Back to top

A fagyal növényvédelme

A fagyalfélék gyakran ültetett, népszerű lombhullató, téli zöld vagy örökzöld cserjék. Mint minden növényfajt, ezt is „felfedezte magának” néhány kórokozó és kártevő.

A fagyalnak számos fajtáját ültetik
A fagyalnak számos fajtáját ültetik
A fagyalnak több mint 50 faja ismert, amelyek zöme Kelet- és Dél-Ázsiában honos, de akad Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában, valamint Kis-Ázsiában honos faj is. Hálás, sokoldalúan felhasználható cserjék. Szoliterként is szépen díszítenek, de sövény és kis fa is nevelhető belőlük. A legtöbb faj nem túl igényes a környezetei adottságokra. Bár a napos, vagy félárnyékos helyet kedvelik, de árnyéktűrő is van közöttük, például a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). Ezt a fajt leggyakrabban nyírott sövénynek telepítik, mert jól tűri a metszést. Mint minden növényfajt, ezt is „felfedezte magának” néhány kórokozó és kártevő.

Vírusos betegségek

A fagyal sárgafoltosságát több vírus okozza. A levelek csökötten nőnek, kanalasodnak, különböző nagyságú pöttyök, félgyűrűk, hullámvonalak tarkázzák őket, attól függően, hogy melyik vírusfaj van jelen. A beteg töveket azonnal távolítsuk el.

Gombás betegségek

A lisztharmat gombafonalai a levelek színét és fonákját is bevonják
A lisztharmat gombafonalai a levelek színét és fonákját is bevonják
A lisztharmat első tünetei rügypattanás után jelentkeznek. A hajtásokon, majd a kis leveleken fehér, finoman hálózatos gombafonalak láthatók. Később a micélium a levelek színét és fonákját is bevonja. Esetenként kiemelkedő piros foltok képződnek rajtuk. A bevonatban apró, szabad szemmel nem látható ivartalan szaporítóképletek (konídiumok) fejlődnek, amelyek a szél, öntöző- és esővíz segítségével tovább terjednek.

Tavaly számos panelház és intézmény előtti sövényeken rendkívül erős fertőzést észleltem, már messziről fehérlettek a bokrok. Február végén szomorúan láttam, hogy sok tő teljesen elszáradt. Ha ezek nem kerülnek kivágásra, további fertőzési forrást jelentenek.

A kórokozó micéliummal telel át a rügyekben. A fertőzött rügyekből fertőzött hajtások fejlődnek. Közvetlenül rügypattanás előtti lemosó permetezéssel, majd a vegetációban – a fertőzés mértékétől függően – 2-4 alkalommal, 7-10 naponként végzett kezeléssel kigyógyíthatjuk növényeinket.

A fagyal levélfoltosságát több gombafaj okozza
A fagyal levélfoltosságát több gombafaj okozza
A fagyal levélfoltosságát több gombafaj okozza, így a foltok alakja is változó. Lehetnek kerek, vagy szabálytalan alakúak, sárgás-barna színűek, össze is folyhatnak. Más esetben a foltok kör- vagy szögletes alakúak, szürkésbarna színűek. A levélen kívül a hajtást is megtámadják gombák. Súlyos fertőzés esetén a levelek lehullhatnak, a növények felkopaszodhatnak.

A kórokozók a lehullott levelekben telelnek át és a tavasszal kiszóródó spóráik indítják el a fertőzést. Különösen jelentősek ezek a kórokozók a sövényeknél, mert a sűrű állományban nem mindig tudjuk megfelelően biztosítani a teljes permetlé-borítottságot. Ezért is nagyon fontos ősszel összegyűjteni és megsemmisíteni a lehullott leveleket. Ha mégis fertőzést észlelünk, néhány alkalommal védekezzünk gombaölő szerrel.

