Back to top

A világ legintelligensebb madara

A keapapagáj a világ legintelligensebb madarai közé tartozik, ám hogy a ranglétra csúcsán is áll-e, nehéz eldönteni, hiszen különböző kutatási módszerekkel más-más szempontrendszer szerint közelítik meg az állatokat. Egyes kutatások szerint azonban madarunk értelmi képességei valóban a legjobbak, még a csimpánzokat is megelőzik.

Ezek a különös szárnyasok Új-Zélandon honosak, leginkább a Déli-szigeten fordulnak elő 600-2000 méteres magasságban. A fehér ember megjelenéséig jóval nagyobb volt elterjedési területük, mára azonban csak az ország déli részén, elsősorban a nemzeti parkok területén találkozhatunk velük.

Azonban nemcsak sok élményt, hanem sok bosszúságot is okoz e madár a természet rajongóinak,

hiszen például, ha a parkolóban hagyott kocsit egy unatkozó keacsapat kiszemeli magának, perceken belül megfoszthatják az ablak körüli gumiszigeteléstől, vagy éppen a kerekek szelepeit rágják le hihetetlen erős csőrükkel. Ha elég idejük van, még magát a gumiabroncsot is képesek kikezdeni. Mindezt pusztán játékból teszik.

Fotó: Tóth Zsigmond

 

A keákról hosszú időn keresztül az a hír járta, hogy a birkák hátát is kirágják, s a bárányokat el is pusztítják – mára bebizonyosodott, hogy ez csak részigazság, mivel a kea szívesen rájár a dögre is, így ezeket az állatokat már korábban elhullott birkákon figyelték meg. Tehát többet írtak számlájukra, mint érdemeltek volna.

1860 és 1970 között államilag is támogatták a keák irtását, de számuk olyannyira lecsökkent, hogy 1986-tól teljes védelmet élveznek.

Korábban azonban viszonylag kevés kea érkezett az európai madárbarátokhoz, illetve állatkertekbe, így a kontinensünkön élő állomány csak lassan kezdett felszaporodni.

A keák párválasztó madarak, így legalább 6 példányt kell együtt tartanunk ahhoz, hogy megbízható tenyészpárra szert tegyünk. A hároméves egyedek már tenyésztésbe foghatók, a párokat külön helyezzük el, s mintegy 50x50 cm alapterületű és 1 méter magas faodút érdemes számukra biztosítani, melybe a tojó 2-5 fehér tojást rak évente egyszer. Azonban, ha elvesszük a tojásokat, még egy fészekaljjal megajándékozza – általában nyár derekán – a gazdáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Sáskajárás veszélyezteti a szardíniai juhtenyésztőket

Szokatlan méretű sáskajárás keseríti meg a gazdák dolgát az olasz Szardínia szigetén: több millió rovar lepte el a kaszálókat, veszélyeztetve ezzel az idei kaszálást.

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

Afrikai sertéspestis Lengyelországban: 8000 sertést kellett leölni

Május végén Lengyelországban, alig 10 kilométerre Fehéroroszországtól, újabb afrikai sertéspestis (ASP) kitörést észleltek. A betegség ezúttal egy 750 kocát tartó nagyüzemi telepen jelent meg, ahonnan a malacokat a környékbeli gazdaságoknak értékesítették hizlalásra. A fertőzés miatt több mint nyolcezer sertést kellett leölni, illetve megsemmisíteni a környéken.

Libatartó javára döntött a bíróság

Egy libatartónál kimúlt az integrátor által felnevelésre kihelyezett szárnyasok egyhatoda. A libatartó kártérítést követelt, de az általa számolt összeghez képest csak elenyésző kártérítéshez jutott.

Félmilliárd forint egy madárröpdében

A flamingók meglehetősen egyedi fizimiskájukkal sok fejtörést okoznak a zoológusoknak, akik rendszerezni szeretnék a madárvilágot, zárt téri szaporításuk pedig a megnövekedett igények miatt egyre nagyobb kihívást jelent a díszmadártenyésztő farmok szakemberei számára. A flamingók Ázsiában és Afrikában éppúgy elterjedtek, mint Közép- és Dél-Amerikában.

Elnyűhetetlen terepjáró: a magyar agár

A magyar agár ősi vadászkutyafajtánk, amely feltehetőleg Ázsiából származik, és végigkísérte a magyarság történetét. Kialakulásáról számos elmélet ismert, az azonban biztosra vehető, hogy a nomád népek kutyái között voltak olyanok, amelyeket a futó vad elejtésére használtak.

Kezdő galambászok ideális fajtája: a bácskai hosszúcsőrű keringő

A 2004 tavaszán meghozott országgyűlési határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar galambfajták közé sorolta be a bácskai hosszúcsőrű keringő fajtát. A „hosszúcsőrű” megjelölés azért figyelemreméltó, mert a korábbi évtizedekben a fajtát egyszerűen bácskai keringőként írták le.

Jó háziállat lehet egy sünből?

Sokan imádják ezeket a kis tüskés állatokat, és szívesen tartanák őket háziállatként. A legelső kérdés, amit tisztázni kell, törvényes-e sünit tartani? A másik pedig, hogy egyáltalán jó háziállat válik-e belőle?

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.