0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Új-Zélandon tojáshiány van, mivel átállnak a szabadtartásra

Az üzletláncok azon küzdenek, hogy a vásárlók egyre növekvő igényeit kielégítsék, miközben az ország tojótyúk állománya csökken.

A hiánynak két oka van: egyrészt Új-Zélandon egyre nő a tojásfogyasztás – egy évtizede ez még csak fejenként 200 volt évente, most már 230 – másrészt pedig a gazdák azon küzdenek, hogy átálljanak a szabad tartásra.

Ez utóbbi a nagyobb probléma, ugyanis az ipari méretű ketreces tartáshoz képest a ólas vagy a szabadtartás nagy változást jelent. Azonban nyomás alatt állnak a gazdák:

Új-Zéland legnagyobb szupermarket láncai bejelentették, hogy 2027-re befejezik a ketreces tartásból származó tojások árusítását – ehhez csatlakozott több nagyobb étteremlánc és ételkiszállító, valamint olyan gyorséttermek is, mint a McDonalds vagy Burger King.

Az egyre növekvő igény az istállós és a szabadtartásból származó tojások iránt időszakos hiányt okozhat Nikjil Sawant, a Countdown üzletlánc szóvivője szerint, aki a Radio New Zealandnak nyilatkozott:

„Szorosan együttműködünk a tojástermelő gazdákkal, miközben alkalmazkodunk a megnövekedett igényhez. Ennek ellenére sajnos időről-időre várható lesz készlethiány. Mindent elkövetünk azért, hogy ezeket minimalizáljuk, és véleményünk szerint az ellátás javulni fog az elkövetkező hónapokban.”

Michael Brooks, az Új-Zélandi Baromfi Szövetség (New Zealand Poultry Association) ügyvezető igazgatója szerint az üzletláncok azért is tudják nehezen beszerezni a kívánt mennyiségeket, mert a nemzeti tojótyúk állomány a 2018-as 4,2 millió madárról 3,6 millióra csökkent idén.

Ez a csökkenés annak köszönhető, hogy a gazdák új területeket és infrastruktúrát keresnek, hogy nagyobb szabadtartású gazdaságot tudjanak kiépíteni. Óriási nyomás és stressz nehezedik rájuk emiatt, és sokan egyszerűen feladják és kilépnek a tojástermelésből – mondta el Brooks.

„Ha át akarunk állni szabadtartásra, vagy akárcsak az istállósra, akkor egy teljesen új gazdaságban kell gondolkodni, ami nagy terhet jelent az állattartók számára.”

„A szupermarketek számára is nehézséget okozhat, hogy megfelelő mennyiségű tojást szerezzenek be.”

Brooks azt is elmondta, hogy a szabadtartás sokkal összetettebb, mivel olyan dolgokkal is foglalkozni kell, mint az időjárás, a takarmány szennyeződése, a betegségek terjedése, és a tyúkok nagyobb mortalitása – mindez pedig legalább 50 százalékos áremelkedést eredményez a fogyasztók oldalán.

Amíg egy tucat szabadtartású tojás 7 új-zélandi dollárba kerül, addig a legtöbb szupermarket a 30 darabos ketreces tojást 9,5 dollárért adja.

Antoinette Laird, a Foodstuffs New Zealand élelmiszeripari csoport külkapcsolati vezetője egy közleményben azt állította, hogy a céget ugyan nem fenyegeti hiány, „de egyértelműen megnőtt az igény a szabadtartású tojások iránt, mivel a fogyasztókat egyre inkább aggasztja az állatjólét.”

A szabadtartásból származó tojásokat árusító cégek száma 2010 óta megduplázódott, de még mindig aggodalomra ad okot, hogy nincs pontosan definiálva, mit jelent ez pontosan.

2017-ben a Newsroom nyomozása fényt derített rá, hogy a Countdown üzletlánc több millió olyan tojást adott el szabadtartásúként, melyek valójában ketreces tartásból származtak.

Az Európai Unióban a hagyományos tojóketreceket 2012-ben fokozatosan kezdték megszüntetni, miközben Svájc volt az első nemzet a világon, mely 1992-ben teljesen betiltotta ezt a tartásmódot.

Forrás: The Guardian