Back to top

A világ legintelligensebb madara

A keapapagáj a világ legintelligensebb madarai közé tartozik, ám hogy a ranglétra csúcsán is áll-e, nehéz eldönteni, hiszen különböző kutatási módszerekkel más-más szempontrendszer szerint közelítik meg az állatokat. Egyes kutatások szerint azonban madarunk értelmi képességei valóban a legjobbak, még a csimpánzokat is megelőzik.

Ezek a különös szárnyasok Új-Zélandon honosak, leginkább a Déli-szigeten fordulnak elő 600-2000 méteres magasságban. A fehér ember megjelenéséig jóval nagyobb volt elterjedési területük, mára azonban csak az ország déli részén, elsősorban a nemzeti parkok területén találkozhatunk velük.

Azonban nemcsak sok élményt, hanem sok bosszúságot is okoz e madár a természet rajongóinak,

hiszen például, ha a parkolóban hagyott kocsit egy unatkozó keacsapat kiszemeli magának, perceken belül megfoszthatják az ablak körüli gumiszigeteléstől, vagy éppen a kerekek szelepeit rágják le hihetetlen erős csőrükkel. Ha elég idejük van, még magát a gumiabroncsot is képesek kikezdeni. Mindezt pusztán játékból teszik.

Fotó: Tóth Zsigmond

 

A keákról hosszú időn keresztül az a hír járta, hogy a birkák hátát is kirágják, s a bárányokat el is pusztítják – mára bebizonyosodott, hogy ez csak részigazság, mivel a kea szívesen rájár a dögre is, így ezeket az állatokat már korábban elhullott birkákon figyelték meg. Tehát többet írtak számlájukra, mint érdemeltek volna.

1860 és 1970 között államilag is támogatták a keák irtását, de számuk olyannyira lecsökkent, hogy 1986-tól teljes védelmet élveznek.

Korábban azonban viszonylag kevés kea érkezett az európai madárbarátokhoz, illetve állatkertekbe, így a kontinensünkön élő állomány csak lassan kezdett felszaporodni.

A keák párválasztó madarak, így legalább 6 példányt kell együtt tartanunk ahhoz, hogy megbízható tenyészpárra szert tegyünk. A hároméves egyedek már tenyésztésbe foghatók, a párokat külön helyezzük el, s mintegy 50x50 cm alapterületű és 1 méter magas faodút érdemes számukra biztosítani, melybe a tojó 2-5 fehér tojást rak évente egyszer. Azonban, ha elvesszük a tojásokat, még egy fészekaljjal megajándékozza – általában nyár derekán – a gazdáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.