Back to top

A fagyal növényvédelme

A fagyalfélék gyakran ültetett, népszerű lombhullató, téli zöld vagy örökzöld cserjék. Mint minden növényfajt, ezt is „felfedezte magának” néhány kórokozó és kártevő.

A fagyalnak számos fajtáját ültetik
A fagyalnak számos fajtáját ültetik
A fagyalnak több mint 50 faja ismert, amelyek zöme Kelet- és Dél-Ázsiában honos, de akad Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában, valamint Kis-Ázsiában honos faj is. Hálás, sokoldalúan felhasználható cserjék. Szoliterként is szépen díszítenek, de sövény és kis fa is nevelhető belőlük. A legtöbb faj nem túl igényes a környezetei adottságokra. Bár a napos, vagy félárnyékos helyet kedvelik, de árnyéktűrő is van közöttük, például a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). Ezt a fajt leggyakrabban nyírott sövénynek telepítik, mert jól tűri a metszést. Mint minden növényfajt, ezt is „felfedezte magának” néhány kórokozó és kártevő.

Vírusos betegségek

A fagyal sárgafoltosságát több vírus okozza. A levelek csökötten nőnek, kanalasodnak, különböző nagyságú pöttyök, félgyűrűk, hullámvonalak tarkázzák őket, attól függően, hogy melyik vírusfaj van jelen. A beteg töveket azonnal távolítsuk el.

Gombás betegségek

A lisztharmat gombafonalai a levelek színét és fonákját is bevonják
A lisztharmat gombafonalai a levelek színét és fonákját is bevonják
A lisztharmat első tünetei rügypattanás után jelentkeznek. A hajtásokon, majd a kis leveleken fehér, finoman hálózatos gombafonalak láthatók. Később a micélium a levelek színét és fonákját is bevonja. Esetenként kiemelkedő piros foltok képződnek rajtuk. A bevonatban apró, szabad szemmel nem látható ivartalan szaporítóképletek (konídiumok) fejlődnek, amelyek a szél, öntöző- és esővíz segítségével tovább terjednek.

Tavaly számos panelház és intézmény előtti sövényeken rendkívül erős fertőzést észleltem, már messziről fehérlettek a bokrok. Február végén szomorúan láttam, hogy sok tő teljesen elszáradt. Ha ezek nem kerülnek kivágásra, további fertőzési forrást jelentenek.

A kórokozó micéliummal telel át a rügyekben. A fertőzött rügyekből fertőzött hajtások fejlődnek. Közvetlenül rügypattanás előtti lemosó permetezéssel, majd a vegetációban – a fertőzés mértékétől függően – 2-4 alkalommal, 7-10 naponként végzett kezeléssel kigyógyíthatjuk növényeinket.

A fagyal levélfoltosságát több gombafaj okozza
A fagyal levélfoltosságát több gombafaj okozza
A fagyal levélfoltosságát több gombafaj okozza, így a foltok alakja is változó. Lehetnek kerek, vagy szabálytalan alakúak, sárgás-barna színűek, össze is folyhatnak. Más esetben a foltok kör- vagy szögletes alakúak, szürkésbarna színűek. A levélen kívül a hajtást is megtámadják gombák. Súlyos fertőzés esetén a levelek lehullhatnak, a növények felkopaszodhatnak.

A kórokozók a lehullott levelekben telelnek át és a tavasszal kiszóródó spóráik indítják el a fertőzést. Különösen jelentősek ezek a kórokozók a sövényeknél, mert a sűrű állományban nem mindig tudjuk megfelelően biztosítani a teljes permetlé-borítottságot. Ezért is nagyon fontos ősszel összegyűjteni és megsemmisíteni a lehullott leveleket. Ha mégis fertőzést észlelünk, néhány alkalommal védekezzünk gombaölő szerrel.

