Back to top

A cékla betegségei

A cékla a Földközi-tenger vidékéről származó zöldségnövény. Vad alakja Közép- és Elő-Ázsiában, valamint Indiában is előfordul. A főniciaiaktól Szíriába, Görögországba, és a Római Birodalomba került. Gyökerét zöldségként, levelét gyógynövényként használták.

Hazánkban a 17. században Lippai János már a cékla (Beta vulgaris ssp. vulgaris var. conditiva) három típusáról – vörös, fehér, sárga – ír (Lásd fönt). Nálunk csak a vörös változata terjedt el. Ázsiában, Orosz- és Lengyelországban, az USA-ban és Ausztráliában is nagyon kedvelt zöldségféle. Főleg konzervként hasznosítják, a friss növényekből salátát készítenek. Élelmiszeripari célokra festékanyagot vonnak ki belőle. A téli időszak frisszöldség-ellátásában jelentős a szerepe.

C-vitamin-tartalma magas, de megtalálható benne a B1- és a P-vitamin is. Az ásványi sók közül a kalcium és a foszfor jelentős, de vasat is tartalmaz. Cukortartalma sem hanyagolható el.

Mostani cikkünkben a betegségeit vesszük számba.

Vírusos betegségek

 A cékla sárgaságánál a sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé
A cékla sárgaságánál a sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé
A cékla sárgasága gyakori, súlyos veszteséget okozó betegség, amelyet a répa sárgaság vírusa okoz. Tünetei főleg az idősebb leveleken jelennek meg, először világoszöld, elmosódott szélű foltok formájában, amelyek később megsárgulnak. A sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé, de a levél az erek mentén zöld marad, összehajtva pattanva törik.

Az asszimilációs tevékenység csökkenésével a gyökérhozam is csökken. A vírust a levéltetvek terjesztik, ezért ellenük kell védekezni, már az első telepek észlelésekor.

A céklamozaik betegség világszerte elterjedt, a répa mozaik vírusa okozza. Fertőzés után a tünetek mindig a legfiatalabb leveleken jelennek meg. A megbetegedést világosabb vagy sötétebb zöld foltok megjelenése és az erek elhalványulása jelzi. A levelek felhólyagosodnak, hullámos felületűek lesznek, néha elkeskenyednek. Az asszimilációs tevékenység csökkenése következtében a gyökerek fejlődésükben visszamaradnak. Jelentős, akár 30 százalékos termésveszteséget is okozhat. Ezt a vírust is a levéltetvek terjesztik, de mechanikai úton is átvihető. Mivel a magtermő cékla gyökértestében tud áttelelni, tartsuk be az izolációs távolságot, és védekezzünk a levéltetvek ellen.

Baktériumos betegség

Az agrobaktérium gazdanövényköre igen széles. A cékla agrobaktériumos gyökérgolyvája a gyökéren kisebb-nagyobb daganatokat idéz elő. Ezek kezdetben szürkésfehér színűek, lágy állományúak, sima felületűek. Később sötét színűvé válnak, elfásodnak, felületük mélyen barázdálódik. A növények fejlődésükben visszamaradnak.

A baktérium sebparazita, a talajból fertőz, ahol a széteső golyvákban 2 évig is életképes marad. A fertőzés elkerülése érdekében 2-3 éves vetésforgót szükséges tartani.

Gombás betegségek

 A cékla peronoszpóra szekunder tünetei csak foltszerűen alakulnak ki: a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” mutatkoznak
A cékla peronoszpóra szekunder tünetei csak foltszerűen alakulnak ki: a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” mutatkoznak
A cékla peronoszpóra hűvös (15 oC alatt), csapadékos tavasszal veszélyeztető betegség. Két tünettípusa van. A primer tünetekre jellemző, hogy a levelek söprűsödnek, sárgulnak, megvastagodnak, fodrosodnak. Fonákjukat lilásbarna bevonat (sporangiumtartó gyep) borítja. E tünetek a cékladugványokon, ritkábban a csíranövényeken láthatók. A szekunder tünetek csak foltszerűen alakulnak ki. Ilyenkor a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” (sporangiumtartó gyep) mutatkoznak. A legfontosabb fertőzési forrás a cékladugvány, amelynek feji részében és rügyeiben micélium formában telel át a kórokozó.

A beteg rügyekből fertőzött levelek fejlődnek, amelyeken dús sporangiumtartó gyep képződik. A sporangiumok a beteg dugványok leveleiről az egyéves, étkezésre termesztett növények leveleire kerülnek, ahol kialakulnak a szekunder tünetek.

Fertőzési veszély kora tavasszal jelentős, mert a sporangiumok fertőzési optimuma 8 oC, fejlődése 15 oC alatt lelassul, 20 oC felett pedig leáll.

A fertőzés megelőzése céljából a növénymaradványokat mélyen forgassuk alá! Az egyéves, fogyasztásra szánt, termesztett céklát a maghozó cékla, cukor- és takarmányrépa-tábláktól távol telepítsük el. Csapadékos, hűvös tavaszon kelés után legalább kétszer, 10 napos időközzel permetezzünk!

Hazánkban a cékla egyik leggyakoribb betegsége a céklalisztharmat.

A céklalisztharmat tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat
A céklalisztharmat tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat
Jelenlétére a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat (micélium) utal. A bevonatban később megjelennek a sárgásbarna, majd fekete termőtestek (kleisztotéciumok). Legfontosabb fertőzési források a növénymaradványok, amelyeken a kórokozó micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő ivartalan (konídiumok) és a kleisztotéciumból kiszabaduló ivaros (aszkospórák) szaporítóképletek indítják meg.

Száraz nyarakon a betegség teljes lombszáradást okozhat, bár a konídiumok csírázásához és terjedéséhez meleg, párás időjárás szükséges.

A betegség elleni megelőző védekezésnél rendkívül fontos a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, pl. mélyszántással. A tünetek megjelenésekor azonnal kezdjük meg a permetezést, amit szükség szerint ismételjünk.

A cékla gyökérfekélyét is okozó cékla pleospórás betegsége a növény különböző fejlődési állapotaiban észlelhető. Savanyú, kötött, cserepes talajon, sűrű állományú növényeken gyökérfekély, illetve csíranövény-pusztulás következik be.

A csíranövény gyökérnyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek, a céklavetés sorai hiányosak.

A leveleken 15-20 mm-es, a maghozók szárán kisebb, zonális, szürkésbarna foltok, ezekben apró pontok, a gomba termőtestei (piknídiumok) láthatók. A gyökértesten sötétszürke foltok keletkeznek, alattuk a szövet korhad.

Legfontosabb fertőzési forrás a céklagomoly (vetőmag), amelyen a piknídiumok találhatók, valamint a cékladugvány, amelyen piknídiummal és micéliummal is áttelel. Fertőzött növénymaradványokon a gomba csak néhány hónapig képes fennmaradni. Megelőzésként csak csávázott magot vessünk!

Tegyük lehetővé a növények optimális fejlődését. Ne vessük túl korán. Agrotechnikai műveletekkel biztosítsuk a laza, szellős talajt. A tünetek megjelenésekor védekezzünk réztartalmú szerrel.

A cékla cerkospórás levélfoltosságának tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül
A cékla cerkospórás levélfoltosságának tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül
A cékla egyik leggyakoribb betegsége a cékla cerkospórás levélfoltossága (levélragya), amely a vegetáció végére a levelek leszárításával jelentős terméscsökkenést okoz. A levélen 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok láthatók, amelyek közepe kiszürkül. A levél színén és fonákán szürke bevonat található, amely apró, csomókban elhelyezkedő konídiumtartókból áll.

Erősebb fertőzés esetén a foltok összeolvadnak és az egész levél elszárad. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre.

Fertőzési források a növényi maradványokon áttelelő konídiumok és sztrómák, amelyek még kedvezőtlen körülmények között is 8-16 hónapig életben maradhatnak. A konídiumok széllel vagy esőcseppekkel a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyílásokon át a levélbe jut. Védekezésként a növényi maradványokat sekélyen forgassuk alá. Lehetőleg rezisztens fajtát termesszünk, ellenkező esetben 3-4 éves vetésforgót tartsunk. Az étkezésre termesztett céklát 4-5 leveles kortól, a maghozót a dugványok kihajtása után kezdjük el permetezni, és 10 naponként legalább 4-5 alkalommal ismételjük meg a kezelést.

A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, melyeken hófehér micélium fejlődik
A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, melyeken hófehér micélium fejlődik
A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek egyre nagyobbodnak, rajtuk előbb laza, majd dús, vattaszerű, hófehér micélium fejlődik. Később izzadmánycseppek kíséretében hosszúkás, fekete szkleróciumok képződnek.

A tünetek már a szántóföldön megjelenhetnek, de ha a termés a felszedés során keletkezett sebekből fertőződik meg, akkor tünetmentesen kerül a tárolóba, ahol végül pépesen, de nem bűzösen rothad.

A betegség csapadékos években okozhat gondot, amikor a szántóföldön a kórokozó gazdanövényei (pl. gyökérzöldségek) a cékla előveteményei. Védekezésként, illetve megelőzésként 4-5 éves vetésforgót tartsunk. A vetésforgóban gabonaféléket, vagy egyszikű takarmánynövényeket termesszünk. Vetés előtt mélyített szántást alkalmazzunk.

A céklában kevés engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre, de szükség esetén a cukorrépában engedélyezett szerek valamelyikére „szükséghelyzeti engedély” kérhető a hatóságtól.


Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Kedvezett az időjárás a kajszinak

Akár 12 százalékkal több kajszibarackot szüretelhetnek a legfrissebb előrejelzések szerint a termesztők Európában, a 2013 és 2017 közötti átlagnál pedig 19 százalékkal lehet több a termés – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalójában.

A kertészeteknek is jól jött a csapadék

Az elmúlt hetek csapadékos időjárása jót tett a szabadföldi kertészeti kultúráknak, ugyanakkor az eső fokozza a fertőzések veszélyét - ismerteti a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács legfrissebb helyzetjelentésében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-nek.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Elfagyott a szőlő a Mosel mentén

Május első hétvégéjén erősen fagyott a Mosel, a Saar és a Ruwer folyókat övező borvidékeken, egyes termesztőknél akár százszázalékos is lehet a kiesés – számolt be róla a topagrar.com.

Hasznos kerti trükk, amit egy virágkiállításról neveztek el

Hallott már ön a Chelsea-metszésről? Ha igen, akkor valószínűleg tudja, hogy miért pont egy londoni városrészről nevezték el, ha viszont nem, akkor érdemes megismernie, mert most van itt az ideje.

A szőlőperonoszpóra

A szőlőskertekben rendszerint május közepétől kezdik meg a rendszeres növényvédelmet a szőlőperonoszpóra ellen. E betegség csapadékos években a szőlő legveszélyesebb károsítója. Járványszerű fellépése gyakran igen súlyos károkat okoz.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Idén is lesznek dísznövény és kertművészeti napok a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyparkban

Idén 15. alkalommal rendezi meg a Károlyi József Alapítvány az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat május 31. és június 2. között a fehérvárcsurgói Károlyi kastély parkjában, amelynek programjában kiállítás, vásár és konferencia is szerepel.