Back to top

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.

A kárókatonának is nevezett vízimadár a tavak és folyók halainak legnagyobb vámszedője. Ez az agresszív ragadozó szinte kizárólag halakkal táplálkozik. Meglehetősen nagyétkű madár, egy kifejlett példány akár napi 4 kg mennyiségben is fogyaszthat halat. Hazai populációja 2500-3000 párra tehető, de ősszel északról jelentős számban érkeznek csapatok.

Telepesen fészkel a vízparti fákra, amelyek a fészkelés ideje alatt felgyülemlett tetemes guanótól kiégnek. De nem csak a fákra jelentenek veszélyt.

Károkozásuk halastavak halállományában, illetve télen, a természetes vizek vermelő halpopulációjában jelentős. A vízimadár telepekről kiszorít más madárfajokat, ezáltal elűzve azokat fészkelési és táplálkozási területükről.

Emellett vizsgálatok szerint a kárókatona a halak intenzív parazitás fertőzöttségének is okozója lehet. Több galandféregnek, mételynek és fonálféregnek is a gazdája, melyek lárvaállapotban a halakban élősködnek, és azokat károsítják.

Kárókatona

A kormorán hazai egyedszáma önmagában nem volna nagy, de a természetes vízi halpopulációhoz mérten jelentős. A halgazdaságok nagy öröme lenne, ha a kárókatona vadászható fajjá minősülne, azonban az Európai Uniós Madárvédelmi Irányelv értelmében, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak értékelhető, emiatt a hazai állomány is védelem alatt áll. Kivételt ez alól, ha a Madárvédelmi Irányelv meghatározott szempontjainak teljesülése esetén riasztása, gyérítése, állományszabályozása szintén meghatározott feltételek teljesülése mellett engedélyezhető.

A kárókatona gyérítését engedély nélkül végezheti külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében,

amennyiben tevékenységét az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve védett természetvédelmi területen kívül, szeptember 1. és január 31. között a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és/vagy más módszerrel, továbbá az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi.

A kárókatona gyérítése során az ólomsörét használata tilos! (Ez utóbbi rendelkezés az ún. AEWA egyezmény alapján kötelező, és a vizes területeken élő fajok védelmét szolgálja.)

Eseti hatósági engedély szükséges a gyérítéshez természetvédelmi területen, különösen madárvédelmi területeken, illetve abban az esetben, ha a gyérítés február 1. és augusztus 31. között történik.

Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok esetében nem várható el a természetvédelem aktív beavatkozása, ezért a kormorán kártételét a halgazdaságok hatványozottan megsínylik. Így a védett fajokkal ellentétben, a kárókatona gyérítése engedélyezhető gazdasági okokból. Mivel a kormorán nem minősül Magyarországon vadászható vadfajnak, ezért állományszabályozása jogilag nem minősül vadászatnak.

És mivel nem vadfaj, ezáltal kártétel esetén a vadászatra jogosult nem fizeti ki az okozott kárt, ahogy az állomány csökkentésére sem kötelezhető.

Ennek a jogi hézagnak a következtében a kárókatona „kinyeli” a halgazdaságok zsebéből a pénzt, kártérítésre pedig nem számíthatnak. Megoldásra márpedig szükség van.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó példával jár elöl a Kis-Balaton most átadott vízvédelmi rendszere

Teljessé vált a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, amelynek utolsó elemét, a Marótvölgyi öblözetet szerdán adták át Somogysámson és Sávoly határában.

Növényvédelmi előrejelzés – Bőven van tennivaló

Monília, cseresznyelégy, molytetvek, bagolylepkék, szőlőmoly… Rengeteg a növényvédelmi teendő, az időjárás pedig hol ezért, hol azért, de nem igazán játszik a kertészek kezére.

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Akármilyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

A nagy szúnyogháború

A nyár érkezte egyfajta szabadságot sugall. A gyerekeknek a vakáció öröme, a felnőtteknek a nyaralás adta üdülés idillikus hangulatát ébreszti az emberben. De a nyárral érkezik valami más is… Egy parány álnok, kinek sötétlelkűsége napnyugtával lobban lángra. Vékonyan zizzenő hangja minden édesded álmot széttör, és az ember riadtan ébred fel… „A rosseb, bejött egy szúnyog!”.

Egyre több helyen lehet újratölteni

Nagy a hőség, több folyadékra van szükségünk. Amikor járjuk a várost, ügyet intézünk, várost nézünk hamar elfogy a magunkkal hozott ivóvíz. Egyre többen elvből nem vásárolnak PET-palackos vizet, helyette saját kulacsot visznek magukkal. Tudta, hogy sok helyen ingyen feltöltik a vizespalackot?

Hazai tájaink felfedezése földön, vízen, kerékpáron

A táborokról az embernek mindig nosztalgikus érzése támad. Nyár, természet, kirándulás, kalandok, régi emlékek. Ennek az összetéveszthetetlen érzésnek, valamint a diákok számára a természetjárás szépségeinek megismertetése céljából 2017-ben útjára indították a Vándortábort, amely minden évben valamivel megújul, és jövőre is további fejlesztéseket terveznek a tábor bővítése érdekében

A kutya, az íj és a füstölgő puskacső

Hazánk nemcsak Európában, hanem szerte a világban egyedüli a tekintetben, hogy a hagyományos vadászati módok szinte teljes spektrumát lehet gyakorolni. Az íjjal történő vadászattal, solymászattal, agarászattal és az elöltöltős fegyverek használatával olyan kultúrát őrzünk, amit talán semelyik másik ország.