Back to top

Utolsó mohikán: holland retek talajban hajtatva

Hollandiában összesen 3600 vállalkozás körülbelül 9000 hektár növényházban termeszt kertészeti kultúrákat, és több mint 90 százalékban már valamilyen termesztőközegen. A zöldségekből is csak néhány kisebb kultúrát, például hónapos retket hajtatnak továbbra is talajon.

A nyári termesztés megkönnyítése érdekében a szokásosnál nagyobb a szellőzőfelület a házakon
A nyári termesztés megkönnyítése érdekében a szokásosnál nagyobb a szellőzőfelület a házakon

A Rajna torkolatvidékén található Oude-Tongéban a Coolbergen család 1963 óta termeszt retket. Akkor ők voltak Hollandiában a retket termelő ötven családi vállalkozás egyike, közülük mára csupán három maradt talpon. A kihívásokra válaszul Coolbergenék 2000-ben egyesítették tevékenységüket a Venlo melletti Melderslóban termelő Cornelissen családdal. Két év múlva már közösen termesztettek retket Olaszországban is, Ortolanda néven alapítottak céget a Róma és Nápoly között található Borgo Grappában. 2017 óta ezt a nevet viseli a két holland családi cég is. A hazai területek mellett Olaszországban a téli félévben 70, nyáron 10 hektáron termesztenek.

Ezzel a mennyiséggel valószínűleg joggal tartják magukat Európa legnagyobb hónaposretek-termesztő vállalkozásának.

Szükség esetén gázüzemű hőlégbefúvókkal fűtenek
Szükség esetén gázüzemű hőlégbefúvókkal fűtenek

A hét hat napján

Az általam meglátogatott oude-tongei kertészetben 10 hektáron nevelnek hónapos retket üvegházban. Egész évben folyamatosan termesztenek, a megfelelő hőmérséklet tartásához télen szükség szerint gázzal fűtenek, nyáron pedig külső festéssel árnyékolják a növényházakat. A nyári termesztés miatt a házak szellőzőfelülete nagyobb az átlagosnál. A kedvező klíma kialakítását segíti a légtér megnövelése is, amíg a régebben épült házak 4 méteres vápamagasságúak, az újabban épült blokkok már 6-7 méteresek. A hőmérsékletet és a páratartalmat folyamatosan mérik, de más környezeti paramétert nem rögzítenek. A klímaszabályozás természetesen számítógép-vezérlésű.

A fajtát a termesztési időszakhoz és az értékesítési módhoz (lombbal vagy anélkül) választják, összesen 9 fajtát termesztenek.

A hét hat napján egy-két ezer négyzetméternyi felületet vetnek és takarítanak be naponként. Ugyanazon a területen évenként 6-7-szer termesztenek.

A tenyészidő az évszaktól függően 3 és 12 hét között változik. A két egymást követő kultúra között télen csak 1-2 nap telik el, nyáron ugyanakkor akár 1-2 hét is. Az oude-tongei telepen nyáron négyzetméterenként 240-250 magot vetnek, majd ősszel fokozatosan emelik a növénysűrűséget, így az januárra eléri a 350-400 magos csúcsértéket.

A vetés utáni egy hétben intenzíven öntözik az állományt a fölső mikroszórófejekkel
A vetés utáni egy hétben intenzíven öntözik az állományt a fölső mikroszórófejekkel

A vetést követően azonnal öntöznek. A szükséges vízmennyiség döntő többségét a vetést követő első héten juttatják ki fölső mikroöntöző-rendszerrel. A vízigény 90 százalékát az összegyűjtött esővízből, a maradékot felszíni vízkivétellel fedezik. A fél 
évszázados tapasztalat alapján öntöznek, méréseket nem végeznek az öntözési időpont és az öntözési norma megállapítása érdekében.

5-6 évenként talajgőzölés

A növények tápanyagigényét pelletált baromfitrágyával és kiegyenlített összetételű NPK műtrágyával elégítik ki, ez utóbbit zömmel az öntözővízzel juttatják ki. A tápanyag-utánpótlás a termesztési időszak során változik. Minden kultúra után végeznek talajvizsgálatot, és az eredményéhez igazítják a tápanyagok adagolását. A termesztőterület talaja nem homokos, viszonylag kötött, dréncsövek futnak benne. A hatóságok rendszeres mintavételezést írnak elő annak bizonyítására, hogy az üzemben egyáltalán nem mosódik ki tápanyag a talajba.

Az áruvá készítő vonalon már reggel befejeződik a munka
Az áruvá készítő vonalon már reggel befejeződik a munka

Permetezni csak peronoszpóra ellen szükséges, termesztési fordulónként legföljebb egyszer.

Gondot okoz még a Sciara szúnyog, ellene parazita fonálférgekkel védekeznek. A káposztalégy gyérítésére sárga ragadós csíkokat feszítenek az üvegház belső tartóoszlopai közé. Igyekeznek minél kevesebb növényvédő szert kijuttatni, nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre. A monokultúrás termesztés miatt 5-6 évenként gőzöléssel fertőtlenítik a talajt, elsősorban a Fusarium és a Rhizoctonia ellen. Annak során 60-70 centiméter mélyen 70 °C-ra melegítik föl a talajt. Négyzetméterenként 4 köbméter gáz szükséges ehhez az eljáráshoz, a teljes folyamat költsége négyzetméterenként 2-3 euró.

Snackretek a hazai, holland piacra csomagolva
Snackretek a hazai, holland piacra csomagolva
Délben a boltban

A retket hajnali 2-3 órakor és kora reggel betakarítógéppel szedik, az olaszországi telephelyen pedig kézzel. A termés 95 százaléka piacképes, azaz 2 centiméternél nagyobb átmérőjű és hibátlan külsejű. Az árut az üvegház előcsarnokában elhelyezett manipuláló gépsoron készítik elő.

A retket lombbal együtt csomózva és lomb nélkül, úgynevezett snackretekként is értékesítik.

Ez utóbbi esetében a 175 grammos zacskótól kezdve a különböző poharas kiszereléseken át a 10 kilogrammos PE-zsákig terjed a választék. A csomózott árunál a darabszám a piactól függ, németországi értékesítésre 10, hollandiaira 20 retket kötnek egy csomóba. A szállításig saját hűtőtárolójukban 4-5 °C-on tárolják az árut, de ez csak rövid átmeneti időszak, a betakarítást követő napon már az üzletek polcain van a retek. Sőt, a hajnali szedésből akár már délre a boltokban lehet. Elsősorban szupermarket-láncoknak értékesítenek, fő partnereik az Albert Heijn, az Edeka és a Lidl.

Szállításra kész csomagolt, csomózott retkek
Szállításra kész csomagolt, csomózott retkek

Nem adták föl

A hazai zöldségágazattal foglalkozó rendezvényeken gyakran halljuk, hogy egy-egy adott zöldségfaj piacáról kezdünk kiszorulni, mert nem tudjuk fölvenni a versenyt a kedvezőbb éghajlaton, olcsóbb munkaerővel dolgozó országok termelőivel, valamint a harmadik országok kevésbé szigorú növényvédelmi és környezetvédelmi előírásaival.

Az Ortolanda szép példa arra, hogy összefogással és technológiai fejlesztéssel a nehézségek ellenére megtartották piaci pozíciójukat és közben megőrizték a hagyományokat is.

A holland tulajdonosok a külföldi terjeszkedés mellett mindvégig ragaszkodtak a hazai termesztés fenntartásához, ami a fő fölvevőpiacokhoz való közelség miatt is fontos számukra.

Ombódi Attila

(Szent István Egyetem)

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.