Back to top

Bor, sajt, irodalom

„Három édes a magyarnak: bor, szerelem, dicsőség”. Jókai Mórt citálta meghívójára a Budapesti Gazdasági Egyetem ProGazstro Klubjának idei második meghívója, ahol Kiss Ferenc sajtász, Balla Géza borász mellett két Kossuth-díjas művész, az író Szigethy Gábor és az énekes Kovács Ákos várta az érdeklődőket.

A kőrösladányi kertészmérnök, sajtmester feleségének köszönheti, hogy elindult a pályán, aki elé tett egy jelentkezési papírt, hogy egyetemre kell mennie. Az eredetileg kertész szakember a rendszerváltás után saját, 40 hektáros parasztgazdaságát vezette, ahol 30 tehén állt az istállóban. Állattartó társaival együtt tejszövetkezet alapítását tervezték a kiszolgáltatott piaci viszonyok kivédésére. Úgy tervezték, a tejet is legjobb magasabb feldolgozottsági fokon, sajtként értékesíteni. Ám, jó magyar gyakorlat szerint a „közös” nem úgy működött, ahogyan szerette volna, így kilépett, s elindult a saját útján.

(balról) Kiss Ferenc, Balla Géza, Szigethy Gábor és Kovács Ákos
Fotó: viniczai

A 90-es évek elején – amikor a világháló vidéken szinte ismeretlennek számított – minden cikket elolvasott, ami a sajtról szólt. Az első, önálló terméke olyannyira sikertelen volt, hogy a kutya sem ette meg. Lassan beletanult, s az abban az időben oly népszerű parenyicát még – tudás híján – érzésből késíztette el.

„A sajt a tej útja a hallhatatlanság felé”- fogalmazta meg hitvallását a szakember, aki azt is hozzátette, a gasztróban kicsit mellőzött, másodhegedűs termékről van szó. A bor mellett a sajt esetében is beszélhetünk terroire-ról, hiszen nem mindegy milyen fajta tehén, milyen füvet legel. Ráadásul nagyon fontos a mikroklíma mellett a szakmai tudás.

Egészen más jelleggel rendelkezik az Alföldön vagy a Bükkben készült alapsajt.

Nem csak a borhoz, hanem a teához és a sörhöz is nagyon jól társítható. Kiss Ferenc fontos küldetésének tartja, hogy a sajt ne csak kiegészítő legyen, hanem hozzá lehessen keresni italt.

A saját vállalkozás egy üresen álló házban kezdődött, s pályázatok segítségével fejlődött. A nyerstejes mozgalom hívei, nem használnak adalékanyagokat, a savanyító kultúrát is maguk állítják elő. Alapítója a Magyar Kézműves Sajtkészítők Céhének.

A sajt kimeríthetetlen változatossága
Fotó: viniczai

„Nagyon fontos, hogy a termelő pontosan tudja, a tejben, a sajtban mi miért és hogyan történik. Ha ezt megérti és tudja is kontrollálni, akkor a sajtkészítési folyamatban a különféle fajták kapcsán pontosan oda jut el, ahova akar” – tartja Kiss Ferenc sajtkészítő mester, aki nem csak itthon, hanem Franciaországban is gyűjtötte tapazstalatait.

„Ahol az Alföld véget ér, ott kezdődik a Zarándi hegység”- kezdte a Ménesi Borvidék bemutatását Balla Géza, aki első határon túli szakemberként elnyerte az Év Bortermelője díjat. A volt állami gazdasági igazgató a rendszerváltás hajnalára esett reprivatizációt követő időt is a helyi közösséggel együtt képzelte el. Szövetkezetet álmodott, de a több száz új tulajdonos ezt hallva, majdnem meglincselte. Így maradt a saját vállalkozás, aminek indításához nagy segítséget jelentett a helyismerete. A kezdeti 5 hektár mára 120 hektárra bővült, s a „soha ne mond, hogy soha” elvnek megfelelően nem meri kijelenteni, hogy ennél a területnagyságnál megáll. Úttörőként vágott bele a borászkodásba, s megtapasztalta, hogy Romániában egy magyar szakembernek háromszorosan kell teljesítenie, hogy elismerjék.

Balla Géza kiemelte, Ménes kiváló földrajzi fekvése, időjárása, talajadottságai - gránit, diorit és agyagpala -, a Marosnak köszönhető mikroklímája a vörösboroknak kedvez, ezért mindössze a szőlő 20 százaléka fehér.

A Ménesi Borvidéket, ahonnan a bécsi udvarba szállítottak borokat, az elmúlt száz évben sokan elfelejtették. Így határozta el, hogy ezeket a jellegzetes fajtákat újra megismertesse. Így kerül ki a pincéjéből a világfajták mellett a Feketeleányka, a Kadarka, a Magyarádi fehér, a Ménesi Furmint. Grassalkovics Antal gróf  volt az úttöröje, aki 1723-ban készített kékszőlőből aszúbort, méghozzá Kadarkából, s óriási sikereket ért el vele Európában. Balla Géza először 2000-ben próbált meg hasonló bort készíteni, de szamorodni technológiával. Megfigyelte, hogy vannak dűlők, ahol a Kadarka aszúsodik, így született meg a Kadarisszima. Egyes évjáratokban a Furmint is különleges borokat ad. Nem véletlen, hogy a történelem során sokszor együtt emlegették Tokajt és Ménest.

Ménes örök
Fotó: viniczai

A szakmai bemutatkozást Szigethy Gábor és Kovács Ákos Krúdy-előadása, majd kóstoló követte.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

A rosé legyen veled!

A csillagászok szerint a nyári napforduló június második felében jön csak el, de a rosé-rajongóknak nem kell addig várniuk. A Rosalia Fesztivál május utolsó estéjén belecsap a nyárba: újra pezsegni fog a Liget, zizegnek a szívek, rózsaszínben látjuk a világot, és három napig csak örülünk egymásnak, az ittnek és a mostnak.

Jubileumi borverseny rekord nevezéssel

Az ország legnagyobb ágazati rendezvényén 908 tétellel 262 hazai borászat nevezett. A jubileumát ünneplő borverseny szakmai rangját emeli, hogy az újabb rekord mennyiségű nevezett tételt egy 60 fős hazai és nemzetközi bírálókból álló testület minősítette.

Felépült az Alföldi Tej Kft. 15 milliárd forintos sajtgyára

Végéhez közelítenek az Alföldi Tej Kft. debreceni új üzemének építési és szerelési munkálatai. A négyéves intervallumot felölelő beruházás révén Magyarország második legnagyobb tejipari cégének tejtermék-portfóliója a saját gyártású tej, tejföl, vaj, túró, kefir és joghurt mellett sajttal és tejporral egészül ki.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Nyáron indul a bor.hu

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szakmai szervezetekkel együttműködve idén márciusban létrehozta a magyar bor új márkakoncepcióját. Az egységes, „Magyar bor - Személyesen” üzenetrendszert és a nyáron induló bor.hu egységes borászati webportált az MTÜ országos előadássorozat keretében személyesen népszerűsíti a szakma körében, amelynek első állomása Budapesten volt.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Jubileumi borverseny Élesden

Az év egyik legfontosabb borászati eseményének a jubileumi, XX. Erdélyi Szőlőhegyek Borverseny ígérkezett. Idén a Sebes-Körös menti kisváros, Élesd adott otthont a rendezvénynek. Bihar megyében eddig két alkalommal rendeztek Erdélyi Szőlőhegyek-borversenyt: 2003-ban Nagyváradon, illetve 2015-ben Bihardiószegen.

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.