Back to top

A KKV-k partnere az EXIM: változatos konstrukciók

A nyugat–európai országokéhoz hasonló korszerű konstrukciókkal, fix kamatokkal, hitellel és biztosítással, valamint számos egyéb eszközzel segíti az EXIM az exportálni kívánó hazai vállalkozásokat – mondta el Jákli Gergely a közelmúltban megrendezett Figyelő agrárkonferencián.

Jákli Gergely
Jákli Gergely
A pénzintézet vezérigazgatója hozzátette: a nyugat-európai országok hasonló intézményeihez képest főleg abban van lemaradás, hogy a magyar vállalatok nem igénylik akkora számban a kifejezetten exportfinanszírozási- és biztosítási konstrukciókat. Ennek oka főleg az ismeretek hiánya, hiszen sokan azt hiszik, hogy az EXIM csupán a nagyvállalatok partnere, jóllehet az ügyfelek döntő többsége a kkv-körből kerül ki.

Jelentős átalakuláson ment át az EXIM megítélése az elmúlt években, de még mindig van bőven tennivaló annak érdekében, hogy a kisebb vállalkozásokat is bevonja ügyfélkörébe a pénzintézet – fejtette ki Jákli Gergely egy közelmúltban megtartott rendezvényen. A vezérigazgató elmondta: 2014-ben csatlakozott az EXIM csapatához, és jól emlékszik egy beszélgetésre jó ismerősével, egy vidéki agrárcég vezetőjével, aki kijelentette: legalább megtudja, mivel foglalkozik az EXIM. Jákli Gergely szerint ugyanis számos üzletember gondolja azt, hogy az EXIM a nagyobb, tőkeerősebb, budapesti vállalatok partnere csupán, azonban ez nem igaz. „Az elmúlt években ezt a képet igyekeztünk levetkőzni magunkról” – fogalmazott.

Sokféleképp segíthetnek

Amikor felmerül az, hogy az EXIM hol tudna segíteni, rögtön előkerül az ANNEX 1 lista kérdése, hiszen a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projektek esetében nem jöhet szóba más közvetlen támogatási forma, mint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési források.

A szóban forgó konstrukciók felveszik a versenyt a külföldi megoldásokkal
A szóban forgó konstrukciók felveszik a versenyt a külföldi megoldásokkal
Ennek ellenére is számos mód van arra, hogy az EXIM a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatók, technológiaszállítók külföldi expanzióját támogatni tudja. Mint ismert, 2018 második félévétől kezdődően az újonnan bevezetett Exportélélénkítő Hitelprogramnak köszönhetően már a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket termelő exportőrök és azok elsőkörös beszállítói is finanszírozhatók lettek. Az EXIM a refinanszírozott exportélénkítő lízing konstrukciójával kedvező forrást tud nyújtani például mezőgazdasági gépek lízingjéhez is. Az exportélénkítő hitelprogram keretén belül szintén lehetőség nyílik maximum 3 éves futamidejű forgóeszköz hitelek és akár 10 éves futamidejű beruházási hitelek igénybevételére a mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari kkv szegmensbe tartozó exportőr vállalkozások és azok beszállítói esetében.

Más országokban az exportőrök jobban élnek a lehetőségekkel

Az EXIM, mint a világ 38 exporthitel- ügynökségének egyike, széleskörű eszközrendszerrel áll a magyar exportőrök rendelkezésére. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az általunk kínált megoldások a világ élvonalában vannak. A biztosítási- és hitelkonstrukcióink minden tekintetben felveszik a versenyt más országok hasonló megoldásaival. Mégis azt látjuk, hogy lemaradásunk van abban, hogy a magyar vállalatok milyen mértékben igénylik a segítséget, mennyire élnek a lehetőséggel. Elmondható, hogy a többi országhoz képest kevesebb cég veszi igénybe szolgáltatásainkat, így ha egy magyar vállalkozás egy nemzetközi tender vagy egy külföldi vevővel megkötendő kereskedelmi szerződés elnyeréséért versenyzik, akkor a többi európai versenytárs mögött sokkal nagyobb valószínűséggel áll a saját exporthitel- ügynöksége, mint a magyar cég mögött az EXIM. Így a magyar cégek versenyhátrányba kerülhetnek azzal, ha nem használják a rendelkezésre álló állami eszközrendszert” – fogalmazott Jákli Gergely.

Az EXIM a kkv méretű cégek számára is elérhető konstrukciókat kínál, nem igaz tehát az, hogy csak a nagyvállalati körből érdeklődhetnek az ügyfelek. Sőt, 2018-as év végi adatok alapján az EXIM ügyfeleinek 88 százaléka a kkv-körből kerül ki, és a folyósítások többsége egymillió euró alatti összegű. „Még 15 millió forintos hitelügylet is van” – jegyezte meg a vezérigazgató. A kamatok is meglehetősen kedvezőek, 2018-ban euró esetében 1,88 százalék, forint esetében pedig 1,53 százalék volt az átlagkamat az EXIM új termékeit tekintve. Fontos, hogy ezek fix kamatok, amelyek természetesen nagyban segítik a hitelkonstrukció és általában az üzletmenet kiszámíthatóságát.

Véd a kockázat ellen

Mint azt Jákli Gergely előadásában hangsúlyozta, az EXIM nemcsak banki, hanem biztosítási szolgáltatásokat is nyújt a harmadik országokba árut szállító hazai cégeknek, hiszen célja a magyar áruk és szolgáltatások külpiaci értékesítésének támogatása. Az ezzel kapcsolatos feladatok integrált ellátásában a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) nyújtja az exportfinanszírozást és az exportcélú garanciákat, míg a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) az exporthitel-biztosítást.

Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a MEHIB kulcsszerepet vállal az agrárexport külföldi fizetési kockázatainak kezelésében. Olyan agrár termék exportőrök részére kínál megoldásokat, akik gyorsan forgó árukat (FMCG) értékesítenek halasztott – minimum 45 napos, maximum 18 hónapos – fizetési határidővel jellemzően rendszeresen egy stabil ügyfélkörnek. Ez a megoldás azonkívül, hogy biztonságos, jelentősen javíthatja a magyar exportőrök tárgyalási pozícióit is.

A jordán példa

A vezérigazgató előadásában példát is említett. Az egyik hazai zöldségfeldolgozó vállalattól rendelt egy jordán vevő egy konténernyi fagyasztott cukorborsót, amelyet előre kifizetett. Kis idő múlva egy újabbat, amelyet szintén előre kifizetett, majd végül kijelentette: a termék keresett, ezért ezentúl minden hónapban rendelne egy bizonyos mennyiséget, amelyet azonban két hónapra fizetne ki halasztott fizetéssel. Az üzlet jónak ígérkezik, de a kockázat sajnos fennáll, mert amennyiben a jordán partner nem fizetne, két havi áru ellenértékétől esne el az exportőr.

A biztosítási konstrukcióval azonban a kockázatot átvállalja a MEHIB-en keresztül a magyar állam. „MEHIB biztosítás nélkül az exportőr a vevő nemfizetési kockázatát folyamatosan kénytelen vállalni a részére nyújtott kvázi áruhitel miatt, vagyis lényegében sosem lehet teljesen biztos abban, hogy a már kiszállított árut a vevő ki is fogja fizetni. A harmadik országokban lévő eltérő jogrendszer esetén jóval nehezebb a jogos igényeket is érvényesíteni, mint esetleg egy uniós tagországban működő partnernél. Mindezek miatt a biztosítás nélküli export ügylet meglehetősen magas rizikót jelenthet a cégvezető számára” – fogalmazott előadásában a vezérigazgató. Ezáltal ki lehet próbálni egzotikusabb piacokat is, amelyek jó lehetőséget nyújtanak a további fejlődésre, az export bővítésére. (x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Árutőzsde: emelkedő nyerstejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Koronavírus: már márciusban nagyot zuhant az export - kivéve az élelmiszerek esetében

Idén márciusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a második becslését a KSH.

Újraindul a teherforgalom fontos csatornája

Magyarország határain a koronavírus miatt életbe léptetett korlátozó intézkedések során mindig fontos szempont volt a teherforgalom minél zavartalanabb biztosítása. Kedd reggeltől újra üzemel az esztergomi teherkomp.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

Üzlet koronavírus idején – online tartották meg az ötödik AGÓRA konferenciát

A járvány legnagyobb üzleti sikersztorija azé a szegedi fertőtlenítőszer-gyártó cégé, amely megtízszerezte a terméke gyártását. A hazai gazdaság egésze viszont nehézségekkel küzd. Az élelmiszerágazatban ugyan a pánikvásárlások mind az árakat, mind a mennyiségeket felhúzták, de ma már erős áresés tapasztalható. Sikeres mozgalommá vált a hazai munkahelyek védelmét szolgáló #veddahazait akció.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Árutőzsde: enyhe emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Lesz-e még a régi az orosz piac?

A spanyolországi exportőrszövetség, a FEPEX értesülései szerint az idén januártól áprilisig majdnem egyharmaddal több növényházi zöldség termett Oroszországban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az idén év végén elvileg véget ér az uniós áru importtilalma, de kérdés, mekkora hely maradt az európai árunak több mint öt év embargó után.

Feleannyi kajszi, ötödével kevesebb nektarin

A szüreti időszakban pontosabb termésbecslést adtak a spanyol nektarin és az olasz kajszi várható idei terméséről. Nemcsak a tavaszi fagyok miatti kiesés sújtja az ágazatokat, hanem a munkaerőhiány is, nincs aki leszedje a megmaradt gyümölcsöt. Az igény pedig nagy ezekre a gyümölcsökre, ami máris áremelkedéshez vezetett, számol be a Freshplaza.it.