Back to top

A világ legintelligensebb madara

A keapapagáj a világ legintelligensebb madarai közé tartozik, ám hogy a ranglétra csúcsán is áll-e, nehéz eldönteni, hiszen különböző kutatási módszerekkel más-más szempontrendszer szerint közelítik meg az állatokat. Egyes kutatások szerint azonban madarunk értelmi képességei valóban a legjobbak, még a csimpánzokat is megelőzik.

Ezek a különös szárnyasok Új-Zélandon honosak, leginkább a Déli-szigeten fordulnak elő 600-2000 méteres magasságban. A fehér ember megjelenéséig jóval nagyobb volt elterjedési területük, mára azonban csak az ország déli részén, elsősorban a nemzeti parkok területén találkozhatunk velük.

Azonban nemcsak sok élményt, hanem sok bosszúságot is okoz e madár a természet rajongóinak,

hiszen például, ha a parkolóban hagyott kocsit egy unatkozó keacsapat kiszemeli magának, perceken belül megfoszthatják az ablak körüli gumiszigeteléstől, vagy éppen a kerekek szelepeit rágják le hihetetlen erős csőrükkel. Ha elég idejük van, még magát a gumiabroncsot is képesek kikezdeni. Mindezt pusztán játékból teszik.

Fotó: Tóth Zsigmond

 

A keákról hosszú időn keresztül az a hír járta, hogy a birkák hátát is kirágják, s a bárányokat el is pusztítják – mára bebizonyosodott, hogy ez csak részigazság, mivel a kea szívesen rájár a dögre is, így ezeket az állatokat már korábban elhullott birkákon figyelték meg. Tehát többet írtak számlájukra, mint érdemeltek volna.

1860 és 1970 között államilag is támogatták a keák irtását, de számuk olyannyira lecsökkent, hogy 1986-tól teljes védelmet élveznek.

Korábban azonban viszonylag kevés kea érkezett az európai madárbarátokhoz, illetve állatkertekbe, így a kontinensünkön élő állomány csak lassan kezdett felszaporodni.

A keák párválasztó madarak, így legalább 6 példányt kell együtt tartanunk ahhoz, hogy megbízható tenyészpárra szert tegyünk. A hároméves egyedek már tenyésztésbe foghatók, a párokat külön helyezzük el, s mintegy 50x50 cm alapterületű és 1 méter magas faodút érdemes számukra biztosítani, melybe a tojó 2-5 fehér tojást rak évente egyszer. Azonban, ha elvesszük a tojásokat, még egy fészekaljjal megajándékozza – általában nyár derekán – a gazdáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

A történelem leghíresebb középkori macska mancsnyoma

Egy macska sétált át egy 1445-ös, Dubrovnikban fellelt kéziraton, örök nyomot hagyva maga után. Az eset akár ma is megtörténhetne, de valószínű, hogy inkább egy laptop képernyőjén találkoznánk – a lemosható – bűnjelekkel. Úgy látszik, a macskamodor több száz év alatt sem változott.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.