Back to top

A cékla betegségei

A cékla a Földközi-tenger vidékéről származó zöldségnövény. Vad alakja Közép- és Elő-Ázsiában, valamint Indiában is előfordul. A főniciaiaktól Szíriába, Görögországba, és a Római Birodalomba került. Gyökerét zöldségként, levelét gyógynövényként használták.

Hazánkban a 17. században Lippai János már a cékla (Beta vulgaris ssp. vulgaris var. conditiva) három típusáról – vörös, fehér, sárga – ír (Lásd fönt). Nálunk csak a vörös változata terjedt el. Ázsiában, Orosz- és Lengyelországban, az USA-ban és Ausztráliában is nagyon kedvelt zöldségféle. Főleg konzervként hasznosítják, a friss növényekből salátát készítenek. Élelmiszeripari célokra festékanyagot vonnak ki belőle. A téli időszak frisszöldség-ellátásában jelentős a szerepe.

C-vitamin-tartalma magas, de megtalálható benne a B1- és a P-vitamin is. Az ásványi sók közül a kalcium és a foszfor jelentős, de vasat is tartalmaz. Cukortartalma sem hanyagolható el.

Mostani cikkünkben a betegségeit vesszük számba.

Vírusos betegségek

 A cékla sárgaságánál a sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé
A cékla sárgaságánál a sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé
A cékla sárgasága gyakori, súlyos veszteséget okozó betegség, amelyet a répa sárgaság vírusa okoz. Tünetei főleg az idősebb leveleken jelennek meg, először világoszöld, elmosódott szélű foltok formájában, amelyek később megsárgulnak. A sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé, de a levél az erek mentén zöld marad, összehajtva pattanva törik.

Az asszimilációs tevékenység csökkenésével a gyökérhozam is csökken. A vírust a levéltetvek terjesztik, ezért ellenük kell védekezni, már az első telepek észlelésekor.

A céklamozaik betegség világszerte elterjedt, a répa mozaik vírusa okozza. Fertőzés után a tünetek mindig a legfiatalabb leveleken jelennek meg. A megbetegedést világosabb vagy sötétebb zöld foltok megjelenése és az erek elhalványulása jelzi. A levelek felhólyagosodnak, hullámos felületűek lesznek, néha elkeskenyednek. Az asszimilációs tevékenység csökkenése következtében a gyökerek fejlődésükben visszamaradnak. Jelentős, akár 30 százalékos termésveszteséget is okozhat. Ezt a vírust is a levéltetvek terjesztik, de mechanikai úton is átvihető. Mivel a magtermő cékla gyökértestében tud áttelelni, tartsuk be az izolációs távolságot, és védekezzünk a levéltetvek ellen.

Baktériumos betegség

Az agrobaktérium gazdanövényköre igen széles. A cékla agrobaktériumos gyökérgolyvája a gyökéren kisebb-nagyobb daganatokat idéz elő. Ezek kezdetben szürkésfehér színűek, lágy állományúak, sima felületűek. Később sötét színűvé válnak, elfásodnak, felületük mélyen barázdálódik. A növények fejlődésükben visszamaradnak.

A baktérium sebparazita, a talajból fertőz, ahol a széteső golyvákban 2 évig is életképes marad. A fertőzés elkerülése érdekében 2-3 éves vetésforgót szükséges tartani.

Gombás betegségek

 A cékla peronoszpóra szekunder tünetei csak foltszerűen alakulnak ki: a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” mutatkoznak
A cékla peronoszpóra szekunder tünetei csak foltszerűen alakulnak ki: a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” mutatkoznak
A cékla peronoszpóra hűvös (15 oC alatt), csapadékos tavasszal veszélyeztető betegség. Két tünettípusa van. A primer tünetekre jellemző, hogy a levelek söprűsödnek, sárgulnak, megvastagodnak, fodrosodnak. Fonákjukat lilásbarna bevonat (sporangiumtartó gyep) borítja. E tünetek a cékladugványokon, ritkábban a csíranövényeken láthatók. A szekunder tünetek csak foltszerűen alakulnak ki. Ilyenkor a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” (sporangiumtartó gyep) mutatkoznak. A legfontosabb fertőzési forrás a cékladugvány, amelynek feji részében és rügyeiben micélium formában telel át a kórokozó.

A beteg rügyekből fertőzött levelek fejlődnek, amelyeken dús sporangiumtartó gyep képződik. A sporangiumok a beteg dugványok leveleiről az egyéves, étkezésre termesztett növények leveleire kerülnek, ahol kialakulnak a szekunder tünetek.

Fertőzési veszély kora tavasszal jelentős, mert a sporangiumok fertőzési optimuma 8 oC, fejlődése 15 oC alatt lelassul, 20 oC felett pedig leáll.

A fertőzés megelőzése céljából a növénymaradványokat mélyen forgassuk alá! Az egyéves, fogyasztásra szánt, termesztett céklát a maghozó cékla, cukor- és takarmányrépa-tábláktól távol telepítsük el. Csapadékos, hűvös tavaszon kelés után legalább kétszer, 10 napos időközzel permetezzünk!

