Back to top

A faápolás a fa szeretetének a művészete

Favizsgálat és faápolás a kertészeti tervezésben címmel a Magyar Faápolók Egyesülete április 12-én első ízben szervezte meg szakmai továbbképzését kerttervezőknek, kivitelezőknek, művezetőknek, út- és közműtervezőknek.

A koros fák élete szakszerű ápolással meghosszabbítható
A koros fák élete szakszerű ápolással meghosszabbítható
A faápolás híd a kertészet és az erdészet között, hallottuk Lukács Zoltántól, az egyesület elnökétől, aki megismertette a hallgatóságot a favédelem, faápolás történeti fejlődésével. A szakember kiemelte, ismerni kell ezt a szakmát, akkor nincs félelem, de van felelősség. A fák életét már meg tudjuk hosszabbítani, hallottuk, de mindig mérlegelendő, hogy milyen áron. Erről a döntéseket mindig a szakemberek kell, hogy meghozzák.

A fakataszterezés módszereiről szólt Farkas Ágnes okleveles táj-és kertépítész, minősített favizsgáló. Véleménye szerint a fa sorsáról való döntés a tervező feladata munkafolyamata során. Ha úgy dönt, hogy meg kell tartani egy fát, akkor annak hosszú távú gondozásáról, ápolási feladatairól is kell rendelkeznie a tervezési folyamat során.

A fakataszterezés a tulajdonos felelőssége, a faállomány felmérése pedig a favizsgálóé.

Az Urban Forestry (városi erdősítés), mint új szakterület volt Puskás Lajos adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem előadásának egyik témája. Az erdők és a városok közötti átmeneti zónákban mindig kérdés, hol van a határ a kertészet és az erdészet között. Nincs is szükség a pontos határ meghúzására, hallottuk, hiszen tájépítészek is dolgoznak erdészetekben és erdész végzettségű szakember is betölt főkertészi feladatokat. Fontos annak kidolgozása, hogyan lehet a meglevő erdészeti technológiákat a lakosság felé szolgáltatni a városi erdőgazdálkodás és városi természetvédelem terén.

Ócsvári Gábor erdőmérnök a fák vizuális és műszeres vizsgálati módszereiről szólt részletesen. A fák hasznossága lombfelületük méretével arányos, emelte ki az előadó. Nem a fát védjük, hanem a fa lombfelületét.

Minden olyan beavatkozást kerülni kell, ami drasztikusan csökkenti a fa lombfelületet.

A gyökérzet csökkentésének következtében általában koronaszáradás jelentkezik. A korona méretének csökkentése pedig gyökérelhalást eredményez, aminek következménye a fa stabilitásának csökkenése és a lebontó szervezetek működésének megkezdődése. Ezt kerülni kell.

Legfontosabb szempont, a fa biztonságossága, hangsúlyozta Szaller Vilmos kertészmérnök, minősített favizsgáló. Új telepítésnél először a fa számára a megfelelő életteret kell megteremteni, hallottuk. Budapesten egy fasor átlagosan 26 évig él, utána pótlásokra van szükség. Négyévente egy évvel csökken a fák élettartama a környezeti ártalmak és az emberi tevékenység eredményeként.

Amikor a környezet és az ember személyes érdeke ütközik, akkor a fákat kivágják. Pedig a fa az ingatlanok 150 százalékos értéknövekedését eredményezi.

Fehérvári Eszter, kertészmérnök, minősített favizsgáló a favédelmi terv fontosságát emelte ki. A tervezési dokumentáció elengedhetetlen része kell, hogy legyen a favédelem. Ha ez nem jelenik meg a tervezési munkamenetben, akkor a kivitelezés feladatainak sem lesz része.

A fáknak értéke van, növekedésük évtizedei nem pótolhatóak. Védeni kell őket.

A képzésre legközelebb októberben kerül majd sor. Részletes beszámolónkat a Kertészet és Szőlészet szaklapban olvashatják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Bővülnek az iskola- és óvodakertek

Az Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően 100 iskola-és óvodakert jöhet létre és újulhat meg az Országos Iskolakert-fejlesztési Program harmadik üteme keretében. A tárca, az Iskolakertekért Alapítvány és a Kék Bolygó Alapítvány közös programja az idei évben 50 óvodakertet és 50 iskolakertet támogat az első ütemben elindított megyei mentorkertek országos hálózatának egyidejű fejlesztése mellett. A programra már lehet pályázni.

Vetélkedő középiskolásoknak a magyar erdők értékeiről

Negyedik alkalommal hirdeti meg az Országos Erdészeti Egyesület a Fedezd fel az örökséged! online erdőismereti vetélkedőt középiskolásoknak, ezúttal Mi fánterem az erdő alcímmel. A márciusban kezdődő verseny azt a kérdést járja körül, hogy mit adnak nekünk és milyen hatással vannak életünkre az erdők.

Február 1-től igényelhető a fiatal erdők ápolásának támogatása

A VP5-8.6.2-16 kódszámú „Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek” (fiatal erdők ápolásának támogatása) című felhívás keretében 2020. február 1-től igényelhető támogatás.

Apáról fiúra száll

Tudás, becsület, hivatás. A Nagy családban öt nemzedéken keresztül sikerült apáról fiúra átmenteni ezeket az értékeket. Még ennél is többet, hiszen a hobbijuk, de még a nevük is azonos. Így aztán a jelenlegi korelnök és fia – az uralkodókhoz hasonló megkülönböztetést követve – már a IV. és az V. Nagy Károly a sorban.

Városi parkok nyugati mintára

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával szervezett szakmai tanulmányúton Zürich és Lyon parkjaival ismerkedtek a magyar szakemberek.

Lendületben az erdőtelepítések

Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések - írta a Magyar Nemzet szerdán.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.