Kártevő állatok

A fagyaltripsz vírusok terjesztésével is súlyos károkat okoz
A fagyaltripsz vírusok terjesztésével is súlyos károkat okoz
A fagyaltripsz hazánkban nagyon elterjed. Nyírott növényen nagyon gyorsan felszaporodik, különösen erős napsütésben. A különálló bokrokat sem kíméli. Út menti fák, bokrok néhány évvel ezelőtti felmérése során egyetlen fertőzésmentes Ligustrum egyedet nem találtam. A kifejlett rovar (imágó) 0,7-0,8 mm hosszúságú, lapított testű, hosszú, rojtos szárnyai a testhosszát meghaladják. Lapos testű, sárga színű 0,95 mm hosszú lárváival együtt szívogatja a leveleket. A kiszívott sejtnedv helyére levegő tolul, így a levél színén és fonákján ezüstös foltok jelennek meg, amelyek végül az egész felületet elborítják. A fonákon apró, fekete ürülékcseppek láthatók. A károsított levelek torzulnak, kisebbek maradnak, idő előtt lehullanak, és így a növények díszítő értéküket veszítik. A fagyalon kívül nagyon kedveli az orgonát és a hársat is. Évente sok nemzedéke fejlődik. Az imágó a kéreg repedéseiben, mohában telel. Megfigyelések szerint a nőstények áprilistól szeptemberig, a hímek augusztusban és szeptemberben fordulnak elő a növényeken. Csak többszöri permetezéssel szabadulhatunk meg tőlük.

A fagyal-levéltetű szintén soknemzedékes kártevő. Nem migráló faj, azaz teljes fejlődési ciklusa a fagyalon zajlik. Tojás alakban telel. Tavasszal a világoszöld színű, 1,5-1,7 mm testhosszúságú szárnyatlan nőstények szívogatják a leveleket, amelyek besodródnak és korán lehullanak.

Kora nyáron megjelennek az 1,8 mm hosszúságú szárnyas nőstények, melyek feje, tora fekete, potrohuk hátoldalán sötétbarna középfolt és oldalfoltok láthatók. Ezek a szárnyas alakok repülnek újabb fagyal bokrokra. A nyáron szívogatott leveleken sárga foltok keletkeznek, majd korán lehullanak, a tövek felkopaszodnak, a fás részek nem érnek be, fagyra érzékennyé válnak. Elsősorban a közönséges fagyalt (L. vulgare) kedvelik. Amint az első telepeket észleljük, azonnal védekezzünk, hiszen a tetvek, közvetlen kártételük mellett, súlyos károkat okoznak a vírusok terjesztésével is. Betelepedésük megfigyelhető növényvizsgálattal és sárga színű tál- vagy színcsapdákkal. A permetezéseket többször ismételni kell. Ne felejtsünk el nedvesítőszert adni a permetléhez!

A kőrisbogár a kőrisen és az orgonán kívül a fagyalt is kedveli
A kőrisbogár a kőrisen és az orgonán kívül a fagyalt is kedveli
A kőrisbogár a kőris és az orgona fajokon kívül a fagyal fajokat is kedveli. A leveleket a szélüktől kiindulva, majd teljesen lerágja, csak a vastagabb erekkel nem „birkózik meg”. Az imágók június közepétől csoportosan rajzanak. Egy növényt egyszerre több száz bogár is megszállhat, és csak akkor vonulnak tovább, ha azt tarrá rágták. Ha csak néhány megtámadott növényünk van, érdemes a kora reggeli órákban lerázni, összeszedni és elpusztítani a bogarakat. Ha ez nem sikerül, permetezzünk rovarölő szerrel.

A fagyal-levéldarázs lárvája sárgás-zöldes, meztelen csigára emlékeztető álhernyó. Június-júliusban hámozgat a levélen. Növekedésével étvágya is megnő, és akkor már lyuggatja is a leveleket. Mielőtt a talajba vonulnának, a károsított leveleket a lárvákkal együtt szedjük le és semmisítsük meg.