Hazánkban a cékla egyik leggyakoribb betegsége a céklalisztharmat.

A céklalisztharmat tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat
A céklalisztharmat tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat
Jelenlétére a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat (micélium) utal. A bevonatban később megjelennek a sárgásbarna, majd fekete termőtestek (kleisztotéciumok). Legfontosabb fertőzési források a növénymaradványok, amelyeken a kórokozó micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő ivartalan (konídiumok) és a kleisztotéciumból kiszabaduló ivaros (aszkospórák) szaporítóképletek indítják meg.

Száraz nyarakon a betegség teljes lombszáradást okozhat, bár a konídiumok csírázásához és terjedéséhez meleg, párás időjárás szükséges.

A betegség elleni megelőző védekezésnél rendkívül fontos a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, pl. mélyszántással. A tünetek megjelenésekor azonnal kezdjük meg a permetezést, amit szükség szerint ismételjünk.

A cékla gyökérfekélyét is okozó cékla pleospórás betegsége a növény különböző fejlődési állapotaiban észlelhető. Savanyú, kötött, cserepes talajon, sűrű állományú növényeken gyökérfekély, illetve csíranövény-pusztulás következik be.

A csíranövény gyökérnyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek, a céklavetés sorai hiányosak.

A leveleken 15-20 mm-es, a maghozók szárán kisebb, zonális, szürkésbarna foltok, ezekben apró pontok, a gomba termőtestei (piknídiumok) láthatók. A gyökértesten sötétszürke foltok keletkeznek, alattuk a szövet korhad.

Legfontosabb fertőzési forrás a céklagomoly (vetőmag), amelyen a piknídiumok találhatók, valamint a cékladugvány, amelyen piknídiummal és micéliummal is áttelel. Fertőzött növénymaradványokon a gomba csak néhány hónapig képes fennmaradni. Megelőzésként csak csávázott magot vessünk!

Tegyük lehetővé a növények optimális fejlődését. Ne vessük túl korán. Agrotechnikai műveletekkel biztosítsuk a laza, szellős talajt. A tünetek megjelenésekor védekezzünk réztartalmú szerrel.

A cékla cerkospórás levélfoltosságának tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül
A cékla cerkospórás levélfoltosságának tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül
A cékla egyik leggyakoribb betegsége a cékla cerkospórás levélfoltossága (levélragya), amely a vegetáció végére a levelek leszárításával jelentős terméscsökkenést okoz. A levélen 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok láthatók, amelyek közepe kiszürkül. A levél színén és fonákán szürke bevonat található, amely apró, csomókban elhelyezkedő konídiumtartókból áll.

Erősebb fertőzés esetén a foltok összeolvadnak és az egész levél elszárad. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre.

Fertőzési források a növényi maradványokon áttelelő konídiumok és sztrómák, amelyek még kedvezőtlen körülmények között is 8-16 hónapig életben maradhatnak. A konídiumok széllel vagy esőcseppekkel a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyílásokon át a levélbe jut. Védekezésként a növényi maradványokat sekélyen forgassuk alá. Lehetőleg rezisztens fajtát termesszünk, ellenkező esetben 3-4 éves vetésforgót tartsunk. Az étkezésre termesztett céklát 4-5 leveles kortól, a maghozót a dugványok kihajtása után kezdjük el permetezni, és 10 naponként legalább 4-5 alkalommal ismételjük meg a kezelést.

A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, melyeken hófehér micélium fejlődik
A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, melyeken hófehér micélium fejlődik
A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek egyre nagyobbodnak, rajtuk előbb laza, majd dús, vattaszerű, hófehér micélium fejlődik. Később izzadmánycseppek kíséretében hosszúkás, fekete szkleróciumok képződnek.

A tünetek már a szántóföldön megjelenhetnek, de ha a termés a felszedés során keletkezett sebekből fertőződik meg, akkor tünetmentesen kerül a tárolóba, ahol végül pépesen, de nem bűzösen rothad.

A betegség csapadékos években okozhat gondot, amikor a szántóföldön a kórokozó gazdanövényei (pl. gyökérzöldségek) a cékla előveteményei. Védekezésként, illetve megelőzésként 4-5 éves vetésforgót tartsunk. A vetésforgóban gabonaféléket, vagy egyszikű takarmánynövényeket termesszünk. Vetés előtt mélyített szántást alkalmazzunk.

A céklában kevés engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre, de szükség esetén a cukorrépában engedélyezett szerek valamelyikére „szükséghelyzeti engedély” kérhető a hatóságtól.


Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Szigorúan szabályozza a transz-zsírsavak használatát Szlovénia

A szabályozás értelmében a végső fogyasztóknak szánt élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot.

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Kedvezett az időjárás a kajszinak

Akár 12 százalékkal több kajszibarackot szüretelhetnek a legfrissebb előrejelzések szerint a termesztők Európában, a 2013 és 2017 közötti átlagnál pedig 19 százalékkal lehet több a termés – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalójában.