0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Száraz hideg volt kora tavasszal

Az idei tavaszi fagyok nem vertek nagy hullámokat a sajtóban, pedig az alföldi kajszisokat és a szatymazi őszibarackosokat érzékenyen érintette a márciusi visszatérő lehűlés. Egyelőre csak óvatos becslésekre szorítkoznak az érintettek, pontos számokat májusban lehet majd mondani. Fajtánként nagy a különbség, ami az őszibaracknál piaci zavarokhoz vezethet.

A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet ceglédi állomásán évtizedek óta végeznek rügyvizsgálatokat a fajtagyűjteményben lévő kajszifajták érzékenységének megállapítására, az eredményeket a saját nemesítésben is felhasználják. Tavasszal több alkalommal 100-100 rügy alapján tudják megadni a fagykár százalékos mértékét.

Mendel Ákos és Pászti Edina az idén először február 14-én gyűjtött rügyeket, amikor éppen megindult a fák nedvkeringése. Ezzel a korai vizsgálattal a téli fagykárt akarták fölmérni. December és január folyamán is volt több nap, amikor mínusz 13 °C-ig süllyedt a hőmérséklet, ám ezek a hidegek nem voltak tartósak.

Tényleges fagykárt (10% fölötti rügypusztulást) csak néhány esetben tapasztaltak. Ezek az Ananászkajszi, a Goldrich, a Tomcot, a Veecot fajták voltak,

valamint néhány ceglédi hibrid. Kiemelkedő volt a Tomcot rügypusztulása a maga 51 százalékával.

Második alkalommal március 6-án vettek mintát ugyanazokról a fákról, mint először, akkor már duzzadtak voltak a virágrügyek. Ebben az időpontban a február 24-i mínusz 8 °C-os fagy hatását is értékelni lehetett. Mint kiderült, semmi nem változott az előző vizsgálathoz képest, csak a Tomcot esetében volt számottevő fagykár.

Semmilyen kárt nem szenvedett a Mandulakajszi, a Harcot, a Bukurija, a Gönci 83, majd ezeket követte a H-I 10/16, a H-II 45/45, a Bergeron, a Roxana.

Cegléden az idén március 17-28. közé esett a kajszi virágzása, néha erősebb széllel, de jó méhjárással. Az addigi jó termés reményét azonban kioltotta két hideg hajnal, március 21-én és 28-án, mínusz 4 és 5 °C-os faggyal. A fák alsó részein a legtöbb virág elpusztult, a felsőbb régió részleges fagykárt szenvedett. Ennek következtében 30 százalékos termésre számítanak Cegléden. Azok a fajták viselik jobban a tavaszi fagyokat, amelyek virágzása elhúzódik, valamint azok, amelyek vesszőn vagy vesszőn is teremnek.

A virágzás menete és a fagy mértéke nagyon eltérő volt az országban, így a tavasz megítélése is változatos. Helyenként, főleg a délalföldi megyék gyorsan melegedő homoktalajain teljes virágpusztulást tapasztaltak a gazdák. A magasabban fekvő területek az idén is jobb termőtájnak mutatkoznak ebből a szempontból.

Korábban érkezett az első komoly tavaszi lehűlés a szatymazi őszibarack-termőtájra: március 13-án mínusz 9 °C-ot mértek, de senki nem aggódott, mert az őszibarack fejlettségi állapota még nagyobb hideget is elviselt volna. Később derült ki, hogy a száraz hideg mégis károsította a rügyeket, fajtától függően eltérő mértékben.

Gyuris Mihály szerint

a szatymazi körzetben 10-50 százalékos termésre lehet számítani, és még mindig veszélyes lehet egy újabb lehűlés.

Az apró gyümölcskezdemények még érzékenyebbek a hidegre, mint a virágok, mínusz 1-2 °C is kárt tehet bennük. Egyelőre várakozó állásponton vannak tehát a termesztők, pontos képet úgyis csak május 20-25. körül, a gyümölcsritkítás idején lehet kialakítani.

Nagyon fajtafüggő a károsodás, úgyhogy inkább piaci gondoktól tartanak. Nem mernek nyitni az áruházláncok felé, mert ha éppen akkor akarnak akciót kezdeni, amikor nincsen érett barack, és a termesztők nem tudnak szállítani, kötbért kell fizetniük. Lesznek olyan hetek, amikor nincs magyar őszibarack, máskor meg az egyszerre beérő termés és a folyamatos import nyomja a piacot, véli a szakember.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu