Back to top

Európa legnagyobb testű röpképes madarait védelmezik az Alföldön

A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában, a Zöld Mező rovatunkban a többi közt a hazai túzokvédelem történetéről és érdekességeiről is beszámolunk. Következzék egy kis ízelítő a cikkből:

Fotó: Ambruzs-Szabó József
A világ túzokállománya napjainkban mintegy 35 ezer példányból áll, nagy részüknek pedig Európa az otthona: Spanyolország 28 ezer túzokkal a kontinens legnagyobb állományát adja, míg

a körülbelül 1500 példányból álló magyarországi populáció a második legnépesebbnek számít a földrészen.

Utóbbi szám a haza túzokok védetté nyilvánítása, illetve vadászatuk teljes betiltása utáni esztendőkben állandósult, ami egyúttal azt is jelentette: a magyar természetvédelmi szakembereknek sikerült megmenteniük a korábban a kipusztulás szélére sodródott állományt.

Dévaványa – a hazai túzokvédelem központja

Magyarországon a túzokvédelem az 1970-es években kapott igazán szárnyra, különösképp annak végén: 1978-ban, a Dévaványai-Ecsegi pusztákon nyitották meg ugyanis a Túzokvédelmi Állomást, amely a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság fontos részeként üzemel. „Az állomás azzal a céllal jött létre, hogy összpontosítsa a hazai túzokvédelem „erőit”, valamint e helyen kezdték megmenteni az ország különböző részeiből érkező, jellemzően valamilyen mezőgazdasági munkavégzés miatt veszélybe került fészekaljakat is” –mondta lapunknak Czifrák Gábor, az igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője.

A szakembertől megtudtam, Magyarországon máig egyedül itt végzik ezt a munkát, amelynek része a túzoktojások keltetése, a csibék nevelése s a természetbe való visszaszoktatása is.

Hosszú évek "gyümölcse": a tojók 3-4 éves korukra válnak ivaréretté
A madarak násza egyébként éppen ebben az időszakban teljesedik ki; a tojók ezt követően a jól megszokott költőhelyükre repülnek, ahol jellemzően két tojást raknak le. „A túzokok ilyenkor olyan növénykultúrát keresnek, ahol biztonságban érzik magukat, s ahonnan rálátnak a környező területekre. Itt nem fészket építenek, hanem apró mélyedést kaparnak ki maguknak és a tojásoknak” – magyarázta Czifrák Gábor. Mint mondta, a Dévaványa térségében élő, mintegy 500 példányból álló túzokpopuláció ivarérett példányai ezekben a hetekben a dürgőhelyeken gyűlnek össze, ahol a tojók választják ki maguknak a násztollazatban pompázó kakasokat. E rituálét még inkább különlegessé teszi a kevesek által ismert tény: előbbieknek 3, utóbbiaknak pedig akár 5 évbe is telhet, míg ivaréretté válnak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az állomány nagysága csak igen nehezen tud emelkedni, éppen ezért nem is meglepő, a fajra a legmagasabb szintű természetvédelmi besorolás vonatkozik.

A gazdálkodókon is múlik a madarak sorsa

Noha az akár 15 kilogrammos testtömeget is elérő túzokkakasok a fiókák nevelésében nem vesznek részt, a tojók is tekintélyes méretűek – átlagban 4-6 kilósak –, így általában eredményesen védelmezik utódaikat. A tojások ugyanakkor védtelenné válnak a ragadozókkal szemben, amikor a tojó elhagyja őket akár csak egy kis időre is, például tollászkodás vagy táplálkozás céljából. Czifrák Gábor szerint a legnagyobb károkat máig az emberi tevékenység okozza, még akkor is, ha az a legtöbb esetben nem szándékos.

„Mivel a túzokok a mezőgazdasági kultúrákban fészkelnek, a különböző munkaműveletek sokszor veszélyeztetik a fészekaljakat, mindezeken felül pedig a kotló madarak megzavarásával is nagy kárt lehet okozni”

Minél idősebb a túzokkakas, annál vastagabb a nyaka
– folytatta a természetvédelmi területfelügyelő, akinek szavai szerint, ha a tojót stressz éri, végleg elhagyhatja fészkét. A Dévaványán és környékén gazdálkodók ugyanakkor saját madaruknak tekintik a túzokot, így a természetvédelmi őrökkel problémamentesen tudnak együttműködni. A szakember azt is elmondta, a térségben a földek nem kifejezetten jó minőségűek, így a gazdák többsége igénybe veszi az agrár-környezetgazdálkodási program adta támogatásokat, amelyek egy része túzokvédelmi tevékenységhez kötött. A védett, illetve a programban szereplő területeken gazdálkodóknak például kötelező a kaszáikat láncos vadriasztóval felszerelni. Ez az eszköz nemcsak a földön költő madarak, hanem megannyi más állat életben maradása szempontjából is kulcsfontosságú. Czifrák Gábor emellett a kaszálás idejének megválasztását, illetve az apróparcellás művelés fontosságát is hangsúlyozta.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Idén is lesznek dísznövény és kertművészeti napok a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyparkban

Idén 15. alkalommal rendezi meg a Károlyi József Alapítvány az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat május 31. és június 2. között a fehérvárcsurgói Károlyi kastély parkjában, amelynek programjában kiállítás, vásár és konferencia is szerepel.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Kacagó gerlét ne tartsunk házigalambokkal!

A kacagó gerle egyik leggyakrabban tartott díszmadár hazánkban – nem véletlenül. Ennek a kedves hangú madárnak oly sok jó tulajdonsága van, mely vonzóvá teszi szinte minden madártenyésztő számára, függetlenül attól, hogy éppen egzotikus díszpintyek vagy galambok tartására szakosodott.

Papagájok – már ötvenmillió éve Földünkön

Ha papagájokról van szó, gyakran gondolják, hogy buja trópusi erdők lakóiról van szó, melyek talán csak az elmúlt évezredekben alakultak ki Földünkön. Pedig a valóság ennél lényegesen árnyaltabb, hiszen igen sokféle élőhelyet benépesítenek a félsivatagoktól kezdve a magas hegységek bérceiig – a papagájok a csontleletek tanulsága szerint az Antarktisz kivételével minden földrészt meghódítottak.