A védekezésben használható készítmények táblázatát a Kerti Kalendárium 2019/4. számában találja.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos-gyomirtás gépi látással

Magyarország a SmartSprayer rendszer egyik tesztországa. A BASF és a Bosch közös precíziós növényvédelmi eszközét Mezőhegyesen, mintegy 100-150 hazai és környező országokból érkezett gazdálkodónak és növényvédelmi szakembernek mutatták be, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szakemberei már tapasztalataikról is be tudtak számolni.

Rózsa: üdít, szépít és elűzi a bút

A rózsa nem csak szemet gyönyörködtető, hanem rendkívül jelentős gyógyhatásokkal is rendelkezik. A virágok királynőjének nem illendő firtatni a korát, ezért elégedjünk meg annyival, hogy a leletek tanúsága szerint legalább 32 millió éve él a Földön.

Kötelező és hasznos vizsgálat

Több mint két éve kötelező a permetezőgépek műszaki vizsgáztatása. Ez a kötelezettség azonban hasznos is, hiszen a műszakilag nem megfelelő eszköz használatával nemcsak a környezetet, hanem a termelés biztonságát is veszélyeztetik a gazdálkodók. A kopott, elhasználódott szórófejek ugyanis ronthatják a növényvédelmi kezelések hatékonyságát.

Virágkertészet: a családi ezüst

Harmadik generációs kertészet vehette át idén májusban a rangos Fenntartható Debrecen díjat. A Szepesi Virágkertészet Kft. hosszú évek óta fáradozik a város és a térség környezetének szépítéséért, felvirágoztatásáért. A lassan negyven éve működő kertészet nemcsak a cívisváros lakosai körében ismert és kedvelt: árudájukba az ország távoli szegletéből is elzarándokolnak a kertbarátok.

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a MATE Georgikon Campusán, Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében lehetőséget nyújt agrárszakemberek számára növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.

Növényvédelem a messzi távolból

Robotok és GPS-adatok megóvják a kártevőktől a növényeket és gereblyéznek a kézi munka helyett? Távoli jövőkép vagy maga a valóság? Mint minden más gazdasági ágazatot, a mezőgazdaságot is érintik a folyamatos digitalizáció okozta átalakulások. Ha valaki nem halad a modern tudományok nyújtotta eszközökkel és platformokkal, lehet, nemcsak elmarad a munkálatokkal, de le is maradhat.

10+1 tipp, hogy rózsáink még szebbek legyenek

A rózsák szép, de „hisztis” növények, elég magasak az elvárásaik a gondozásukkal kapcsolatban, emellett növényvédelmi szempontból sem a legegyszerűbb a kedvükben járni. Néhány dolgot betartva azonban nem marad el a siker, és a dús virágzás…

Metszés egyszerűen: néhány alapszabály a siker érdekében

A metszés célja a növények formájának alakítása ezzel együtt a termésmennyiség szabályozása. Ha sok termés van egy növényen akkor azok aprók lesznek, ha kevés marad, azzal pedig az a gond, hogy kevés. A metszéssel a növényvédelmi problémákat is csökkenthetjük.

8-10 órás nedvességborítás, és minden, ami azzal jár – növényvédelmi előrejelzés 24. hét

Nem országszerte ugyan, de elég sok helyen esett Medárd-nap környékén. A fülledt, párás levegőben, 8-10 órás nedvességborítás mellett szinte minden fertőz: nemcsak a kórokozók sokaságának kedvez ez az időjárás, de igen intenzíven szaporodnak a rovarok is.

A világ legnagyobb növénye egy 180 kilométer hosszú tengeri fű Ausztráliában

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Flinders Egyetem kutatócsoportja felfedezte a Föld szerintük legnagyobb növényét, a Posidonia australis nevű tengeri füves rétek gigantikus hálózatát Nyugat-Ausztrália partjainál, amely több mint 200 négyzetkilométert (77 négyzetmérföldet) fed le - olvasható a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban.