Back to top

A mezőgazdaság űrtechnológiája

A precíziós gazdálkodás sajátos pályát írt le Magyarországon. Amerikában fedezték fel gyakorlati szakembereink, és immár két évtizede, hogy a KITE Zrt. gondolt egy merészet, és belefogott a rendszer műszaki kialakításába hazánkban. Ez akkor több mint 3 milliárd forintjába fájt a vállalatnak - azonban hamar bebizonyosodott, hogy nagyon megérte.

Igaz, fájdalmukat enyhítette, hogy pillanatok alatt bebizonyosodott, ez a beruházás, fejlesztés nagyon megérte. Amikor 6 évvel ezelőtt egy debreceni tanácskozáson fölvetették, vajon nem kellene-e az egyetemistáknak is meghallgatnia az erről szóló tájékoztatót, valaki azt válaszolta: előbb talán célszerű volna az oktatóknak megismerkedni vele.

Azóta fordult a kocka, mégpedig kedvező módon.

Az Egyetemi Kiválósági Program keretében kutatást kezdtek azok az intézmények, amelyek kevésbé vitatták a precíziós gazdálkodás létjogosultságát és előnyeit. A múlt év júniusában kezdődött az ennek szentelt program, amelynek 4 éves költségvetése 1,3 milliárd forintba került az induláskor.

Azóta 30 százalékkal csökkentették a kutatás keretét, de még mindig maradt egy-egy évre 250 millió forint, amiért megéri a programot folytatni.

A Debreceni Egyetemen március 28-án tartották az első átfogó konferenciát a témában, amelyet több kutatócsoporti megbeszélés előzött meg. A tanácskozáson részt vettek a KITE Zrt. szakemberei, mert ez az a vállalat, amelyik a kutatási eredményeket a gyakorlatban hasznosítani és elterjeszteni is tudja. Külön előadást tartott Szabó Levente vezérigazgató és Hadászi László innovációs főigazgató, mindketten a gyakorlati, megvalósítható kérdésekre fektetve a hangsúlyt.

A mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági Karát Neményi Miklós akadémikus képviselte, a házigazdák nevében pedig Nagy János egyetemi tanár vett részt rajta, aki vízzel kapcsolatos dolgokra fókuszált. A kiválósági kutatási programban a Debreceni Egyetem öt karán és három kutatóintézetén (Nyíregyháza, Debrecen, Karcag) kívül részt vesz az MTA ÁTK TAKI (Talajtani Kutatóintézet) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet is.

Vízellátás, illetve vízhiány

Az esemény megnyitóján Jávor András egyetemi tanár, rektori főtanácsadó, a Debreceni Egyetem Agrárkabinetének elnöke érdesen fogalmazott: „Mezőgazdaságunk nagyon nehéz időszakot él meg, ami abban érhető tetten, hogy erősen csökken a presztízse, mert a társadalom – a színvonalas ellátás következtében – ezen a területen nem érzékel hiányt, nem tudja mit jelent az, hogy valami nincs az élelmiszerpiacon.

Két témakörben van különösen jó okunk aggódni, a vízellátás, illetve a víz hiánya miatt.”

Tényként állapította meg, hogy az öntözésben évtizedek óta nem történtek fejlesztések – és ez manapság is folytatódik.

Nagyon gyenge ágazatunk érdekérvényesítő képessége. Most kivételesen fogalmazhatunk úgy, hogy ez általában igaz, de a precíziós gazdálkodásban a legnagyobb hiba amit elkövethetünk, hogy általánosításokból indulunk ki. Az érdek­érvényesítési képességünk egyformán gyatra, ha az Európai Unióban, ha Magyarországon vizsgáljuk, de akkor sincs okunk örömre, ha egyetemi szinten kesergünk emiatt. Amikor forrást keresnek valamihez, akkor egyből a mezőgazdaságot találják meg, és nem nagyon érdekli a döntéshozókat, hogy az egyébként olyannyira vágyott és kívánatosnak tekintett hatékonyság és jövedelemtermelő képesség csorbát szenved.

Vitatott biztonság

Nekünk tehát ebben a kedvezőtlen társadalmi-politikai légkörben kell érdemben nyilatkoznunk, döntéseket hoznunk a mezőgazdaság fejlesztéséről, a precíziós mezőgazdaságról. Pedig nem kis dologról van szó, ennek nemzetgazdasági hatásai lesznek, mert

a precíziós gazdálkodás a mezőgazdaságban olyan, mint az űrtechnológia: a legkorszerűbb, a legfejlettebb – és ha úgy adódik, ugyanúgy rögtön magára hagyják.

A gazdák biztonsága ugyancsak vitatott, és ugyanez a helyzet az egyetemek agrárkarainak beiskolázásában. Tavaly, tehát 2018-ban még 4800 agráros hallgató felvételével számoltak, ezzel szemben az idén már csak 2400 hallgatónak ígérnek egyetemi továbbtanulási lehetőséget az új felvételiknél, feltéve, hogy például a nyelvvizsga körül is minden rendben lesz. Ugyanakkor minőségi gondok mutatkoznak az agráros felsőoktatás színvonalában, mert nem a legjobb középiskolások választják ezt a pályát a továbbtanulásra, pedig rájuk volna szükség.

