Back to top

Kukorékolóművész Elő-Ázsiából

Hazájában, Elő-Ázsiában a denizli kukorékoló házityúkfajtát nem külső jellemzői, hanem kukorékolási tulajdonságára szelektálták. Európában, főként Németországba kerülve hozzáláttak a fajtaszerű kialakításához, és törekedtek a fajtajellemzők egységes létrehozására is. A denizli büszke tartása miatt viadortyúkra emlékeztet, ugyanakkor vaskos parlagityúk-formát mutat.

Fontos, hogy különösen a kakas vállai legyenek hangsúlyosak, azaz emelten és szélesen tartsa őket. A büszke tartáshoz tartozik a meglehetősen hosszú, egyenes nyak rövid tollazattal. A hát vonala szintén egyenes, de a kukorékolókra jellemzően enyhén domború is. Mivel a nyereg tollazata semmi esetre sem dús, úgy tűnik, mintha a test vége elkeskenyedne.

Ehhez a viadorjelleghez csak a kissé felhúzott, enyhén domborodó mell és magasan illesztett, a hát vonalához párhuzamosan tartott szárnyak illenek.

A lezáró felső vonalhoz tartozik a hát vonalával derékszöget bezáró farok, mely a kakasnál mérsékelten fejlett sarlótollakkal tűzött. A has is inkább kicsi, mint telt. A combok viszont jól láthatóan kiállnak a tollazatból, dúsabb rajtuk a toll, a lábak hosszúak és erősek. Színük a sötétszürkétől a feketéig változik, de a világosabb olívazöld is megengedett. Alaki jegyeit tekintve a tojó valamivel vízszintesebb, mint a kakas, mélyebben áll, és combjai kevésbé állnak ki. A fajtára nem jellemző a kotlási hajlam, átlagos tojáshozammal és átlagos testsúllyal rendelkezik, azaz 2-3 kg közöttiek.

Fotó: Szénási Gábor

Kukorékolásának mind a hossza, mind pedig a hangszíne és a hozzá végzett testmozgások egyértelműen különlegességet képeznek a baromfifajták világában.

Az életerős kakasoknál nem ritka a 20 másodpercnél hosszabb kukorékolás. Ezért kukorékoló versenyeket is szerveznek számukra. Hazánkban jelenleg legjobb tudomásunk szerint nem tartják.

A fajtáról részletesen olvashatnak a Kistermelők Lapjának májusi számában Szénási Gábor tollából, írásunk is az ő cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.