Back to top

21. századi palántanevelőt avatott az agrárminiszter

Legújabb beruházásának köszönhetően több mint 7 hektárra bővült az Árpád-Agrár Zrt. palántanevelő felülete. A 2,2 hektáros szegvári telep ünnepélyes avatóján Nagy István agrárminiszter az innováció és az integráció szempontjából is példaértékűnek nevezte a vállalatot.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István méltatta hazánk egyik legnagyobb zöldséghajtató vállalkozásának eredményeit, hiszen ott már alkalmazzák a manapság sokat emlegetett automatizáció, robotizáció, precíziós gazdálkodás számos megoldását. Emellett pedig az együttműködésben is követendő példát mutatnak. A szakmai partnertalálkozóval egybekötött ünnepélyes átadón

Nagy István kiemelte a kertészeti ágazat teljesítményét, az adta ugyanis tavaly a mezőgazdasági kibocsátás 12 százalékát. A 300 milliárd forintos kertészeti kibocsátásból pedig mintegy 180 milliárdot a friss zöldségek termeléséből értünk el.

A kormány tovább szeretné növelni az ágazati szereplők lehetőségeit, versenyképességét, ezt szolgálják a kertészeti fejlesztési pályázatok. A jelenlegi fejlesztési időszakban több mint 5300 nyertes pályázatra 120 milliárd forint támogatást hagytak jóvá kertészeti beruházásokra. Öntözésfejlesztésre pedig még nyújthatók be kérelmek.

Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes, a térség országgyűlési képviselője szerint a kertésztársadalom mindig is elöl járt az innovációban, ezt bizonyítja az Árpád-Agrár Zrt. 21. századi színvonalú beruházása is. A térségben meghatározó a kertészet szerepe, és az utóbbi években felgyorsult fejlődés kedvező jövőképet mutathat a következő nemzedéknek is.

Csikai Miklós szerint csak fejlesztéssel maradhatunk a piacon
Fotó: Rimóczi Irén
Az Árpád-Agrár Zrt.-nél mottóvá vált az a fél évszázaddal korábban egy hollandiai piacon kifüggesztett mondat, hogy a versenyben maradás feltétele a fejlesztés, hangsúlyozta Csikai Miklós elnök-vezérigazgató.

A hatékonyság növeléséhez fokozatosan megújították és bővítették a zöldséghajtatási és palántanevelő telepeket, a cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár korszerű üvegházat épített, 7,75 milliárd forintból, amelyből 1,8 milliárd forintot fedezett a pályázati forrás. Az új palántanevelő 1,232 milliárd forintos beruházással épült, 492 millió forintos támogatással.

Az 1,5 hektáros fölül üveggel, oldalt polikarbonáttal borított növényház hat külön-külön szabályozható hőmérsékletű egységből áll, 50 W/m2 pótmegvilágítással, energiaernyővel, a növényvédelmi kezelésekre is alkalmas önműködő öntözőkonzolokkal.

Újdonsága az állítható magasságú fejfűtés. Az üvegházhoz 700 négyzetméteres előcsarnok és a palántát edzetésére is alkalmas 7000 négyzetméteres nagy légterű fóliablokk kapcsolódik.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A cég kertészeti ágazatában idén és jövőre további fejlesztéseket terveznek mintegy 1,6 milliárd forint értében. A korszerűtlen berendezések leváltásához, technológiai fejlesztéséhez az energiahatékonyságot javító pályázatból remélnek támogatást.

Balról: Oltyán István palántanevelési igazgató, Gémesi László polgármester, Farkas Sándor miniszterhelyettes, Nagy István agrárminiszter és Csikai Miklós elnök-vezérigazgató
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Harapni lehet a csendet

Városi származásúak lévén nagyon büszkék rá, hogy a csibéket saját kotlósaik keltik ki, és hogy a kecskéik tejéből készített sajtot, joghurtot tudnak az asztalra tenni. Az állatok abrakját is meg tudják termelni maguknak, valamint veteményesük és gyümölcsösük egyre több zöldséget, gyümölcsöt ad.

Milyen lesz a KAP?

A tagállamok többletbefizetéseivel, vagy más szakpolitikákra szánt pénzek visszafordításával lehetne megakadályozni, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkenjenek – véli Kis Miklós. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az új Európai Bizottság, és az új Európai Parlament összetételén múlnak majd a részletek.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Rendhagyó agráróra fiataloknak

Mezőgazdasági érdekességekről tartott rendhagyó tanórát lapunk a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakgimnáziumában. A pénzügyi ismeretek óra keretében a hangsúly a modern agráriumon volt.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

A baromfiágazat költött a legtöbbet beruházásra tavaly

Csaknem 168 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a 19 munkavállalónál többet foglalkoztató élelmiszeripari cégek tavaly - közölte az előzetes adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A legtöbb, 30 milliárd forintot meghaladó beruházás a baromfifeldolgozó ágazatban volt.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.