Négyéves program – több kutató

Nagy János egyetemi tanár összefoglaló előadásában a vízzel kapcsolatos kutatásokra fókuszált, a precíziós mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokba ágyazva, amiket a KITE Zrt.-vel együttműködve végeztek. A Debreceni Egyetemen több oktató és kutató közreműködésével valósul meg a 4 éves program. A gazdasági, jogi és társadalmi kérdéseket Baji Attila vezetésével vizsgálják. Társadalmi kutatócsoportot hoztak létre Nagy Sándor Alex vezetésével, míg a precíziós növénytermesztés és földhasználat témakörét Harsányi Levente viszi. A víz és környezetgazdálkodási kutatócsoport vezetője Tamás János. A precíziós műszaki kutatócsoport irányítója Neményi Miklós, a precíziós növénytermesztési kutatócsoport vezetője Marton L. Csaba lett. A precíziós takarmányozási kutatócsoportot Babinszki Lászlóra, a precíziós technológiai csoportot Kakuszi-Széles Adriennre bízták. A debrecen-látóképi tartamkísérletekkel Vad Attila, a nyíregyházi tartamkísérletekkel Zsombik László, a karcagi tartamkísérletekkel Zsembeli József vesz részt a munkában. Szász Gábor professor emeritus a meteorológiai állomások felméréseivel és adataival kapcsolódik a munkába.

Saját szakmai területéről szólva Nagy János a 35 éves debreceni tartamkísérletet emelte ki, amely korábban Hajdúszoboszlón működött. Ebben a trágyázás, az öntözés és a genotípus együttes hatásait mérik,

arra az egészen konkrét kérdésre keresve a választ, hogy mire is képes a kukorica. Jelenlegi adataik alapján kijelenthető, hogy ha nem öntözik, akkor 15 tonna szemes termést képes produkálni hektáronként, öntözött körülmények között viszont eléri, sőt meghaladja a hektáronkénti 20 tonnát.

Ugyanakkor, ha a tényleges helyzetünket nézzük a kukoricatermesztésben, Európában mi is az átlagot képviseljük, pedig az adottságaink alapján az 1–3. helyet kéne elérnünk, amitől jelenleg igen messze vagyunk. Tudjuk az egyes paraméterekről, hogy milyen szinten kellene teljesíteni őket, ám ettől rendszerint elmaradunk.

Gondolatok a jövőért

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója az eredményeikről adott számot. Tájékoztatása szerint jelenleg 200 ezer hektáron folytatnak precíziós gazdálkodást a partnereik, akik az eredményes gazdálkodás érdekében szaktanácsadást is igénybe vesznek. A víz hol hiányzik – s ez a gyakoribb –, olyankor szükség van a precíziós öntözésre, ám ennek az ellenkezője is előfordul, amikor belvíz lehetetleníti el a növénytermesztést. Ilyenkor hasznunkra lehet a forgatásos, a mélylazításos vagy a sávos művelés. Másrészt fontos tudni, hogy a nedvességmegőrzésben nagy szerepe lehet a mulcsozásnak. Belvízelvezetésre ajánlja a KITE a 3D-s vápás megoldást, amihez a Wolverine széles belvízelvezetőcsatorna-nyitó a meg­­felelő eszköz. Hadászi László ugyanakkor elmondta azt is, hogy ez milyen domborzati viszonyok között valósítható meg. A szakszerűség azt követeli, hogy a végrehajtáshoz megbízható adatokkal tudjanak szolgálni. A Wolverine-nel készített vápa év közben nem akadályozza a műveletek végrehajtását, és kialakítása után 3–4 évig jól üzemel. Mivel a vonatkozó adatokat a precíziós gazdálkodás alapelveinek megfelelően elmentik és tárolják, nem kell új tervet készíteni, csak az egészet karban kell tartani.

A dokumentálás azért is kötelező, mert ez már a jövőbe viszi át a gondolatainkat.

Stresszvizsgálat és vízellátottság

Kritikus kérdés, hogy 0–200 centiméteres mélység között mennyi hasznos vizet tartalmaz egy parcella. A tavasz eleji vízellátottság nemcsak a gyors kelést, hanem a termesztés várható sikerét is előrejelzi. A kukorica V5–V6 leveles korában már hiánytüneteket mutatna, ha alaposabban megvizsgálnánk. Ilyenkor szemmel még nem látható az egyes makro- vagy mikroelemek hiánya, de műszerrel meghatározható.

Fontos, hogy nővirágzáskor mennyire sikerül megteremteni a kukorica optimális vízellátását, miközben a szemkitelítődés (az úgynevezett feketeréteg megjelenése) genetikailag kódolt.

A stresszvizsgálat szorosan összefügg a vízellátottsággal és a transzspirációval. Ez utóbbiból áprilistól szeptemberig elegendő 585 mm 17,5 tonna hektáronkénti szemtermés előállításához.

Az elmúlt 40 év aszályos és csapadékos éveit vizsgálva kiderül, hogy 26 év volt száraz közülük, ezekben az években a csapadékhiány összesített értéke 2130 milliméter lett. Ez alapján, értelemszerűen, a 40 évből 14-ben jelentkezett csapadéktöbblet, ennek az összevont mennyisége 1178 milliméter, amiből az következik, hogy 40 év alatt 961 milliméter talajnedvesség-hiány halmozódott fel.

Gond van akkor is, amikor az 1 milliméter csapadékra jutó tényleges kukorica-szemtermést vizsgáljuk, mert ha nem műtrágyázunk, akkor egy-egy milliméternyi csapadékkal csupán 20 kilogramm kukoricaszemet állítunk elő. Ez a műtrágyázás hatására 32 kilogrammra nő. De ez nem a plafon, mert ha tápanyag-gazdálkodásunkat okszerűen végeznénk, 1 milliméter csapadékkal legalább 50 kilogramm májusi morzsoltat termelhetnénk. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a talajok tápanyag-szolgáltató képességét. Ezt a mutatót növénnyel lehet lemérni.

Tisztázni kell egyúttal a kukorica természetes tápanyagfelvevő képességét is, majd végezetül tudnunk kell mérni, hogy a területről mennyi tápanyagot vittünk le a terméssel.

Egy ide kívánkozó megjegyzés: értelmezhetetlen, amikor tápanyag-utánpótlásról beszélünk. Akkor fejezzük ki magunkat helyesen, ha tápanyag-gazdálkodást vagy tápanyagellátást mondunk. Ide tartozik továbbá a mikroelemek ügye, és egyes elemek ion-antagonizmusa is. A levéltrágyázás jó hatású, legalábbis a kukorica 8 leveles és nővirágzáskori fejlettségi állapotában. A kalcium, a magnézium és a cink mellett a megszokottnál sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a réznek, mert érdemben befolyásolja a termés nagyságát. A nem trágyázott területen termelt kukoricával minden egyes előállított szárazanyag-kilogrammal 2–5 milli­grammot viszünk le a szántóról.

Kukorica helyett cirok

A kukorica magyarországi termése és termésátlaga mindenesetre lehetne nagyobb is. Ehhez először is arra volna szükség, hogy

ahol a talaj nem megfelelő a kukorica számára, ott cirkot termeljenek, mert az jobban tűri a szárazságot, az előállítása gazdaságosabb.

Megcélozhatnánk azt is, hogy akik ma az úgynevezett 10 tonnás kategóriába tartoznak, a részletek további javításával még 1 tonnával emeljék a termés­átlagot. A jelenleg 10 tonna felett produkáló gazdaságokban pedig, ez egyértelmű, a mezo- és a mikroelem-ellátás színvonalán, egymáshoz viszonyított arányán kell javítanunk a hektáronkénti termésátlag növeléséhez, mégpedig 6-8 leveles korban.

Van-e ennek valamiféle alapja, lehet-e realitása? Válasz helyet álljon itt egy kimutatás, ami eligazítást adhat. A kukorica termésátlaga Magyarországon 1900 és 1950 között 1,6 tonna, a két szélsőérték 0,9 és 2,3 tonna volt. Ezt követően, 1951–1975 között a hektáronkénti átlaghozam a kukoricánál 2,8 tonna lett, a két szélsőérték 1,1, illetve 5 tonna volt. Ha 1976-tól 2017-ig vizsgáljuk az eredményeket, kiderül, hogy a kukorica hektáronkénti átlaghozama 5,7 tonna lett, a két szélsőérték 3,8 és 8,6 tonna.

Ezek után nem fellengzősség a kijelentés, hogy Magyarországon 2030-ra stabilan el kell érnünk a 8 tonnás hektáronkénti szemtermést. Ehhez előre kell lépni az oktatás területén is.

Nagy János szerint a Debreceni Egyetem végzős hallgatói 2021–23-ban lesznek úgy felkészítve, hogy a gyakorlatban is helyt tudjanak állni a precíziós gazdálkodásban. Ez nem csupán vágyálom, mert a KITE Zrt.-vel közösen – a régi mintát felelevenítve – afféle precíziós szakmérnökképzést indítanak.

Neményi Miklós a műszaki kutatás mai rejtelmeire, az e téren elérhető haladás lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Ahogy annak idején sokkal több dolog volt a röntgenben, mint amit ki tudtak venni belőle, ma hasonlóan vagyunk a természettel: szintén sokkal több információt hordoz annál, mint amit jelenleg hasznosítani tudunk. Látványos feladatnak ígérkezik, hogy a precíziós mezőgazdaságot kizöldítsük. Sajnálatos, hogy a mezőgazdasági termelés káros hatásai és a környezetvédelem követelményei között egyre nagyobbra nyílt az olló. Súlyosbítja a dolgot, hogy szokássá vált minden problémát a mezőgazdaságra fogni, világjelenség, hogy mindenért bennünket okolnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

Logisztikai központ és takarmánygyár

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének társaságában avatta fel a topolyai ipari parkban a KITE Zrt. logisztikai központját és a csantavéri Gebi Kft. újonnan kiépített, nagy kapacitású napraforgó-tárolóit és feldolgozóüzemét.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.