Kártevő állatok

A fagyaltripsz vírusok terjesztésével is súlyos károkat okoz
A fagyaltripsz vírusok terjesztésével is súlyos károkat okoz
A fagyaltripsz hazánkban nagyon elterjed. Nyírott növényen nagyon gyorsan felszaporodik, különösen erős napsütésben. A különálló bokrokat sem kíméli. Út menti fák, bokrok néhány évvel ezelőtti felmérése során egyetlen fertőzésmentes Ligustrum egyedet nem találtam. A kifejlett rovar (imágó) 0,7-0,8 mm hosszúságú, lapított testű, hosszú, rojtos szárnyai a testhosszát meghaladják. Lapos testű, sárga színű 0,95 mm hosszú lárváival együtt szívogatja a leveleket. A kiszívott sejtnedv helyére levegő tolul, így a levél színén és fonákján ezüstös foltok jelennek meg, amelyek végül az egész felületet elborítják. A fonákon apró, fekete ürülékcseppek láthatók. A károsított levelek torzulnak, kisebbek maradnak, idő előtt lehullanak, és így a növények díszítő értéküket veszítik. A fagyalon kívül nagyon kedveli az orgonát és a hársat is. Évente sok nemzedéke fejlődik. Az imágó a kéreg repedéseiben, mohában telel. Megfigyelések szerint a nőstények áprilistól szeptemberig, a hímek augusztusban és szeptemberben fordulnak elő a növényeken. Csak többszöri permetezéssel szabadulhatunk meg tőlük.

A fagyal-levéltetű szintén soknemzedékes kártevő. Nem migráló faj, azaz teljes fejlődési ciklusa a fagyalon zajlik. Tojás alakban telel. Tavasszal a világoszöld színű, 1,5-1,7 mm testhosszúságú szárnyatlan nőstények szívogatják a leveleket, amelyek besodródnak és korán lehullanak.

Kora nyáron megjelennek az 1,8 mm hosszúságú szárnyas nőstények, melyek feje, tora fekete, potrohuk hátoldalán sötétbarna középfolt és oldalfoltok láthatók. Ezek a szárnyas alakok repülnek újabb fagyal bokrokra. A nyáron szívogatott leveleken sárga foltok keletkeznek, majd korán lehullanak, a tövek felkopaszodnak, a fás részek nem érnek be, fagyra érzékennyé válnak. Elsősorban a közönséges fagyalt (L. vulgare) kedvelik. Amint az első telepeket észleljük, azonnal védekezzünk, hiszen a tetvek, közvetlen kártételük mellett, súlyos károkat okoznak a vírusok terjesztésével is. Betelepedésük megfigyelhető növényvizsgálattal és sárga színű tál- vagy színcsapdákkal. A permetezéseket többször ismételni kell. Ne felejtsünk el nedvesítőszert adni a permetléhez!

A kőrisbogár a kőrisen és az orgonán kívül a fagyalt is kedveli
A kőrisbogár a kőrisen és az orgonán kívül a fagyalt is kedveli
A kőrisbogár a kőris és az orgona fajokon kívül a fagyal fajokat is kedveli. A leveleket a szélüktől kiindulva, majd teljesen lerágja, csak a vastagabb erekkel nem „birkózik meg”. Az imágók június közepétől csoportosan rajzanak. Egy növényt egyszerre több száz bogár is megszállhat, és csak akkor vonulnak tovább, ha azt tarrá rágták. Ha csak néhány megtámadott növényünk van, érdemes a kora reggeli órákban lerázni, összeszedni és elpusztítani a bogarakat. Ha ez nem sikerül, permetezzünk rovarölő szerrel.

A fagyal-levéldarázs lárvája sárgás-zöldes, meztelen csigára emlékeztető álhernyó. Június-júliusban hámozgat a levélen. Növekedésével étvágya is megnő, és akkor már lyuggatja is a leveleket. Mielőtt a talajba vonulnának, a károsított leveleket a lárvákkal együtt szedjük le és semmisítsük meg.

