Back to top

Életekbe kerül az átgondolatlan kaszálás

A természetbarát gyepgazdálkodás elvének alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása az e területeken élő állatok sorsának kulcsa. Különös nagy a gazdák felelőssége akkor, amikor a kaszálási idő megválasztására kerül a sor: a döntéstől függően számos élőlény pusztulhat el – vagy élhet tovább.

Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek nagy részét szántók adják, ugyanakkor jelentős területet borítanak erdők és gyepek is – utóbbiak tekintélyes, mintegy 800 ezer hektárt tesznek ki. E tény, illetve a mezőgépek fejlődésének rendkívül gyors üteme egyre nagyobb szabadsággal, ugyanakkor minden eddiginél nagyobb felelősséggel ruházza fel az azokat művelő gazdákat. A gyepek sajátos növényvilága ugyanis otthonául szolgál megannyi állatfajnak, amelyek élete gyakran egy jelentéktelennek tűnő döntéstől függ.

„Korábban a gyepeket a gazdálkodók jellemzően legeltetésre használták, ám az állatállomány méretének csökkenésével egyre inkább a tisztító, karbantartó célú kaszálás vette át ennek helyét ezeken a területeken” – nyilatkozta lapunknak Tóth László, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője. Szavai szerint e tevékenység mára komoly veszélyeket jelent a gyepek élővilágára nézve, szemben azokkal az időkkel, amikor a gazdák még gyalogszerrel, kézi erővel, kis sebességgel és kisebb területeken kaszáltak.

Ha a munkagép tempója lassabb, az állatoknak több esélyük van kitérni előle
„Akkoriban, ha a gazda észrevett maga előtt egy fészekaljat, ki tudta kerülni, a nagy munkaszélességű, hatalmas területeket bejáró gyors munkagépek esetében azonban erre nincs lehetőség.

Nem beszélve arról, hogy az ilyen tempóban közeledő kasza elől az állatok is kevesebb eséllyel tudnak elmenekülni”

– hangsúlyozta a szakember, akinek szavai szerint nemcsak a madarak, hanem például az őzgidák is komoly veszélynek vannak kitéve. Tóth László ugyanakkor azt is elmondta, számos olyan, a természetbarát gyepgazdálkodás elvén alapuló technika és kiegészítő intézkedés létezik, amelyeket alkalmazva nagymértékben nőnek az állatok túlélési esélyei.

Madárvédelmi szempontból például a június közepi kaszálás az, amely a legkevesebb kárt okozza a fészekaljakban, hisz ekkorra a madarak többsége már a szaporodási ciklusa végéhez ért.

A kaszálatlan sávok az élőlények menedékhelyéül szolgálnak
Azonban vannak olyan értékes fajaink, mint például a túzok, amelynek költése és fiókáinak nevelése elhúzódik, így a megóvásukat csak ennél későbbi kaszálással biztosíthatjuk. A legtöbb élőlény számára életbevágó, hogy mellőzzük az éjszakai kaszálást, mivel sötétben a menekülési és az észlelési esélyeik is csökkenek. „Fontos a kaszálatlan sávok meghagyása is, hiszen ezek élettérként szolgálhatnak. Ha egy időben nagy területen végezzük a munkát, azzal búvóhelytől és táplálkozási helytől fosztjuk meg az állatokat” – magyarázta Tóth László, aki szerint sokat jelent az is, ha a gazdák a kiszorító kaszálás technikáját alkalmazzák, így terelve az élőlényeket a szegélyélőhelyek irányába. Mint mondta, a lassabban haladó munkagép elől könnyebben kitérnek az állatok, különösen akkor, ha az vadriasztó lánccal van felszerelve. A téma kapcsán kiemelendő mindemellett az is, hogy

egyre inkább terjedőben vannak a „kíméletesebb” kaszatípusok, illetve nemcsak a mechanikus, hanem például az akusztikus és az ultrahangos vadriasztó berendezések is.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője mindezek mellett azt is hangsúlyozta, nincs tökéletes megoldás, hisz minden az adott helyszíntől, illetve a megóvni készült fajoktól függ. Minél változatosabb a művelés módja, annál nagyobb az esély gyepek élővilágának fennmaradására. Tóth László Heves megye déli részén járja a vidéket, ahol munkatársaival együtt bő tíz esztendeje kezdett el a gazdákkal egyeztetni a témával kapcsolatban; szavai szerint a természetbarát gyepgazdálkodás elsajátítása egy hosszú tanulási folyamat része. Úgy véli,

pozitív tendencia kezdődött el ezen a téren, aminek kapcsán fontos szerepe van a gazdák részéről elérhető számos informatív kiadványnak, amelyeket a többi közt a nemzeti park igazgatóságok, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület készít, illetve terjeszt.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

A tudomány kevés ahhoz, hogy megmentsük a Földet

A tudós, a döntéshozó és a helyi ember együtt képes olyan tudást összerakni, amely reményt adhat arra, hogy jobban megértsük, mit teszünk a Földdel. Erről Molnár Zsolt etnoökológus beszélt szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Készülődés az ország legnagyobb szántóföldi kiállítására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) egy rendhagyó interaktív sajtótájékoztató keretében informálta az újságírókat a május 23-24-én megrendezendő III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShowról.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Vadvirágos körút a méheknek

A kanadai Calgary város tanácsosai úgy döntöttek, hogy segítenek a méheknek és a darazsaknak, azzal hogy a beépítetlen területeken a hasznos rovarok számára egy vadvirágos körutat alakítanak ki. A kezdeményezés felkeltette az iskolák és a kutatók érdeklődését.

Újdonságok Vásárhelyen

Ezúttal is a hazai mezőgazdaság jelentős része jelen volt a vásárhelyi kiállításon, a szaporodásbiológiától a tartástechnológián át a takarmányozásig valamennyi szakterület képviseltette magát, emellett vetőmag-előállítók, műtrágya-forgalmazók, gépgyártók, gépkereskedők, a különböző technikák és technológiák képviselői is részt vettek ezen a seregszemlén.

Kacagó gerlét ne tartsunk házigalambokkal!

A kacagó gerle egyik leggyakrabban tartott díszmadár hazánkban – nem véletlenül. Ennek a kedves hangú madárnak oly sok jó tulajdonsága van, mely vonzóvá teszi szinte minden madártenyésztő számára, függetlenül attól, hogy éppen egzotikus díszpintyek vagy galambok tartására szakosodott.