolgozó tudós, Marika Tarasashvili asztrobiológus, olyan baktériumok kitenyésztésén dolgozik, melyek a marsi talajt termővé változtatnák. A kutatók már áttörést is elértek a kísérletekkel, árulta el a tudós.

Georgia különböző régióiból gyűjtöttek baktériumokat olyan extrém körülmények között élő ökoszisztémákból, mint a forró kénforrások. Ezekből pedig olyan törzseket szaporítottak, melyek képesek a marsi körülmények között is életben maradni.

A feltevés az, hogy a baktérium az élettelen marsi földből termékeny talajt hoz létre, amin a jövő telepesei már képesek lesznek növényt termeszteni, mondta a kutató.

Tarasashvili és kollégái emellett Georgia 525 bennszülött szőlőfajtájának héját is vizsgálja.

Azt próbálják megállapítani melyek a leginkább ellenállók az ultraibolya sugárzással szemben, hiszen a marsi felszínen igen magas a sugárzás.

Az előzetes eredmények alapján ígéretesnek bizonyultak a halvány-héjú Rkatsiteli szőlők, melyek a legjobban ellenállnak az ultraibolya-sugárzásnak – ez egy népszerű fajta, melyből friss, zöldalma-zamatú fehérbor készül.

„A távoli jövőben a marsi kolóniák képesek lesznek közvetlenül a marsi talajban növényeket termeszteni” – mondta Tusia Garibashvili, a Space Farms cég alapítója.

„Először azonban olyan marsi üvegház-modelleket kell létrehoznunk, melyek fenntarthatóak és teljesen kontrollálni tudjuk őket.”

A cége jelenleg egy függőleges farm laboratóriumot épít, ami szerintük az „ideális technológiai a jövő marsi mezőgazdasághoz”.

A növények egy speciális helyen, egy trendi tbiliszi hotelben fognak növekedni, függőlegesen kiterített rétegekben, amelyeknél gondosan felügyelik a hőmérsékletet, megvilágítást és a páratartalmat.

A következő lépés a legjobb georgiai borfajta tesztelése. Ehhez egy laboratóriumban fognak marsi körülményeket szimulálni, melyet a Gazdasági és Technológiai Egyetemen építenek.

„A növények nulla fok alatti hőmérsékletnek lesznek kitéve, nagy mértékű sugárzással és széndioxid-szinttel, valamint magashegységi nyomással súlyosbítva”

– mondta el az egyetem dékánja, Nino Enukidze.

„A marsi álmokat félretéve, a kísérleteink az emberiség számára is fontos információkat adnak a környezeti kihívások kezeléséhez.” mondta Enukidze.

„Képesek leszünk megtalálni és termeszteni azokat az élelmiszertermő növényfajtákat, melyek ellenállnak a klímaváltozással fellépő kihívásoknak.”

Forrás: phys.org