A védekezésben használható készítmények táblázatát a Kerti Kalendárium 2019/4. számában találja.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A félreértett kaktuszok

A kaktuszok nyáron vannak igazán elemükben, hiszen ennek az évszaknak az általában forró, napsütéses hónapjai hasonlítanak körülményeikben leginkább eredeti életterükhöz. Mivel nálunk e növények csak vendégek, ha azt akarjuk, hogy jól érezzék magukat, fontos néhány szempontot figyelembe venni tartásuk kapcsán.

Szüret után is fontos az ápolás

Bár átlagos évjáratokban november eleje a szőlő természetes lombhullásának időszaka, a korai őszi fagyok hatására ez a biológiai folyamat gyakran előbb indul meg. A szőlő nyugalmi időszaka alatt, ami a lombhullástól a könnyezésig tart, néhány hónap áll rendelkezésre mindazon növényvédelmi jellegű munkák elvégzésére, amelyek célja a szőlő felkészítése a következő tenyészidőszakra.

Talajlakó kártevők

A talajlakó kártevők összetétele, jelentősége és az ellenük való védekezés az elmúlt pár évtizedben jelentős mértékben változott. Számos talajfertőtlenítő szert vontak ki a forgalomból, helyettük biológiai készítményeket vethetünk be a kártétel megelőzésére.

Szüreteljünk tíz év múlva is!

„Foglalkozni kell a változásokkal, és aki nem tud alkalmazkodni, az nem biztos, hogy túléli a kihívásokat” – hangzott el az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány által szervezett konferencián.

Mi a teendő lombhullás után?

A házikerti gyümölcsösökben, a fák nyugalmi állapotában végzett növényvédelmi munkákkal (fatisztogatás, lombfertőtlenítés) lehetőség nyílik a gyümölcsfákon vagy a közvetlen környezetükben meghúzódó kártevők és kórokozók telelő alakjainak gyérítésére. Ezzel csökkenteni tudjuk a következő évi kora tavaszi fertőzések mértékét is.

Tárolási betegségek: már a szántóföldön kialakulhat

A hosszú tenyészidejű, kései káposztaféléket október végén, november elején szedik. A megfelelő időben történő betakarítás és a gondos tisztítás, válogatás nagyon fontos, hiszen azzal nagy eséllyel csökkenthetjük a tárolási betegségek fellépését.

Másfél milliárd hasznos rovar Olaszországból

Új központot épített Cesenában a biológiai növényvédelemhez használható rovarokat tenyésztő Bioplanet. Az olasz vállalkozás a világ számos országába exportálja a hasznos ragadozókat, parazitákat. Évente 1,5 milliárd rovart tenyésztenek.

Kertészettudományok központja

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem öt kampuszon 22 intézetet működtet. A Kertészettudományi Intézet a hagyományosan kertészetet oktató műhelyekből, valamint az egyetemhez integrált kertészeti kutatóintézetek állomásaiból épült föl. Helyes Lajos igazgató mutatta be röviden a működését.

Tegyük még hangulatosabbá a karácsonyt hozzá méltó növényekkel!

Ha a karácsony kerül szóba, leginkább a menüsorra, az ajándékokra és a dekorációra gondolunk – utóbbi korántsem csak kézzel készített vagy előregyártott díszeket jelenthet, sokat tehetünk az ünnepi hangulatért például virágokkal. És ha már növényekről van szó: ne gondoljuk, hogy csak a karácsonyi kaktusz és a mikulásvirág létezik.

Két agronómiai tudományos díjat nyert a Corteva

A Corteva Agriscience két agronómiai díjat nyert a 14. Crop Science Fórumon. A rendezvényt virtuálisan tartották meg Londonban, november elején. A rangos díjak kategóriájukon belül a legjobb tudományos elismerést ünneplik, vezető technológiai kezdeményezéseket a növényvédelem és a digitális mezőgazdaság területén világszerte.